Elhaló szikrákat szór az öngyújtó, Gina hiába próbál rágyújtani. Kézfejével megtörli izzadt homlokát, és Lorenzo vállára hajtja fejét. A fiú kiveszi Gina szájából a cigit, és meggyújtja a sajátjáról. Unottan nézik a jakuzziban ülőket.
– Visszataszító egy csapat – mondja halkan Lorenzo, és átkarolja a lány csípőjét.
– Vajon kint is így látják?
A vízben ülők hangja egybeolvad a pezsgőfürdő zúgásával.
– Este kiesik valaki a négyesből, ebben biztos lehetsz.
Apró cseppek szaladnak le a sötétített ablakon. A fürdőzők tükörképe eltorzulva hullámzik a hideg üvegen.
– Ha te mész, én is megyek – mondja Gina az ajkát rágva.
– Ne parázz már.
A lány a hamutartóba nyomja a cigit és megcsókolja Lorenzo nyakát.
– Bár az is lehet, hogy kint már mindenki zombi. Mi vagyunk az utolsó emberek.
– És ha pont ezt akarom?
A lány Lorenzo szemébe néz.
– Meg ezek négyen – bólint a jakuzzi felé a fiú.
Nevetnek.
– Ez mi? – kérdezi Gina, és megérinti az apró sebet Lorenzo szemöldökén.
– Semmi… beütöttem a konyhában.
Közelebb húzódnak egymáshoz. Homlokuk összeér.
– Adjatok róluk közelit – mondja Sziklai Balázs a huszonnégy monitor egyikére mutatva. – Üzenjetek nekik, hogy álomrandira mehetnek.
– Hova küldjük őket? – kérdezi az egyik szerkesztő.
– Az mindegy… Este bejátsszuk nekik a tegnapi nyugiszobás felvételt Lorenzóról és Barbiról.
– Ilyen gyorsan lekeverjük őket?
– Ebből már láttunk eleget. Gina akkor működik igazán, amikor szenved.
*
A fekete X7-es kivág a kamion mögül, és megelőzi a sort. Sziklai két kézzel szorítja a kormányt. Az anyósülésen Barta Tamás a mobilját szorongatja, néha a producerre pillant. Halkan zúg a klíma.
– Elolvastad egyáltalán? – kérdezi Tamás halkan.
– Tessék?
– A pszichológus jelentését.
– Figyelj, ha nem így történnek a dolgok, akkor most nem díjátadóra mennénk, hanem idiótákkal csinálnánk reggeli talkshow-t.
– Azért csak felmerült benned, hogy kárt tehet magában…
Sziklai elmosolyodik, és a fejét rázza. A sebességmérő mutatója egyre feljebb kúszik.
– Úgy teszel, mintha nem együtt csináltuk volna… – mondja.
– Aznap nem voltam bent.
– Te talán leállítottad volna?
Tamás elfordul, az elmosódó tájat nézi. Nem válaszol.
– Hidd el, ennek a lánynak ez volt élete csúcspontja – folytatja Sziklai. – Egy ország kedvence lett.
Indexel és lehajt a főútról. Lassan kanyarog a szűkös utcákban. Az öreg platánok halványan tükröződnek a BMW sötétített üvegén.
Sziklai leparkol a Golden Hotel előtt.
– Megjöttünk.
Kiszállnak az autóból. A producer elindul a bejárat felé. Tamás egyhelyben marad.
– Tegnap elmentem egy podcastba. Elmondtam mindent. Holnap jön ki.
*
Tompán sercegnek a szobapálma levelei a légkondi alatt. A nagy fekete képernyővel szemben hat fiatal hever a bőrkanapén. Gina a mutatóujja köré tekergeti haját, lufit fúj a rágójából, aztán csámcsog. Valaki felsóhajt. Barbi a körmét piszkálja.
– Megérkeztek az eredmények – hallatszik a tévéből.
Márkó megjelenik a képernyőn.
– Az utolsó hétre csak öten fordultok rá, valaki végleg kiesik a fődíjért folytatott harcból.
Hat fantomkép tűnik fel számokkal és százalékjelekkel.
– Hihetetlenül szoros a mezőny, de valaki lemaradt…
A fantomképekből egy kiválik és kitölti a képernyőt. Forogni kezd.
– Ma nem más hagyja el a villát, mint… – üvölti Márkó a mikrofonba. – Barbi.
Gina Lorenzo nyakába ugrik és felsikít. A másik négy is feláll. Összeölelkeznek, Barbi sírva fakad.
– A nézők velünk vannak – súgja Lorenzo Ginának.
– Nyerni fogunk – feleli a lány, és megcsókolja.
Lassú zongorazene hangzik fel. A játékosok visszaülnek a kanapéra, egyedül a szőke lány marad állva a nappali közepén.
– Barbi, sajnálom. Szerinted miért döntöttek így a nézők? – kérdezi Márkó.
– Mert vakon vannak – mondja szipogva Barbi. – És beveszik ennek a két szarkavarónak a meséjét.
Gina és Lorenzo összemosolyognak.
– Ebben a helyzetben érthetők az indulatok. Most viszont nézzük meg együtt a legszebb pillanataidat.
BARBI 103 NAPOT TÖLTÖTT A VILLÁBAN – jelenik meg a felirat a képernyőn. A szőke lány nevet a konyhában, a fürdőszobában, a jakuzziban. A jelenetek gyorsan váltják egymást. Barbi táncol, párnacsatázik, vízipisztolyozik, vetkőzik, pezsgőzik, sír, ölelkezik, kiabál. Aztán a nyugiszoba jelenik meg. Nem vált a kép. Az ágyon mozog a paplan. Először Barbi feje bukkan elő, majd egy kigyúrt fiúé. Közelebbi kép. Lorenzo az. Csókolóznak, aztán kapkodva kelnek fel az ágyból. Lorenzo beüti a fejét a polcba. A szemöldökéhez kap. Piros folt marad az ujján. Nevetnek. A képernyő elsötétül, a zene marad.
– Ejha, mással egy élet alatt nem történik ennyi minden – veszi vissza a szót Márkó.
Gina csendben néz maga elé, már nem rágózik. Lorenzo arca kivörösödik. Megérinti a lány hátát. Gina elhúzódik és lassan feláll. Barbi elkapja a tekintetét.
– Hadd mondjam el, mi történt… – kezdene bele a fiú.
– Nem érdekel – mondja Gina és a hálóba indul. – Ledőlök kicsit.
Bezárja maga mögött az ajtót. Kattan a zár.
*
Sűrű fekete lé csorog a presszógépből. Színültig telik a kis papírpohár. Még égnek az éjszakai fények az irodaház kávézójában. Esőfelhők takarják a napfelkeltét. A pultban álló barna hajú lány a kötényébe törli tenyerét, és Sziklai elé teszi a gőzölgő kávét. A férfi megköszöni, és a terminálhoz érinti bankkártyáját.
– Nem tudok délután meetingelni – mondja a telefonba és elveszi a poharat.
Bólint a lánynak.
– Mennem kell a gyerekért – folytatja halkan a készülékbe, miközben kilép az üvegajtón.
– Inkább ebédeljünk, közben megbeszéljük.
Régi műsorplakátok és fényképek lógnak a szürke folyosón. A producer megáll egy ajtó előtt.
– Akkor holnap – mondja. Zakója belső zsebébe csúsztatja a telefont, és megmarkolja a kilincset.
Félhomály van az irodában. A hideg fényű monitorokon mintha egy szobakatalógus képei jelennének meg. A tágas terek üresnek tűnnek.
– Helyzet? – kérdezi Sziklai.
– A nappaliban hevernek – érkezik a válasz az ügyeletes szerkesztőtől. – Kivéve Gina.
A főképernyőn a terasz jelenik meg. Gina a kanapén dohányzik.
– Most viszonylag nyugodt.
– Beszélt Lorenzóval?
– A srác bocsánatot kért, de rá se nézett.
– Tegnap még ki akarta kaparni a szemét, ma ignorálja. Holnapra talán meg is bocsát neki…
A szerkesztő Sziklaira pillant.
– Bent marad?
– Ha mindenkit kihoznánk elsőre, már a második héten üres lenne a villa.
– Tényleg szarul van. Itt a pszichológus jelentése – tolja Sziklai elé a fehér mappát.
– Ha holnap is azt akarja, kihozzuk. Márkó jelentse be, hogy életbe lép a 24 órás szabály.
Sziklai a kávéjába kortyol, kinyitja a mappát és átfutja a papírokat.
– Nem aludt semmit?
– Egész éjjel fent volt.
*
Tompán kopog a billentyűzet a segédszerkesztő ujjai alatt. A bal felső képernyőn megjelenik a stúdió képe. Márkót éppen sminkelik.
– Mennyit tudunk hasznosítani a felvételekből?
– Egy fél adásnyit, de át kell nézni még egyszer.
– Ne menjen ki ijesztő jelenet. Ami durvább, azt tegyük második felére 18-as karikával.
Márkó a hüvelykujjával jelez. A villában felhangzik a főcím, a tévé képernyőjén megjelenik a műsorvezető.
– Játékosok! Sajnálatos dolog miatt jelentkezem.
Négyen gyűlnek a kanapéra.
– A szabályok értelmében Gina 24 órát kap átgondolni, hogy valóban feladja-e a játékot.
A kanapén ülők felhördülnek. Az egyik lány felpattan.
– Egy percet sem maradok tovább a kettyóssal – mondja hangosan. – A végén még megöl, bazmeg…
– Márkó, ti nem látjátok, mennyire rosszul van? – áll fel Lorenzo. A másik kettő is csatlakozik.
