digitalizáció
Nem a mesterséges intelligencia fog minket kiirtani, hanem a kapzsiság
Úgy tűnik, hogy az „itt és most” létező AI, ami már embereket öl vagy sodor veszélybe, nem annyira érdekes és izgalmas, mint az eljövendő mesterséges intelligencia, amivel saját fejlesztői szerint az emberiség életét kockáztatjuk.
Javítana a közoktatás hatékonyságán? Akkor végre feledkezzen bele egy regénybe!
Lannert Juditnak igaza van. Igaza van mégpedig akkor, amikor a PISA-felmérés friss eredményeinek láttán nem kezd agyzsibbasztó tatárjárásozásba, hanem némi ártalmatlanabb elmúlttizenhatévezés után aggódó tekintettel az okostelefonokra és a szülőkre néz.
A kényelem hajhászása – az elmúlt évtizedekben a társadalmat egyre inkább arra kondicionálták, hogy ezt válassza; ezt szolgálja ki a körénk éppen felépülő világ és persze a virtualitás is.
Szembetűnő, hogy valamiért minden tanév elején kényszeresen „a legdurvább” órarendet szokás keresni, valamiféle versenyt hirdetve, amelynek keretében a szülők egymásra licitálhatnak, melyikük tagozatos iskolába és plusz edzésre járó gyermeke a legszerencsétlenebb. Ártana valakinek, ha egyszer sikerülne a jó példákra ráirányítani a figyelmet?
Ellopott gyerekkor – mozduljunk a netről a valóságra!
Az okostelefonok és a közösségi média-használat gyermekkori elterjedésével számos kedvezőtlen folyamat indult el vagy gyorsult fel: a fiatalok kevesebbet mozognak, kevesebbet alszanak, kevesebbet olvasnak, és kevesebb időt töltenek személyesen a barátaikkal, miközben romlottak a tanulási eredmények, nőtt a mentális problémák gyakorisága.
Sok ember számára a legnehezebb az az érzés, hogy a gazdaság összességében jól teljesít, miközben a saját állása kevésbé biztonságos. Ez a feszültség ma valóban jelentős.
AI-halál – félelem, bizonytalanság és szkepticizmus Amerikában
Az általános hangulat a technológiai világban: félelem, bizonytalanság, szkepticizmus. Sokan úgy érzik, hogy az AI még nem helyettesíti teljesen az embereket, de a cégek már most csökkentik a létszámot, hogy AI-ba fektessenek.
Szólásszabadság brüsszeli módra – cenzúra és öncenzúra az EU digitális szabályozása nyomán
Az Európai Unió digitális szabályozása olyan rendszert hozott létre, amelyben a korlátozás normává vált, a fogalmak megvezetően tágak, a végrehajtó hatalom feletti kontroll pedig nem létezik.
Attól, hogy paranoiás vagy, még tényleg üldözhetnek
A választási kampány idejére tényleg műveleti terület lettünk, csak ez már régen nem úgy néz ki, ahogy azt a James Bond-filmeken nevelődött generáció elképzeli.
A fiú skarlátvörös festékkel fújja a nyers betonra: #ELÉGVOLT, miközben sárga széldzsekis társa a mobiljával világít neki. A dübörgő technótól nem hallják a közelgő autók zúgását, ijedten néznek össze, amikor a mindent belengő sűrű köd fenyegető kék-piros fényben kezd játszani. Egyenruhások rontanak a két fiatalra, esélyük sincs menekülni…
Demokratikus ígéret volt a digitális univerzum, de tudathasadt tér lett belőle
A közösséginek nevezett terekben mindenfajta vélemény, hozzászólás, megnyilvánulás, úgymond, egyet ér. Az információ csak információ, a tartalom csak tartalom, bárhonnan érkezik is, de a várva várt demokratizálódás, a hierarchiák megszűnése csak látszólagos.