kultúra
Az Árpád-ház bukása – Az Itt érzem magam otthon című filmről
Nem lehet panasz Az itt érzem magam otthon című film szereplőinek színészi játékára. Ha viszont egy film üzenete túl egyértelmű, egydimenziós, akkor az egész mű didaktikussá válik.
Labdarúgóból sztárvendéglős – Kövi Pál és az erdélyi ízek
Kövi Pál élete maga volt a kaland és a sokszínűség: agrármérnök, futballista, vendéglős, üzletember és gasztronómus is volt. Balassagyarmatról indulva Kolozsváron és Keszthelyen tanult, majd Torinón és Rómán át New Yorkig jutott, ahol az erdélyi és magyar konyha értékeit mutatta be a tengerentúli közönségnek.
A háború tizedik napja – a megbízhatatlan narrátor
Ugyanaz a film, csak más szereplőkkel, az ajatollah szelleme, Benjamin Netanjahu, Donald Trump és egy mindenkori favágó.
A borzalom bennünk van – Szauer Lilla És miért, hogy az éjszaka című előadásáról
Az előadás az emlékezés zsákutcáiba vezet bennünket, mert hiába játsszuk újra fejben az eseményeket, pörgetjük magunkban a mondatokat, mindig újabb mondatok merülnek fel, és mindig újabb és újabb gesztusokra, pillanatokra, érzésekre emlékezünk, és ilyen módon tulajdonképpen újraírjuk a múltat.
Amit a szemünk sarkából látunk – Tóth Marcsi Erdő van idebenn című regényéről
Tóth Marcsi debütkötete, a Margó-díjas Erdő van idebenn erős kezdés. A női lélek kavargó világába kalauzol bennünket, ahol folyton jelen van a természet mint kötőerő, ez pedig nem hagy csüggedni, hanem folyton arrafelé lök, hogy told az életet mindig tovább és tovább.
A Beatles újjáalakulása – Anders Thomas Jensen Az utolsó viking című filmjéről
Mads Mikkelsen ugyanazzal az arccal, ugyanazzal a testtartással és jelenléttel képes hőst, antihőst, szörnyeteget és szerethető bolondot játszani úgy, hogy egyik sem oltja ki a másikat. Nem szerepeket gyűjt, hanem emberi állapotokat: azt a törékeny határmezsgyét, ahol a normalitás átcsúszik a mániába, a humor a fájdalomba, az identitás pedig puszta menekülési útvonallá válik.
Hogyan lett a főzésből pop? – Havas Dóra és Kárai Dávid gasztrobloggerek a Csemegepultban
A gasztronómia jó ideje visszavonhatatlanul a tömegkultúra része. Trendek, divatok, életmódhullámok jönnek-mennek, tilalomfák változnak, de összességében menő az ételek és italok körül sürgölődni. Ebben az infódzsungelben próbál latte machetével utat vágni a Csemegepult, melynek ez alkalommal két gasztroblogger, Havas Dóra és Kárai Dávid a vendége.
Észrevettem, hogy mostanában mindig az idő körül kötök ki. Egy ideje valahogy mindig kikötök az idő körül. Irritál az idő gondolata, matatok körülötte, talán azt sem tudom pontosan, hogyan érjek hozzá. Megérinteni az időt, miféle gondolat ez is.
Jól értem Magyar Pétert, az életbe nem fér bele az irodalom?
„Én imádom az irodalmat, de fontos, hogy a gyerekeink azért az életre is nevelődjenek ezekben az iskolákban” – mondta a Tisza párt vezetője a Telexnek.
Lakótelepi galeritől a Puskás Arénáig – a nemzeti rock és ami mögötte van
A Péter & Gábor legfrissebb adása ezúttal Róbert & Gábor lett, mivel Karafiáth Orsolya és Balogh Gábor mellé Németh Róbert ült be a stúdióba, hogy az elmúlt évtizedek egyik izgalmas, sokat vitatott, de kevesek által igazán ismert szubkultúrájáról, a nemzeti rockról beszélgessenek.
Joe Carnahan A nagy fogás című filmjében sok kigyúrt, lövöldöző ember szerepel, de a lényege valójában egy erkölcsi dilemma. Kik a jó fiúk? A rendőrök automatikusan azok? A jó fiúk közt is lehet olyan, aki elgyengül? Meg lehet érteni az elgyengülőt? Kiben lehet megbízni? Ki akar lebuktatni kit? Ki az áruló?
Egy kiskocsmában ülünk. Én gin-tonikot iszom, ő Unicumot, én tizenhat, ő ötvenhárom, ő beszél, én hallgatok.
„Nem írok a problémáimról / ameddig meg nem oldom őket / kényszer visszatérni bárhová / ismerősnek megállni az utcán / lehet-e csajozni a költészettel / nem takargatja a jegygyűrűjét / egyedül a bulvár érdekes…” Négy vers Purosz Leonidasz hamarosan megjelenő, Honvágy című kötetéből.
Bűn és bűnhődés – Sós Bálint Dániel első filmjéről
Mi számít bűnnek egy apa szemében? Mit jelent bűnhődni egy gyerekért vállalt hazugságért? A Minden rendben nem csupán egy történet, amelyet végignézünk; sokkal inkább egy olyan élmény, amely után nehéz felállni, illetve sokat és mélyen lehet gondolkodni.
Amerikai Sztahanov | 35. rész: LAX, éjszakai járat
„Talán mert én is más életet akartam. Nem a csillogót. Nem a sminkes, örökkön mosolygós Beverly Hills-i puszi-pát. Az adok-kapok, zord életet kívántam. A koszos kis Brooklyn, a lekopott Williamsburg, a funky East Village vonzott. Ez a hús-vér, életközeli, izzadságtól savanyú világ.” Újabb epizód a boltokban már kapható Amerikai Sztahanov című kötetből.
Egy könyv, amelyben Orbán Viktor barátait gyilkolják
Frei Tamásról újfent meg kell állapítanom, hogy számomra írónak nagyságrendekkel jobb, mint tévésnek.
A telepre nem jár be a hókotró. Pontosabban: a hókotró sem. A helyi járat sem. Nem a helyi hókotró, hanem a busz. Megszállta a helyet a félméteres fehér. Legalább eltakarja a kidobott traktorkereket, ágyrugókat, lefejezett játékbabákat.
Végre kimondja egy film, hogy a nürnbergi per nem az igazságtételről szólt – de nem is a bosszúról
A Nürnberg egyszerre ígéri, hogy beleláthatunk a per hátterébe és folyamatába, illetve a legmagasabb rangú vádlott, Göring elméjébe is. Filmkritikába oltott történelmi visszatekintésünk.
Családi aknatemető – Jónas Reynir Gunnarsson Az erdő halála című kötetéről
Az izlandi író regénye a halál, a pusztulás, a gyász, az emberi és természeti katasztrófák, krízisek története egy család és egy domboldali erdő bemutatásán keresztül, mégsem érezzük azt, hogy legszívesebben a kardunkba dőlnénk.