USA
Schmidt Mária már 10 évet sem ad az Európai Uniónak
„Talán még kevesebb időt jósolnék most” – fogalmazott Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az ÖT YouTube-csatornájának Ring című műsorában, amikor Gavra Gábor arról kérdezte, tartja-e a korábbi állítását, miszerint az Európai Unió akár tíz éven belül széteshet.
Itt az új világrend – örülünk?
Teljes konszenzus övezi azt a tételt, hogy a korábbi, „szabályokon alapuló világrendnek”, a liberális világrendnek vége, és ha ez nem lenne elég, az új világrend még az ajtót is ránk rugdossa. A jelenséget nyilvánvalóan szörnyülködéssel szemlélik a liberálisok, a venezuelai puccsot a balosok, a liberalizmus végét örömmel veszik tudomásul a jobboldaliak.
Ceglédi: „Kedves balfasz fideszesek!”
A Monológ első 2026-os adásában többek közt kiderül, mitől balfasz a Fidesz, mi mindenben lehetne közösen megállapodnunk, és mi tetszik a havazásban a közismerten nyár-rajongó Ceglédi Zoltánnak?
Magyarország a tengerentúlról nézve: Mordor vagy Álomország?
Felettébb megosztó kép él Magyarországról Nyugaton, főképp az ugyancsak végletesen széttöredezett Egyesült Államokban. Két tökéletesen ellentétes, egymásnak ellentmondó elképzeléssel, országimázzsal találkozhatunk.
Irán az új Venezuela? Mibe kerülhet egy közel-keleti akció Donald Trumpnak?
Még csak tíz nap telt el az új esztendőből, de mintha máris 2026 második nagy geopolitikai földrengésének morajlását hallanánk.
„Ez nem 1938, ez 1914” – Demkó Attila ijesztő prognózisa 2026-ra
Gavra Gábor eredetileg elsősorban Ukrajnáról és Tajvanról beszélgetett volna Demkó Attilával a Ring friss adásában, ám Donald Trump beleszólt a műsorszerkesztésbe a venezuelai beavatkozással. Azért persze az előbbi két témáról is esett szó.
Schiffer: Orbánék kalmár-külpolitikája nem csak erkölcstelen, de veszélyes is
Az amerikai beavatkozás Venezuelában, a globális progresszív elit válsága, Európa geopolitikai jelentéktelenedése és a magyar választási év radikalizálódó hangulata is szóba került a Közelkép idei első adásában.
Venezuela, a Legújabb Világrend első háborúja
Mivel a jelent sokan kommentálják, inkább nézzünk vissza kicsit a múltba. Vicces dolgokat is fogunk találni, ha meglátjuk, ki mit mondott erről a dőlőfélben lévő rendszerről. A precedensek, illetve előzmények pedig talán segíthetnek orvosolni az aktuálpolitikai csőlátást.
Oroszországnak és Kínának üzent Maduro elfogásával Donald Trump?
Amerika alaposan rárúgta az ajtót az újesztendőre venezuelai akciójával. A beavatkozás lehetséges okairól, hátteréről és következményeiről Vincze Hajnalka, a Philadelphia Foreign Policy Research Institute kül- és védelempolitikai szakértője beszélt a Ring legújabb adásában.
Konok Pétert a hó ejtette rabul, Nicolás Madurót pedig Trump – az ÖT 2026-ban először
Rég nem látott módon kopogott be hozzánk január. Olyan mennyiségű hóval, hogy Konok Péter sem jutott el az év első ÖT-felvételére. Így Vogyerák Anikó most Gavra Gáborral, az ÖT szerkesztőjével, Nagy Attila Tibor elemzővel, valamint Ceglédi Zoltánnal és Hont Andrással beszélte meg a hét híreit.
Maduro elrablása a venezuelai Chávez-kísérlet vége és egy furcsa világrend kezdete
A sztori szinte egy sablonos operett librettója szerint alakult: a nagy vezér úgy érezte, ő a legokosabb nyuszi az erdőben, egyezséget kötött a nagyvadakkal, pozíciója biztos. A nagyvadak viszont már nem tudták csillapítani éhségüket. A felmerülő számos kérdés közül az egyik: Maduro elrablása alatt mégis hol voltak fő védelmezői, a kubaiak és az oroszok?
Trump szerint a világ: az erősebb mindent visz?
Trump elnök a sajátosan önkényes és egyoldalú venezuelai akciójával bevitte a kegyelemdöfést a nemzetközi jogi normarendszer primátusát hirdető nyugati világrendrendszer víziójának.
A mai amerikai polgárháború egyik gócpontja Caracas
Venezuelát bombázzuk, írja hajnal négykor a vejem. Kíváncsi vagyok, hogyan üti ez az olaj árát hétfőn. Ha a drogok is ott lennének a tőzsdén, kíváncsiak lehetnénk, hogyan üti ez az esemény a hétfői árakat. Drugs and Oil, a tökéletes kombináció, DROIL.
Jövőre is a nagyfiúk döntik el a homokozóban a szabályokat – évértékelő az ÁsottShalomban
Merre halad a világ - halad egyáltalán valamerre? Miért volt 2025 az ellentmondások éve? Az ÁsottShalom idei utolsó adásában Hont András Kiss Noémi íróval és Csutak Zsolt külpolitikai szakértővel, amerikanistával járja körbe a 2025-ös évet – az irodalmi Nobel-díjtól a nagy világpolitikai mozgásokig.
Létezik-e „rendezői változata” az új amerikai Nemzeti Biztonsági Stratégiának?
És ha nincs, kinek áll érdekében azt állítania, hogy valahol mégis van egy ilyen, különös elképzelésekkel? Nézzük meg közelebbről, mit tartalmaz a napokban kiadott amerikai kulcsdokumentum – többek közt arra pillantsunk rá, mi az Egyesült Államok szándéka Európával.
A NATO sokat emlegetett ötödik cikkelye nem arról szól, mint gondoljuk
A Ring legújabb adásában Gavra Gábor, az amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról, az amerikai-európai, az amerikai-ukrán, illetve amerikai-orosz viszonyról faggatta Vincze Hajnalka kül- és védelempolitikai kutatót, a philadelphiai Foreign Policy Research Institute munkatársát.