Mi mozgatja a sportot? Mik a sport társadalmi dimenzió, hogyan befolyásolja a gazdaságot, a politikát, mindennapi életünket? Erről beszélget Virányi Orsolya és Németh Róbert vendégeivel a kulturális beszélgetőműsor friss adásában.
 


„Máshogy alszol, ha a válogatott nyer” – indítja az adást Kemény Dénes ezzel a lényegre törő mondattal, amikor arról beszél, a közösségben a sportsiker érzelmi hullámokat indít el. A futball kifejezetten különleges helyet foglalt el a magyarok szívében, az sem meglepő, hogy „10 millió szövetségi kapitány országa” vagyunk. A szurkolás közösségi élmény: az emberek azonosulnak egy csapattal, a színekkel, a várossal – ez a jó értelemben vett csordaszellem, mondja a háromszoros olimpiai aranyérmes szövetségi kapitány.

Aztán a műsor visszaugrik párat az időben. Hogyan vált a modern olimpia a politika eszközévé? Dénes Ferenc sportközgazdász, az ÖT rendszeres szerzője elmondja, már az ókorban is politikai eszköz volt – a városállamok presztízsharca, mi több, dopping és bundák is léteztek. Hozzáteszi, a sport mindig kétarcú: közösségi élmény és manipulációs eszköz. Kemény Dénes szerint politikának nincs helye a sportban, de mivel közpénzből működik, az elkerülhetetlenül jelen van benne. Előkerül a trianoni trauma is: 1920 után után a sport a nemzeti önazonosság helyettesítője lett. A szocializmus alatt pedig a sport a nemzeti érzés „engedélyezett” terepe volt – himnusz, zászló, közösségi identitás.

Az elmúlt években a sport az identitáspolitika része is lett. A műsor felidézi a 2021-es labdarúgó EB szivárványos színekben pompázó stadionjait, és említi a futballpályákon letérdelést is. Kemény Dénes szerint a sportban mindig is az egyenlőség volt természetes – nem kellett volna politikai térré tenni. Dénes Ferenc hozzáteszi: a sport közös nyelv, amit mesterségesen politikai platformmá tettek, ugyanakkor megjegyzi, a woke gazdaságilag sem vált be – az új tulajdonosok már elzárkóznak tőle.

A sport azonban nem csak politika, iparág, biznisz is – egyre inkább. Dénes Ferenc itt is elmondja, nincs új a Nap alatt: már az ókori atléták is kaptak életjáradékot. Azonban iparággá a 19. század végi Amerikában lett a sport, Európában pedig az 1990-es években történt robbanás a Premier League-gel és a Bajnokok Ligájával. Kemény Dénes hozzáteszi, az 1992-es barcelonai olimpia (az amerikai profi kosarasok megjelenése, a Dream Team indulása) zárta le az amatőrizmus korát. Sport és gazdaság újszerű viszonyát tekintve érdekes példatörténet Cristano Ronaldo legendás kólás sztorija, ami ugyancsak előkerül az adásban. A profizmusban a sportoló már médiaszemélyiség is, a sport „szórakoztatóipar”, aminek több szálon is komoly hatása van a GDP-re, teszi hozzá Dénes Ferenc. Mindeközben eltűntek a régivágású karakterek, a rosszfiúk – George Besttől, Törőcsik Andrásig –, a sport új helyzetéből következően mindenki steril, profi, kontrollált. Ezt láthatjuk többek közt a sportolók tudatos közösségi médiás szereplésében, aktivitásában, influenszer szerepében is, állapítják meg a műsor szereplői.

Mit jelent az, hogy e pillanatban van egy labdarúgó szupersztárunk, Szoboszlai Dominik? Mit jelent ez gazdaságilag, társadalmilag, az identitás tekintetében? Mennyire helyénvaló a sport hazai állami finanszírozása? Mi a helyzet a labdarúgó magyar válogatott és általában a magyar sport sikereihez való viszonyulás, és a rendszerhez fűződő személyes viszony kapcsolatával? Hogyan arányul a sporttartalom fogyasztása a tényleg sportoláshoz napjainkban? Mindezekről ugyancsak szó esik a Csemegepult legfrissebb adásában.