élet
Úgy éreztem, beszéltem, léptem és fordultam, hogy valaki más érzett, beszélt, lépett és fordult rajtam keresztül. Amikor visszaültem a helyemre, mindez megszűnt, nyoma sem maradt, még ha odabent szörnyűségeket tapasztaltam is.
A vörösboros kóla rehabilitációja
Emberiség elleni bűntett a VBK? Két különös történet vezetett ennek a cikknek a megírására.
Egész életemben a kilókkal és hasammal harcolok, most ötvenhat évesen és százötvenezer grammosan pesszimista vagyok az eddigieket illetően. Anyám ’56-ban a salgótarjáni tömegbe lövetéskor kétévesen feküdt a járdán nagyanyámmal, és úgy tettek, mintha meghaltak volna. Biszku sohasem bánta meg. Tőlem meg csak ennyi telik, ez a százötvenezer gramm. Így bukik ’56 bennem, általam.
Alfred Nobel nem biztos, hogy odaítélte volna Krasznahorkainak a Nobel-díjat
A Péter & Gábor új adásában a műsor állandó résztvevői, Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor arra keresték a választ, miért a Nobel-díj lett a világ legrangosabb elismerése, mit jelent ez nekünk magyaroknak, és egyáltalán, ki számít „magyar Nobel-díjasnak”, és miért fontos ez?
Visszatérő komment, szinte archetipikus, hogy mikor valami politikusról, celebről, vagy akárkiről rosszat írok-mondok, valaki odaírja: „És te mit tettél le az asztalra?!”. Nem tudom, mit tettem le az asztalra. Talán csak egyvalamit, még gyerekkoromban. Aztán elszállt az is.
Irodalmi pláza meghitt pillanatok nélkül | Ilyen volt a Margó Fesztivál
A Nemzeti Táncszínházban megrendezett őszi Margó Irodalmi Fesztiválon a látogató tapasztalhat valamiféle pezsgést, de a helyszín inkább hasonlít egy plázára, mint egy hangulatos kávéházra. Az ember lézeng erre-arra, és folyton várja, hogy történjen már valami.
Hagyd ott a barátságszimulátort!
Egy fogyasztó könnyen elengedi, ha egy szórakoztatóipari termék nincs többé, elkapcsol máshova, de egy paraszociális barát a virtuális közösség megszűnését valódi szenvedésként éli meg. Valódi fájdalomtól és dühtől kíméled meg magad, ha óvatos távolságot tartasz a barátságszimulátoroktól. Nem barát, hanem balek vagy.
Amerikai Sztahanov | 32. rész: Karma Police
Minden időszaknak megvan az irodai zenéje. A Covid sem volt más. A laborban a diákok Radioheadet hallgattak. OK Computer. Újra és újra. Néha tízszer-hússzor is lejátszották ugyanazt a három számot: Exit Music, Let Down, No Surprises. Mindig ebben a sorrendben.
Az árvaság árnyalatai – Nemes Jeles László Árva című filmjéről
Suttogások, beszélgetésfoszlányok, a külvilág történéseinek beszűrődő hangjai. A filmben szereplő fiú elől valóban titkolnak valamit, és a történelmi kor, amiben cseperedik – 1956 után – ugyancsak az elhallgatásokból, a suttogásokból, a bizalmatlanságból, a félelemből, a biztonságérzet teljes hiányából épül fel.
Krasznahorkai és Szoboszlai sikere ugyanaz
Adódna, hogy azt mondjam, ha valaki magyar és történetesen sem a focit, sem a kortárs irodalmat nem szereti, és nem tud, vagy nem akar önzetlenül örülni akár a magyar válogatott eredményességének, akár egy magyar író irodalmi Nobel-díjának, akkor nem szereti a hazáját. Csakhogy a helyzet ennél szomorúbb.
Éhes vagy? Igen. Mit szeretnél enni? Mi van? Káposztás tészta. Eh. Megint? Utálom a káposztás tésztát. Nem hogy örülnél annak, hogy van mit enned. Annak örülök, hogy van mit ennem, de évek óta káposztás tésztát adsz. Mindig megkérdezed, mit akarok, és a végén... Meguntam! Hánynom kell a káposztás tésztától! Hálátlan.
Beszéljen-e a művészet a politikáról? – Lovasi András és Őze Áron a Csemegepultban
Az ÖT Youtube-csatornáján futó kulturális beszélgetőműsor eddigi talán „legpolitizálósabb” adásában előkerül Krasznahorkai László Nobel-díja, a „mocskos fideszezés”, a színház világa, ám lényegében az összes téma arra fut ki, van-e helye a politikának a művészetben, és ha van, milyen hangon érdemes a kultúrának a közéletről megszólalnia.
Amelyben nem a szóismétlés elkerülése végett használom a szöveg szót | Verstúladagolás, szeptember
Az indián nyárban is folytatódott a Verstúladagolás projekt: 2025-ben elolvasok lehetőség szerint minden, magyar szerző által írt, most először publikált verset az összes irodalmi folyóiratban, illetve online kulturális portálon, és hónapról hónapra megpróbálom népszerűsíteni a kedvenceimet.
Michelin-csillagos punkok, szevasztok!
Ami a magyar punkot illeti, nemsoká lesz Punk Digitális Polgári Kör is, mert ha a fine diningot lehet annak hívni, akkor voltaképp misét is lehetne Martens bakancsban celebrálni – mert az se a régi már, de cserébe marha drága, mert ezeknek pont az a jó.
A tehetség ára – A Szoboszlai-sztori, apa és fiú közös küzdelme
Vannak sportkönyvek, amelyek egy-egy karrier diadalívét rajzolják meg, és vannak, amelyek mögé is néznek a sikertörténetnek. A Szoboszlai-sztori az utóbbiak közé tartozik.
Amerikai Sztahanov | 31. rész: Karnika, a Covid-befektető
Vettem harmincezer dollár Moderna-részvényt, mondja. Covid? Covid. Február van, 2020. Minél nagyobb a hazugság, annál jobban elhiszik az emberek, magyarázza.
Ífiúság, gyöngykoszorú – Olasz Renátó Minden csillag című filmjéről
Amikor az ember harmincasokról szóló filmet néz, óhatatlanul előjön néhány kérdés koránál fogva is: mi maradt a fiatalságból, melyik álom teljesült, melyik nem, és meg lehet-e békélni önmagunkkal, amikor már nem kapaszkodhatunk a „majd egyszer” illúziójába? Olasz Renátó első rendezése, a Minden csillag ezekről a kérdésekről szól.
Digitál | Kenszel Pikcsör, 12. rész
A Kis Sarlóban gyűjtést szerveztek anyámnak, mert biztosan megbolondult, hátha kell a pénz, hogy elvigyem egy jó pszichiáterhez, sámánhoz, vajákoshoz. Mondtam nekik, fölösleges, őt még egy államcsőd sem tudná meggyógyítani. A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat tizenkettedik része.