Milliárdok az erdőben, a miniszterelnök már a Fidesz-KDNP végéről beszél. A Seszták-ügy lesz a Fidesz Hagyó-ügye? Gavra és Kóczián a Visszhangkamrában!

 

Ez volt a Fidesz legnehezebb hete 1994 óta, indítja a műsort Gavra. Persze, „válságban van a Fidesz és a KDNP”, mondja Kóczián, most „visszajön az el nem számolt múlt”, de már sokkal előbb szembe kellett volna nézni az olyan dolgokkal, mint például az Orbán-család vagyonosodása, Mészáros Lőrinc, Seszták ügye – sorolja Kóczián.

A Seszták-ügyben mindegy is, végül kihez köthető az erdőben talált pénz, az egész „nagyon rosszul néz ki”, és ráéghet a Fideszre – mondja Gavra. Maga az eset Kóczián szerint üzenetértékű, és további fideszes politikai szereplők elleni vizsgálatokat is jelezhet. Ezen kívül a választók Orbán kormányzóképességét és politikai alkalmasságát is megkérdőjelezhetik emiatt, hiszen mintha Orbán képtelen lett volna kordában tartani az oligarcháit – fogalmaz Kóczián. Hozzáteszi: még az is felmerülhet az emberekben, hogy „érdemes-e ezt a palit még egyszer megválasztani”. Gavra az Ultrahangnak adott Orbán-interjút szintén politikai kudarcnak látja, míg Kóczián elsősorban az önreflexiót hiányolta az interjúból. Utóbbi ugyan biztos abban, hogy felkészítették Orbánt erre a beszélgetésre, mégis defenzívnek tűnik, és a végletekig ragaszkodik saját önképéhez és politikai állításaihoz.

A jelenlegi miniszterelnök viszont ahhoz ragaszkodik, hogy minden politikailag jelentős ügyről ő kommunikáljon elsőként – kezd bele Gavra a következő témába. Ez azért van, mert Magyar Péternek „a hangzás a fontos, nem az, hogy melyik hang hamis” – ad magyarázatot Kóczián, aki szerint ebben a blöffölgetésben, spontaneitásban és állandó azonnali reagálásban „egy nagyon csúnya vég lehetősége rejlik”.

Kevesebb figyelmet kapott, de nagyon érdekes hír, hogy Toroczkai László közzétett egy fényképet Schadl Györgyről, aki épp Siófokon vásárolgatott, miközben elvileg házi őrizetben van Budapesten – folytatja Gavra a következő témával. Az elmúlt szűk 5 évben „meglepően keveset haladtunk előre” az ügyben, mondja Kóczián, nem nagyon vannak új tények, stagnálunk a történtek értelmezését illetően is. Hozzáteszi: épp emiatt tartja indokoltnak az NVVH létrejöttét, bár kifogásolja, hogy nem épültek mellé megfelelő ellenőrzési mechanizmusok.

Azt pedig kifejezetten érdekesnek tartja Kóczián, hogy milyen jó időzítéssel találta meg a „sokáig bénácskán működő” NVVH az elásott pénzt: ez egy „nagyon látványos, pszichológiailag tökéletesen ütő”, sikeres akció...