spotify Hallgasd meg!

Orbán Viktor miniszterelnök először évértékelőjén közölte: „Azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő.” Aztán Lázár János betiltást követelő posztja alá annyit kommentelt, hogy „Be bizony! Világos beszéd”, végül pénteki rádiószózatában kijelentette: „A gyermekvédelmet a más, nevelést érintő területeken is végig kell vinni. Nevezzük Pride-nak. Ilyesmi nincs többé.” Gulyás Gergely a Kormányinfón annyit mondott, hogy a kormány nem a Pride betiltásában gondolkodik, hanem a rendezvényt zárt körűvé tennék. A zárt körűvé tétel természetesen betiltást jelent, de erről majd később. Első lépésben azt nézzük meg, milyen alkotmányjogi probléma húzódik meg a Pride betiltása (korlátozása) mögött.

Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bek. mindenki számára biztosítja a békés gyülekezés jogát. Az I. cikk (3) bek. láthatóvá tette a láthatatlan alkotmány legfontosabb – a 30/1992. (V.23.) AB határozatban felbukkant – alapjogvédelmi szentenciáját: „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” A XV. cikk (2) bek. a korábbi alkotmányszöveggel egyezően tartalmazza a diszkriminációellenes klauzulát: Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet – tehát szexuális orientáció – szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. tv. objektív korlátokat állít a gyülekezési jog gyakorlása elé. A 13.§ alapján a bejelentett gyülekezést akkor lehet megtiltani, ha megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme enyhébb korlátozással nem biztosítható. A hatályos gyülekezési törvényben állított korlátok ugyan tágabbak, precízebbek a rendszerváltó gyülekezési jogszabály, az 1989. évi III. tv. megoldásainál, azonban a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatai emlékének védelmét szolgáló 14.§ is csak feszegeti a tartalom alapján történő korlátozás tilalmát, a szabályozás egésze pedig azt egyértelműen megtartja. Fontos tisztázni továbbá, hogy az egész megtiltás-korlátozás-feloszlatás szabályozása kizárólag a közterületen megtartott gyűlésekre vonatkozik, magánterületen a tulajdonosra bíz mindent, ezért a...