kultúra
Hová tűnt a tatabányai Beyoncé?
A tatabányai Dadabánya Underground Művészeti Fesztiválon a hangosítás nem mindig sikerül profira. Először valami olyasmire kaptam fel a fejem, hogy „Karácsony Gergely nem állíthat meg”. Persze nem értettem pontosan, de nem is kell mindent érteni, sőt.
Vissza Liverpoolba – Paul McCartney The Boys of Dungeon Lane lemezéről
Hat évvel legutóbbi szólólemeze után Paul McCartney egy olyan albummal rukkolt elő, amelyet sokan már most pályája legszemélyesebb munkái között emlegetnek. A The Boys of Dungeon Lane nem egyszerűen az elmúlt évek dalainak gyűjteménye, hanem egy konceptuális emlékirat-gyűjtemény zenében elmesélve. Egy album, amelyben a világ egyik legismertebb dalszerzője nem (csak) a Beatlesről, nem a legendáról, hanem önmagáról beszél.
A nagy kékség | Tricky az Akváriumban
Nem bánom, hogy végre láttam a kilencvenes évek egyik zenei hősét – bár hasra nem estem tőle. De a pohár félig tele van.
A film kellemes meglepetésként hat, abszolút kimagaslik a korábbi, meglehetősen botrányos minőségűre sikeredett történelmi filmeposzok, NER-es történelmi kurzusfilmek sorából.
Ki hisz még a globális intézményekben? – Alexander Stubb A hatalom háromszöge című könyvéről
A finn elnök nemrég megjelent elemzése több tekintetben is tünetszerű megtestesülése annak a külpolitikai és diplomáciai válságnak, melyre a könyv maga is megoldást szeretne kínálni. Alexander Stubb könyve az árral sodródó európai politikai gondolkodás testamentuma.
Nem az a kérdés, hogy Esterházyt vagy Wasst olvasnak a gyerekek, hanem az, hogy olvasnak-e?
A kisebb iskolák jövőjéről párbeszédet kell kezdeni, de bármilyen reformak csak akkor van értelme, ha több forrást kap az ágazat – szögezte le Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ÖT YouTube-csatornáján a Szemben Kócziánnal című műsorban.
Egy újabb könnyűzenei legendát pipálhat ki Budapest | Ez volt a Cabaret Voltaire a Dürerben
Ez az angol zenekar szinte mindenkire hatott, aki egy kicsit is izgalmas elektronikus zenét csinált az elmúlt évtizedekben. Sejtettem, hogy jó koncert lesz, de a végeredmény felülmúlta a várakozásaimat.
Katasztrófatúra az őrület romjai között – Száz éve született Allen Ginsberg
G., a költő nagyon amerikai volt, sőt maga volt Amerika, egy aspektus a sok közül, és imádta Amerikát, és gyűlölte is, ószövetségi átkokat mennydörgött a vágóhidak kapitalizmusáról, és mi mégis azt hittük, hozzánk beszél, és mikor azt hittük, igazunk volt.
Nehéz lenne túlértékelni a Népszava, illetve a Népszava égisze alatt kialakult sajtó- és könyvbirodalom, az ahhoz kapcsolódó munkásművelődési, -szabadidős és kulturális egyletek, vagyis a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által működtetett Népszava-konglomerátum szerepét a klasszikus, munkásmozgalom-korabeli munkásság olvasottságának, orientációjának, önképének és identitásának kialakulásában.
Ezen a gitáron írtam meg életem első dalait, ezen a gitáron vettem fel életem első nagy szerelmének a kedvenc zenekaraim általam valahogy leszedett dalait. Minden ezen a gitáron kezdődött, ezen a névtelen fadarabon, amibe valamikor belevéstem a nevem, mert annyira szerettem.
Amerikai Sztahanov | 40. rész: Albertine
„Kevés olyan varázsszőnyeg volt New Yorkban, mint az Albertine. Repített össze-vissza a világban, leginkább középiskolás koromba. Az Albertine egy parányi francia könyvesbolt a Metropolitan Múzeummal szemben, hogy pontosak legyünk, három utcával lejjebb, a hetvenkilencedik utca sarkán.” Részlet Joseph Hargitai Amerikai Sztahanov című kötetéből.
Üdv a haláldiszkóban, óriási a buli – ez volt John Lydon és a Public Image Ltd. Budapesten
John Lydon a Sex Pistols után akár egy egész életre belekényelmesedhetett volna a korszakalkotó, legendás figura alakjába, biztosítótű és házikabát – de nem ezt tette. És még most, hetvenévesen sem biztonsági játékos.
„A néző mindig profi” | Scherer Péterre emlékezünk
Meghalt Scherer Péter, a hazai színjátszás fontos alakja. Pepe – talán nem bánná, hogy így hivatkozunk rá – 64 éves volt. Egy 2019-ben készült interjúval emlékezünk. „Ezerféleképpen lehet megvalósítani az álmodat. Mi most valahogy úgy, ahogy a sok csepp követ váj.”
Az előadás szembesít, provokál, de a saját személyes történetét állítja a középpontba, és a szégyen működését vizsgálja, ez a szégyen pedig nemcsak személyes, hanem közös, társadalmi szintű is lehet.
„Halálom esetén elégetendő” – írók titkos füzetei és életei
Az írói napló különös műfaj: egyszerre vallomás, menedék, önterápia, dokumentum és irodalmi műhely. Olyan szöveg, amelyet sokszor nem is az utókornak szánnak, mégis végül a történelem és az irodalom fontos lenyomatává válik. A Petőfi Irodalmi Múzeum „Halálom esetén elégetendő” című kiállítását Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban tekintettük meg.
Mit kínlódsz vele? – A ZUG című előadásról
A ZUG, amely a Láthatáron Csoport előadásában tekinthető meg a Szkéné Színházban, a tiszazugi arzénmérgezések történetét dolgozza fel az 1910-es 20-as évekből, amikor az asszonyok a mérget „gyógyszerként” használták, hogy megszabaduljanak bántalmazó férjeiktől vagy elviselhetetlen terheiktől.
Karafiáth Orsolya és beszélgetőpartnerei, Balogh Gábor és Konok Péter a műsorban szót ejtenek a legismertebb vonatkozó kommunista és náci filmekről, megvitatják, mikortól számít propagandának valami, felmerül, születtek-e jó művek ebben a műfajban, valamint az is, a mesterséges intelligencia korában mi változott.
Amerikai Sztahanov | 39. rész: Csendes eső, Chinatown
„Nyár van, csendes eső, olyan permetező. Nem elég esernyőt nyitni, de a kiscsajok leveszik a papucsokat, és mezítláb sétálnak a forró, vízgőzös járdán. New York-i dolog ez, az irodai csajok is lecserélik a tűsarkút, de ők máshol mezítláboznak.” Részlet Joseph Hargitai Amerikai Sztahanov című kötetéből.
A Tinariwen akkora fanki, hogy ahhoz képest James Brown kutyaf*sza
Teltház és táncház volt a sivatagi blues-sztárzenekar koncertjén, az Akváriumban.
Apám, mit adtál nekem…? A Peaky Blinders – A halhatatlan férfi című filmről
Az új mozifilmmel Steven Knight tulajdonképpen a Birmingham bandái című sorozat történetet próbálja lezárni – egy nagy ívű, történelmi és érzelmi összegzésként. Az eredmény azonban ambivalens: miközben sok mindent visszahoz abból, amit szerettünk, mégsem tud teljesen felnőni a sorozat legjobb pillanataihoz.