Az ÖT YouTube-csatornáján a Közelkép Schiffer Andrással című műsor friss adásának témája az átláthatósági törvény tervezete volt.

Schiffer András egyetért az átláthatósági törvény alapvető céljával, hogy a magyar közéleti folyamatokat ne külső hatalmak irányítsák, szerinte a magyar nyilvánosságnak alapvetően hazai forrásokból kell működnie. Ugyanakkor a többé-kevésbé helyes diagnózis ellenére az alkalmazni kívánt terápia eredményekén „könnyen jobblétre szenderülhet a beteg”, mivel „szike helyett baltával próbálják meggyógyítani”.

Schiffer szerint „a bizonytalan jogfogalmak utat adnak az önkényuralomnak”, „az állampolgárok kiszolgáltatottá válnak a pillanatnyi hatalmi önkénynek”, és „kiszámíthatatlanná válik, hogy magatartásuknak mik a következményei”. A jogállamban lehetővé kell tenni a hatékony jogorvoslati lehetőséget, ami a törvényjavaslatban szintén nem látszik. A kettős állampolgárokat sem szerencsés egy kalap alá venni, nem mindegy például, hogy valaki itt él-e vagy sem.

Problémás az is, ha az idegen országok valóban létező befolyásolási kísérlete azonos megítélés alá esik azzal, hogy egy Németországban élő magyar a tájékozódás szándékával fizet elő a 444-re, ahogy egy magyar újságolvasó sem azért olvassa a Guardiant, mert a brit közéletet szeretné formálni. Az ilyen esetekben az ember terméket vagy szolgáltatást vásárol, vagyis piaci döntést hoz, és az ilyesmit „még a Kínai Népköztársaságban sem szankcionálják”.

Bár nem híve a négy szabadság elvének, vagyis a személyek, a tőke az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának, Schiffer úgy véli, mivel Magyarország mégiscsak az Európai Unió része, az átláthatósági törvény javaslata „nyílt provokáció” az EU felé. Ugyanakkor Orbán nem szeretne huxitot, mivel „a kínaiaknak, az oroszoknak, a türk államoknak és az arab befektetőknek Magyarország pontosan addig fontos, amíg része az Európai Uniónak”.

Ha valóban a szuverenitásvédelem lett volna a cél, Schiffer szerint a rendszerváltás utáni magyar államnak nem szabadott volna lemondani a jogvédelemről a civil szervezetek javára, illetve kormánypropaganda helyett rendezett keretek közé kellett volna terelni az állam és az önkormányzatok hirdetési politikáját.

Gavra Gábor kérdésére válaszolva, hogy életbe léphet-e az átláthatósági törvény javított változata, Schiffer András kifejti, hogy az orbáni harcmodor része, hogy „berúgja a kocsmaajtót, mond egy bődületeset, amit alkalmasint ő maga sem gondol száz százalékosan komolyan, sikerült megnyomnia a triggerpontokat nemcsak itthon, hanem Brüsszelben is, és akkor lehet egy picit korrigálni”.

A törvénytervezet, ahogy a Pride tiltásának belengetése is, „kommunikációs és/vagy hatalompolitikai célt szolgál”. A miniszterelnök célja az ellentábor hergelése, amely „folyamatosan agyvérzést kap az intézkedésektől”, és már „fekete autókat, Rákosi Mátyást és Észak-Koreát vizionál”. „Magyar Péter racionálisan viselkedik, hogy nem ezekre a történetre csavarodik rá, független attól, hogy ezt ki mennyire tartja erkölcsösnek” – jegyzi meg Schiffer. Úgy véli, nem az a legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a 444, a Partizán vagy a Válasz Online sorsa: ha ez a légkör egy kedvezőtlen gazdasági-szociális lapjárással párosul, azért „az egész ország nagy árat fizethet”.

A videó itt tekinthető meg: