A 2027-es költségvetésben 1165 milliárd forint jut a rezsicsökkentés fenntartására. Ez nagyjából harmadával több, mint az idei, év közben már egyszer megemelt 871,5 milliárdos keret, és csaknem feléve több az eredetileg betervezett 792,5 milliárdnál. A gazdasági és energetikai miniszter október 20-án, egy Facebook-videóban jelentette be a számot, hozzátéve, hogy a rezsicsökkentés a romló uniós energiapiaci körülmények között is megmarad. Ugyanazon a napon tette közzé azt is, hogy indul az otthonkorszerűsítési program: 2030-ig százhúszezer háztartás juthat támogatáshoz, az építőipar pedig legalább 1100 milliárd forintnyi megrendelést kaphat belőle.
Az egyik az árat nyomja le, a másik a fogyasztást csökkentené. Hogy a kettő között milyen arányban oszlik meg a pénz, az hosszú évek óta a magyar költségvetés egyik legdrágább szerkezeti döntése.
Amit a számok mutatnak
A rendszer terhe nem 2027-ben kezdődik. Az MVM 2022 és 2025 között összesen mintegy 3100 milliárd forint rezsivédelmi kompenzációt kapott a költségvetésből, ebből tavaly 823 milliárdot. A távhőnél a lakossági díjbevétel a szolgáltatók költségeinek csak mintegy negyven százalékát fedezi, a különbséget a központi költségvetés állja; a kormány idén júliusban csaknem 26 milliárd forintot fizetett be a távhőkasszába, hogy a hatósági díjak változatlanok maradhassanak.
2014 és 2021 között az áram, a gáz és a távhő együttes lakossági fogyasztása 34 százalékkal, a gázé 43 százalékkal nőtt Magyarországon, miközben Németországban ugyanebben az időszakban 7,8, illetve 13,9 százalék volt a növekedés. Az időjárás, a jövedelmek és a háztartásméret is számít, a különbség tehát nem írható teljes egészében az ársapka számlájára. Kijelenthető, hogy a rögzített ár nem fogta vissza a felhasználást, hanem engedte nőni.
Ugyanez a szerkezeti hiba látszik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszeren is. Az energetikáért felelős, frissen lemondott államtitkár október 8-án, a Portfolio Energy Investment Forumon arról beszélt, hogy a vállalatok által befizetett 80–100 milliárd forintból becslése szerint mindössze 15–30 milliárd hasznosult tényleges energiahatékonysági beruházásban, a többi az elszámolási és...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
