Ha szerda, akkor „Közelkép Schiffer Andrással”. A műsorban ezúttal többek közt a német kormányalakítási mizéria, a román elnökválasztás, az EU Ukrajna-politikája és a NER káderválogatási rendszere mögé nyerhetünk bepillantást.

Schiffer András nem tenne nagyobb összeget arra, hogy a csupán második nekifutásra megválasztott új német kancellár kitölti négy éves hivatali idejét. Úgy látja, az új kabinet a gazdasági problémák, a létükért küzdő szociáldemokraták és az ambiciózus Markus Söder bajor miniszterelnök szorításába kerülhet. Utóbbi számára az AfD irányába felhúzott „tűzfal” messze nem annyira áttörhetetlen, tehát könnyen lehet, hogy a radikális jobboldal felé nyitna. A német társadalom változó hangulatára jellemző adatként említi, hogy míg a 2021-es választásokon alig 24 százalékos támogatottsága volt „a rendszeren kívüli”, még soha kormányon nem volt pártoknak, a friss felmérések szerint ez az arány ma már 45-50 százalék.

Schiffer szerint a most felált kormányzat valójába egy „Goldman Sachs-Black Rock koalíció”, amely mögött az újrafegyverkezés gazdasági nyertesei állnak. „Ma Európát és így Németországot nem politikusok, sokkal inkább lobbisták vezetik” – fogalmaz. Ebből pedig a közvélemény-kutatások és az időközi, illetve helyhatósági választások tanúsága szerint is egyre inkább elege van nem csak a németeknek, de a briteknek és franciáknak is.

A műsorból kiderül az is, hogy Schiffer András szerint miért nem indult harcba Európa annak idején Moldova, Szerbia, vagy épp Grúzia területi épségéért, és mi áll az Ukrajna melletti „csöpögős kampány” mögött.

Schiffer úgy véli, a radikális politikai erők jogi eszközökkel való korlátozása értelmetlen és kontraproduktív, amint azt nem csak a román, de a francia példa is mutatja. Fény derül arra is, milyen társadalmi, gazdasági folyamatok, illetve háttérben zajló játszmák állhatnak a keleti szomszédunkban lezajlott elnökválasztás eredménye mögött.

Az ügyvéd úgy látja, azzal, hogy az Alkotmánybíróság élére Polt Péter szánják, két új tagnak pedig Hende Csabát és Polt Péter delegálják, „nincs új a nap alatt”. Szerinte Orbán Viktor nem kifejezetten pártkatonákat keres a független intézmények élére, de nem is olyanokat, akiknek „szakmai küldetése van”.

De akkor mi a NER legfontosabb káderszelektálási szempontja? Honnan merített a miniszterelnök ihletett a saját mélyállamának megalkotásához, és mi lehet vele a célja akkor, ha már nem lesznek hatalmon? Kiderül az adásból.

Ami itt tekinthető meg: