Elhaló szikrákat szór az öngyújtó, Gina hiába próbál rágyújtani. Kézfejével megtörli izzadt homlokát, és Lorenzo vállára hajtja fejét. A fiú kiveszi Gina szájából a cigit, és meggyújtja a sajátjáról. Unottan nézik a jakuzziban ülőket.

– Visszataszító egy csapat – mondja halkan Lorenzo, és átkarolja a lány csípőjét.

– Vajon kint is így látják?

A vízben ülők hangja egybeolvad a pezsgőfürdő zúgásával.

– Este kiesik valaki a négyesből, ebben biztos lehetsz.

Apró cseppek szaladnak le a sötétített ablakon. A fürdőzők tükörképe eltorzulva hullámzik a hideg üvegen.

– Ha te mész, én is megyek – mondja Gina az ajkát rágva.

– Ne parázz már.

A lány a hamutartóba nyomja a cigit és megcsókolja Lorenzo nyakát.

– Bár az is lehet, hogy kint már mindenki zombi. Mi vagyunk az utolsó emberek.

– És ha pont ezt akarom?

A lány Lorenzo szemébe néz.

– Meg ezek négyen – bólint a jakuzzi felé a fiú.

Nevetnek.

– Ez mi? – kérdezi Gina, és megérinti az apró sebet Lorenzo szemöldökén.

– Semmi… beütöttem a konyhában.

Közelebb húzódnak egymáshoz. Homlokuk összeér.

– Adjatok róluk közelit – mondja Sziklai Balázs a huszonnégy monitor egyikére mutatva. – Üzenjetek nekik, hogy álomrandira mehetnek.

– Hova küldjük őket? – kérdezi az egyik szerkesztő.

– Az mindegy… Este bejátsszuk nekik a tegnapi nyugiszobás felvételt Lorenzóról és Barbiról.

– Ilyen gyorsan lekeverjük őket?

– Ebből már láttunk eleget. Gina akkor működik igazán, amikor szenved.

*

A fekete X7-es kivág a kamion mögül, és megelőzi a sort. Sziklai két kézzel szorítja a kormányt. Az anyósülésen Barta Tamás a mobilját szorongatja, néha a producerre pillant. Halkan zúg a klíma.

– Elolvastad egyáltalán? – kérdezi Tamás halkan.

– Tessék?

– A pszichológus jelentését.

– Figyelj, ha nem így történnek a dolgok, akkor most nem díjátadóra mennénk, hanem idiótákkal csinálnánk reggeli talkshow-t.

– Azért csak felmerült benned, hogy kárt tehet magában…

Sziklai elmosolyodik, és a fejét rázza. A sebességmérő mutatója egyre feljebb kúszik.

– Úgy teszel, mintha nem együtt csináltuk volna… – mondja.

– Aznap nem voltam bent.

– Te talán leállítottad volna?

Tamás elfordul, az elmosódó tájat nézi. Nem válaszol.

– Hidd el, ennek a lánynak ez volt élete csúcspontja – folytatja Sziklai. – Egy ország kedvence lett.

Indexel és lehajt a főútról. Lassan kanyarog a szűkös utcákban. Az öreg platánok halványan tükröződnek a BMW sötétített üvegén.

Sziklai leparkol a Golden Hotel előtt.

– Megjöttünk.

Kiszállnak az autóból. A producer elindul a bejárat felé. Tamás egyhelyben marad.

– Tegnap elmentem egy podcastba. Elmondtam mindent. Holnap jön ki.

*

Tompán sercegnek a szobapálma levelei a légkondi alatt. A nagy fekete képernyővel szemben hat fiatal hever a bőrkanapén. Gina a mutatóujja köré tekergeti haját, lufit fúj a rágójából, aztán csámcsog. Valaki felsóhajt. Barbi a körmét piszkálja.

– Megérkeztek az eredmények – hallatszik a tévéből.

Márkó megjelenik a képernyőn.

– Az utolsó hétre csak öten fordultok rá, valaki végleg kiesik a fődíjért folytatott harcból.

Hat fantomkép tűnik fel számokkal és százalékjelekkel.

– Hihetetlenül szoros a mezőny, de valaki lemaradt…

A fantomképekből egy kiválik és kitölti a képernyőt. Forogni kezd.

– Ma nem más hagyja el a villát, mint… – üvölti Márkó a mikrofonba. – Barbi.

 Gina Lorenzo nyakába ugrik és felsikít. A másik négy is feláll. Összeölelkeznek, Barbi sírva fakad.

– A nézők velünk vannak – súgja Lorenzo Ginának.

– Nyerni fogunk – feleli a lány, és megcsókolja.

Lassú zongorazene hangzik fel. A játékosok visszaülnek a kanapéra, egyedül a szőke lány marad állva a nappali közepén.

– Barbi, sajnálom. Szerinted miért döntöttek így a nézők? – kérdezi Márkó.

– Mert vakon vannak – mondja szipogva Barbi. – És beveszik ennek a két szarkavarónak a meséjét.

Gina és Lorenzo összemosolyognak.

– Ebben a helyzetben érthetők az indulatok. Most viszont nézzük meg együtt a legszebb pillanataidat.

BARBI 103 NAPOT TÖLTÖTT A VILLÁBAN – jelenik meg a felirat a képernyőn. A szőke lány nevet a konyhában, a fürdőszobában, a jakuzziban. A jelenetek gyorsan váltják egymást. Barbi táncol, párnacsatázik, vízipisztolyozik, vetkőzik, pezsgőzik, sír, ölelkezik, kiabál. Aztán a nyugiszoba jelenik meg. Nem vált a kép. Az ágyon mozog a paplan. Először Barbi feje bukkan elő, majd egy kigyúrt fiúé. Közelebbi kép. Lorenzo az. Csókolóznak, aztán kapkodva kelnek fel az ágyból. Lorenzo beüti a fejét a polcba. A szemöldökéhez kap. Piros folt marad az ujján. Nevetnek. A képernyő elsötétül, a zene marad.

– Ejha, mással egy élet alatt nem történik ennyi minden – veszi vissza a szót Márkó.

Gina csendben néz maga elé, már nem rágózik. Lorenzo arca kivörösödik. Megérinti a lány hátát. Gina elhúzódik és lassan feláll. Barbi elkapja a tekintetét.

– Hadd mondjam el, mi történt… – kezdene bele a fiú.

– Nem érdekel – mondja Gina és a hálóba indul. – Ledőlök kicsit.

Bezárja maga mögött az ajtót. Kattan a zár.

*

Sűrű fekete lé csorog a presszógépből. Színültig telik a kis papírpohár. Még égnek az éjszakai fények az irodaház kávézójában. Esőfelhők takarják a napfelkeltét. A pultban álló barna hajú lány a kötényébe törli tenyerét, és Sziklai elé teszi a gőzölgő kávét. A férfi megköszöni, és a terminálhoz érinti bankkártyáját.

– Nem tudok délután meetingelni – mondja a telefonba és elveszi a poharat.

Bólint a lánynak.

– Mennem kell a gyerekért – folytatja halkan a készülékbe, miközben kilép az üvegajtón.

– Inkább ebédeljünk, közben megbeszéljük.

Régi műsorplakátok és fényképek lógnak a szürke folyosón. A producer megáll egy ajtó előtt.

– Akkor holnap – mondja. Zakója belső zsebébe csúsztatja a telefont, és megmarkolja a kilincset.

Félhomály van az irodában. A hideg fényű monitorokon mintha egy szobakatalógus képei jelennének meg. A tágas terek üresnek tűnnek.

– Helyzet? – kérdezi Sziklai.

– A nappaliban hevernek – érkezik a válasz az ügyeletes szerkesztőtől. – Kivéve Gina.

A főképernyőn a terasz jelenik meg. Gina a kanapén dohányzik.

– Most viszonylag nyugodt.

– Beszélt Lorenzóval?

– A srác bocsánatot kért, de rá se nézett.

– Tegnap még ki akarta kaparni a szemét, ma ignorálja. Holnapra talán meg is bocsát neki…

A szerkesztő Sziklaira pillant.

– Bent marad?

– Ha mindenkit kihoznánk elsőre, már a második héten üres lenne a villa.

– Tényleg szarul van. Itt a pszichológus jelentése – tolja Sziklai elé a fehér mappát.

– Ha holnap is azt akarja, kihozzuk. Márkó jelentse be, hogy életbe lép a 24 órás szabály.

Sziklai a kávéjába kortyol, kinyitja a mappát és átfutja a papírokat.

– Nem aludt semmit?

– Egész éjjel fent volt.

*

Tompán kopog a billentyűzet a segédszerkesztő ujjai alatt. A bal felső képernyőn megjelenik a stúdió képe. Márkót éppen sminkelik.

– Mennyit tudunk hasznosítani a felvételekből?

– Egy fél adásnyit, de át kell nézni még egyszer.

– Ne menjen ki ijesztő jelenet. Ami durvább, azt tegyük második felére 18-as karikával.

Márkó a hüvelykujjával jelez. A villában felhangzik a főcím, a tévé képernyőjén megjelenik a műsorvezető.

– Játékosok! Sajnálatos dolog miatt jelentkezem.

Négyen gyűlnek a kanapéra.

– A szabályok értelmében Gina 24 órát kap átgondolni, hogy valóban feladja-e a játékot.

A kanapén ülők felhördülnek. Az egyik lány felpattan.

– Egy percet sem maradok tovább a kettyóssal – mondja hangosan. – A végén még megöl, bazmeg…

– Márkó, ti nem látjátok, mennyire rosszul van? – áll fel Lorenzo. A másik kettő is csatlakozik.

