világpolitika
Mi kellene ahhoz, hogy tényleg kitörjön egy új világháború?
Bombasztikus kijelentésekből, pusztító világháborút vizionáló spekulációkból, vagy egyéb, rémálomszerű látomásokból nincs hiány napjainkban. Azonban, igaz, ami igaz, erre némileg okot adó nemzetközi eseményekben sem szűkölködünk.
A háború tizedik napja – a megbízhatatlan narrátor
Ugyanaz a film, csak más szereplőkkel, az ajatollah szelleme, Benjamin Netanjahu, Donald Trump és egy mindenkori favágó.
A tervek szerint idén nyáron Mexikóval és Kanadával közösen labdarúgó világbajnokságot, 2028-ban Los Angeles-ben nyári olimpiát rendez az Amerikai Egyesült Államok. Nem biztos, hogy jó ötlet. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság helyében újragondolnám a dolgokat.
Irán darabokra hullik az amerikai támadás után?
A Ring a vasárnapi után hétfőn is rendkívüli adást szentelt az iráni háborúnak. Ezúttal Ujvári Barbara, Iránban élő magyar üzletasszony, a térség szakértője jelentkezett be.
Trump és az ő Béketanácsa: mégis kinek a békéje?
A tanácskozás egyik igazán érdekes aspektusa, hogy kik nem vettek részt a Trump-féle „mini-ENSZ” összejövetelén – szövetséges európai hatalmaktól a „globális Dél” és a BRICS meghatározó államaiig.
Trump pofozkodása után Rubio megsimogatta Európát Münchenben
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az amerikai–nyugat-európai elhidegülés, szembenállás, a NATO-n belül érzékelhető bizalmi válság tompítására, ellensúlyozására érkezett Münchenbe.
A fegyverzetkorlátozási egyezmény hatályvesztése visszavetheti a világot az 1980-as évek elejére.
Köhög az EU francia-német motorja, de ki fogja megszerelni?
A Ring friss adásában Gavra Gábor Emmanuel Macron davosi beszédéről, a francia geopolitikai álmokról és célokról, illetve az Uniót összetartó francia-német tandem állapotáról faggatja Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértőt.
Amikor a zöldségesekért jöttek, nem szóltam, mert nem vagyok zöldséges
Hatalmas elánnal osztogatja körbe a művelt közvélemény Mark Carney szavait, melyben a kanadai miniszterelnök Václav Havel 1978-as esszéjét is idézi. Ám egyetlen író, társadalomtudós, fészbúkpróféta és láncfűrészes operáló sem vette a fáradtságot, hogy megnézze az eredetit.
Európa és Amerika elhidegülnek – a jog ereje vagy az erő joga számít?
Donald Trump látványos visszatérésével és 2025-ös politikai ténykedésével kinyilvánította azt, amit már sejteni lehetett: Amerika és Európa útjai elválnak egymástól.
Az Ásottshalom első 2026-os adásában az év meglehetősen erős geopolitikai nyitányáról az ÖT egymástól világnézetileg meglehetősen távol álló két szerzője, a baloldali Tóth Csaba Tibor és a konzervatív Csutak Zsolt beszélgetett Hont Andrással.
Schmidt Mária már 10 évet sem ad az Európai Uniónak
„Talán még kevesebb időt jósolnék most” – fogalmazott Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az ÖT YouTube-csatornájának Ring című műsorában, amikor Gavra Gábor arról kérdezte, tartja-e a korábbi állítását, miszerint az Európai Unió akár tíz éven belül széteshet.
Itt az új világrend – örülünk?
Teljes konszenzus övezi azt a tételt, hogy a korábbi, „szabályokon alapuló világrendnek”, a liberális világrendnek vége, és ha ez nem lenne elég, az új világrend még az ajtót is ránk rugdossa. A jelenséget nyilvánvalóan szörnyülködéssel szemlélik a liberálisok, a venezuelai puccsot a balosok, a liberalizmus végét örömmel veszik tudomásul a jobboldaliak.
Magyarország a tengerentúlról nézve: Mordor vagy Álomország?
Felettébb megosztó kép él Magyarországról Nyugaton, főképp az ugyancsak végletesen széttöredezett Egyesült Államokban. Két tökéletesen ellentétes, egymásnak ellentmondó elképzeléssel, országimázzsal találkozhatunk.
„Ez nem 1938, ez 1914” – Demkó Attila ijesztő prognózisa 2026-ra
Gavra Gábor eredetileg elsősorban Ukrajnáról és Tajvanról beszélgetett volna Demkó Attilával a Ring friss adásában, ám Donald Trump beleszólt a műsorszerkesztésbe a venezuelai beavatkozással. Azért persze az előbbi két témáról is esett szó.