Egyre gyorsabban váltakoznak a képek a vezérlőben.
– Ez így nem lesz jó… – mondja Sziklai, miközben le sem veszi a szemét a hármas monitorról. Gina egy tapodtat sem mozdul a teraszon, lassan fújja ki a füstöt. Lorenzo az udvarra rohan, tenyerével tömör tölgyfaajtót üti. A többiek is követik. Tegnap ezen az ajtón ment ki Barbi, de azóta zárva van.
– Hívjam a biztonságiakat? – kérdezi a szerkesztő.
Nem kap választ.
Négyen egyszerre kiabálnak a kamerákba és ütik a falakat, az ajtót és a sötétített ablakokat.
Gina a fiúhoz lép.
– Azt akarod, hogy kimenjek? – kérdezi tőle és átkarolja a nyakát. – Azt mondtad, hogy együtt nyerünk.
– Gina… Nem értelek.
– Ez csak játék volt?
Elengedi Lorenzót, és hátrálni kezd. Nekimegy a műanyag asztalnak, ami felborul. Apró szilánkokra törnek az italos üvegek.
– Le kell állítanunk őket… – mondja Sziklai. – Üzenj be, hogy mind jutalmat kapnak.
A szerkesztő megtörli homlokát és gépelni kezd.
– Együtt mehetnek wellnessezni… fél óra múlva – teszi hozzá.
Az összes hangszórón egyszerre szólal meg a főcím. Márkó ismét beköszön. Lorenzo nyugalomra inti a három kiabáló játékost, és a hangszóróra mutat.
– Játékosok! Mivel a tegnapi álomrandi meghiúsult, most együtt mehettek el rá.
Megállnak.
– Húsz percetek van elkészülni.
A monitorokon az udvar látszik különböző szögekből. Éles szilánkok borítják a járólapot.
– Nem sokon múlt… – sóhajt Sziklai. – De hova tűnt Gina?
A szerkesztő közelebb hajol a monitorhoz.
– Az ott vér?
*
Muslica vergődik a rúzsfoltos pezsgőspohárban. A Golden Hotel halljában lengén öltözött hostessek vezetik a vendégeket a fotófalhoz, majd az előadóterem felé. Egy pincér pezsgőt nyújt Sziklainak. A producer elveszi, de közben nem szakítja meg a szemkontaktust Kelemen Andrással.
– Tiltsd le azt a podcastadást… te vagy a csatorna igazgatója – mondja neki.
– Asszem nem érted a helyzetet… – válaszolja a deres hajú férfi.
– Ha kell, százszor is bocsánatot kérek.
A hangszóróból kellemes női hang kéri a vendégeket, hogy foglalják el helyüket.
– Nézett műsort kértem tőled, megcsináltad a legnézettebbet – mondja Kelemen, és belekortyol a pezsgőjébe. – De a nézők nem nyugszanak…
– Adjunk ki közleményt, hogy sajnáljuk, és hogy Gina minden kórházi költségét a csatorna állja.
Kelemen az ajkába harap, és a fejét rázza.
– Menj fel a szobába – mondja, és Sziklai kezébe nyom egy belépőkártyát. – Alá kell írnod néhány papírt. Aztán lépj le pár hónapra jó messzire. Mondjuk Thaiföldre.
– Tűnjek el?
– Nem kockáztathatjuk a következő évadot.
– Szóval lesz…
– Még az is lehet, hogy tudsz majd tanácsot adni Tamásnak távolról. Bár elég ügyes fiú…
Sziklai nyaka foltokban vörösödik.
Egy öltönyös kiabál Kelemennek az ajtóból, hogy jelenése van a színpadon.
– Fel a fejjel – súgja Sziklainak, és megszorítja a vállát.
*
Állva tapsol a terem, amikor Kelemen András belép. A legnépszerűbb műsornak járó díjat az Összezárva nyerte. Kelemen megáll egy-egy szelfire, integet az ismerősöknek, és a pódiumra megy.
– Nagyon hálás vagyok – kezd bele, miután átveszi az aranyozott trófeát. – Mert egy igazán jó csapattal az ember a legnehezebb időket is átvészelheti. Köszönöm a stábnak és minden munkatársnak.
Hátralép és meghajol. A kivetítőkön az Összezárva legemlékezetesebb jeleneteit mutatják. A vásznon Gina és Lorenzo jelenik meg. Egymás mellett ülnek a villa kanapéján, nevetnek. A lány hozzávág egy párnát a fiúhoz, és megöleli. Gina behunyt szemmel mosolyog.
Kelemen kezet fog néhány emberrel, majd az asztalához érve megcsókolja feleségét.
– Ezen is túlvagyunk – súgja a fülébe.
Koccintanak.
Borítókép: Illusztráció / fotó: ANP MAG / ANP via AFP

Bejelentkezés