Egyre gyorsabban váltakoznak a képek a vezérlőben.

– Ez így nem lesz jó… – mondja Sziklai, miközben le sem veszi a szemét a hármas monitorról. Gina egy tapodtat sem mozdul a teraszon, lassan fújja ki a füstöt. Lorenzo az udvarra rohan, tenyerével tömör tölgyfaajtót üti. A többiek is követik. Tegnap ezen az ajtón ment ki Barbi, de azóta zárva van.

– Hívjam a biztonságiakat? – kérdezi a szerkesztő.

Nem kap választ.

Négyen egyszerre kiabálnak a kamerákba és ütik a falakat, az ajtót és a sötétített ablakokat.

Gina a fiúhoz lép.

– Azt akarod, hogy kimenjek? – kérdezi tőle és átkarolja a nyakát. – Azt mondtad, hogy együtt nyerünk.

– Gina… Nem értelek.

– Ez csak játék volt?

Elengedi Lorenzót, és hátrálni kezd. Nekimegy a műanyag asztalnak, ami felborul. Apró szilánkokra törnek az italos üvegek.

– Le kell állítanunk őket… – mondja Sziklai. – Üzenj be, hogy mind jutalmat kapnak.

 A szerkesztő megtörli homlokát és gépelni kezd.

– Együtt mehetnek wellnessezni… fél óra múlva – teszi hozzá.

Az összes hangszórón egyszerre szólal meg a főcím. Márkó ismét beköszön. Lorenzo nyugalomra inti a három kiabáló játékost, és a hangszóróra mutat.

– Játékosok! Mivel a tegnapi álomrandi meghiúsult, most együtt mehettek el rá.

Megállnak.

– Húsz percetek van elkészülni.

A monitorokon az udvar látszik különböző szögekből. Éles szilánkok borítják a járólapot.

– Nem sokon múlt… – sóhajt Sziklai. – De hova tűnt Gina?

A szerkesztő közelebb hajol a monitorhoz.

– Az ott vér?

*

Muslica vergődik a rúzsfoltos pezsgőspohárban. A Golden Hotel halljában lengén öltözött hostessek vezetik a vendégeket a fotófalhoz, majd az előadóterem felé. Egy pincér pezsgőt nyújt Sziklainak. A producer elveszi, de közben nem szakítja meg a szemkontaktust Kelemen Andrással.

– Tiltsd le azt a podcastadást… te vagy a csatorna igazgatója – mondja neki.

– Asszem nem érted a helyzetet… – válaszolja a deres hajú férfi.

– Ha kell, százszor is bocsánatot kérek.

A hangszóróból kellemes női hang kéri a vendégeket, hogy foglalják el helyüket.

– Nézett műsort kértem tőled, megcsináltad a legnézettebbet – mondja Kelemen, és belekortyol a pezsgőjébe. – De a nézők nem nyugszanak…

– Adjunk ki közleményt, hogy sajnáljuk, és hogy Gina minden kórházi költségét a csatorna állja.

Kelemen az ajkába harap, és a fejét rázza.

– Menj fel a szobába – mondja, és Sziklai kezébe nyom egy belépőkártyát. – Alá kell írnod néhány papírt. Aztán lépj le pár hónapra jó messzire. Mondjuk Thaiföldre.

– Tűnjek el?

– Nem kockáztathatjuk a következő évadot.

– Szóval lesz…

– Még az is lehet, hogy tudsz majd tanácsot adni Tamásnak távolról. Bár elég ügyes fiú…

Sziklai nyaka foltokban vörösödik.

Egy öltönyös kiabál Kelemennek az ajtóból, hogy jelenése van a színpadon.

– Fel a fejjel – súgja Sziklainak, és megszorítja a vállát.

*

Állva tapsol a terem, amikor Kelemen András belép. A legnépszerűbb műsornak járó díjat az Összezárva nyerte. Kelemen megáll egy-egy szelfire, integet az ismerősöknek, és a pódiumra megy.

– Nagyon hálás vagyok – kezd bele, miután átveszi az aranyozott trófeát. – Mert egy igazán jó csapattal az ember a legnehezebb időket is átvészelheti. Köszönöm a stábnak és minden munkatársnak.

Hátralép és meghajol. A kivetítőkön az Összezárva legemlékezetesebb jeleneteit mutatják. A vásznon Gina és Lorenzo jelenik meg. Egymás mellett ülnek a villa kanapéján, nevetnek. A lány hozzávág egy párnát a fiúhoz, és megöleli. Gina behunyt szemmel mosolyog.

Kelemen kezet fog néhány emberrel, majd az asztalához érve megcsókolja feleségét.

– Ezen is túlvagyunk – súgja a fülébe.

Koccintanak.

 

 

Borítókép: Illusztráció / fotó: ANP MAG / ANP via AFP