Margitra gondolok, ahogy a kútból kiszedik egy apácatársnőjét a legendában, aztán ahogy tetvesen, agyonhordott rongyaiban visszatartja az árvizet. Menti a társait. Van benne lemondás, áldozat, szegénység.

Ukrajna lélegeztetőgépen van. Kiszolgáltatott és kegyvesztett lett. Mindenki tudja, hogy az európai csatlakozás mese habbal.

Így hívták őket, hogy osszik. Ez volt a gúnynevük, vagy még ma is az. Ma már azért nagyon ciki társaságban keletnémetezni, de két pohár bor után kicsúszik. Lenézettek, kirekesztettek. Éhesek, szakadtak, kommunisták. Periferikus csoport. Ők azok, akik megváltoztatják az egész német politikát, és leváltják az elitjüket.

Van itt két felkavaró könyv, a melegek világáról vonultatnak fel epizódokat, de nem a melegség unalmas kortársi ábrázolásában utaznak, mentesek az egysíkú netflixes maszlagtól. Létezik érvényes identitáspolitikai irodalom, miközben politikai cégér lett az LMBT-művészet, az LMBT-témájú regény és vers, az egysíkú, bugyuta és unalmas Meseország.