kritika
Kontrollvesztés vagy felszabadulás? A világ leggazdagabb asszonya című filmről
Kérdés, hogy mikor és mennyire lehet beavatkozni egy másik ember életébe. Dolgunk-e mindenáron tenni valamit, nem sértjük-e meg emberi méltóságában az illetőt pusztán azzal, hogy feltételezzük: nincs magánál, döntésképtelen, vagy biztosan rossz neki, ami történik. Honnan lehetünk biztosak benne, hogy meg kell menteni?
Az ember, aki átgázolt mindenkin – a Marty Supreme című filmről
Kevés olyan kortárs színész van, akinek már puszta jelenléte is képes elvinni egy filmet a hátán, de Timothée Chalamet kétségtelenül közéjük tartozik.
Amit a szemünk sarkából látunk – Tóth Marcsi Erdő van idebenn című regényéről
Tóth Marcsi debütkötete, a Margó-díjas Erdő van idebenn erős kezdés. A női lélek kavargó világába kalauzol bennünket, ahol folyton jelen van a természet mint kötőerő, ez pedig nem hagy csüggedni, hanem folyton arrafelé lök, hogy told az életet mindig tovább és tovább.
Végre kimondja egy film, hogy a nürnbergi per nem az igazságtételről szólt – de nem is a bosszúról
A Nürnberg egyszerre ígéri, hogy beleláthatunk a per hátterébe és folyamatába, illetve a legmagasabb rangú vádlott, Göring elméjébe is. Filmkritikába oltott történelmi visszatekintésünk.
Robbie Williams nem árul zsákbamacskát az új lemezével, és ezt nagyon jól teszi
Az angol popsztár új lemeze, a Britpop szemérmetlen kilencvenes évek-nosztalgiabuli, és ez nagyon jól áll neki.
Nincs feloldás, ilyenek vagyunk | A Kontinental ’25 című filmről
Radu Jude író-rendező Kolozsváron játszódó filmjében a szegénység, a felelősség és a bűntudat kérdése mellett a román–magyar viszonyt is körüljárja.
Leszámolás a székely zsánerrel – Zsidó Ferenc A fák magukhoz húzzák az esőt című regényéről
A regény nem csupán megkérdőjelezi a borongós nosztalgiából és folklorisztikus gesztusokból épített világképet, hanem a saját közegére is rákérdez: mi marad a hagyományból, ha a közösségi rend lassan elpárolog? Ha valakinek regényben mondanám el a mai Székelyföld helyzetét, akkor ezt nyomnám a kezébe.
A magyar nemzet biztonsága bizonyos értelemben fordulatot jelent a Krasznahorkai-életműben. A Nobel-díjas szerző egy korábbi szerzői korszak sikerreceptjéhez talált vissza, és a szépség iránti lírai kutakodást helyezi előtérbe.
Az árvaság árnyalatai – Nemes Jeles László Árva című filmjéről
Suttogások, beszélgetésfoszlányok, a külvilág történéseinek beszűrődő hangjai. A filmben szereplő fiú elől valóban titkolnak valamit, és a történelmi kor, amiben cseperedik – 1956 után – ugyancsak az elhallgatásokból, a suttogásokból, a bizalmatlanságból, a félelemből, a biztonságérzet teljes hiányából épül fel.
Örülünk, Vincent? | Ilyen volt St. Vincent a Magyar Zene Házában
Egy lecsupaszított, dalközpontú, különleges előadásból bármi lehet. Ilyen műsorral érkezett a kortárs könnyűzene egyik legünnepeltebb, többszörös Grammy-díjas dalszerző-előadója a városligeti koncerthelyszínre.
Restaurált visszhangok | Pink Floyd Live at Pompeii – MCMLXXII
A több mint ötven év után újra bemutatott Live at Pompeii – MCMLXXII című koncertfelvétel azért is érdekes, mert egy olyan zenekart mutat meg, ami még nem érkezett be, hanem ott áll szupersztárság kapujában, nem pusztán emberi, de legalább ennyire zenei értelemben.
Szállj fel magasra – szívbe markoló és szívmelengető felnövéstörténet a Bird című film
Anglia alulnézetből, végül azonban minden egy kicsit megmelkedik. Egy kamaszlány felnőtté válásának különös története – egy csomó jó zenével.