Bóka János: Túl leegyszerűsítő volt a háborús kampány

Hiába mondja Magyar Péter, hogy nem járulnak hozzá Ukrajna uniós csatlakozásához, valójában ez a folyamat zajlik - hangsúlyozta Bóka János az ÖT YouTube-csatornáján a Szemben Kócziánnal című műsorban.
 

A politikus egyértelműen „kellemetlen” élményként írta le a kormányzati átadás-átvétel nyilvánosság elé került jeleneteit. Szerinte az esemény kétféleképpen értelmezhető: egyrészt egy olyan adminisztratív folyamatként, amely biztosítja a kormányzás folytonosságát, másrészt politikai kommunikációs platformként, ahol a választási kampány üzeneteit ismétlik meg.

„Vannak olyan dolgok a politikában meg a kormányzásban, amik nem kamerák előtt történnek helyesen” – mondta, utalva arra, hogy korábban az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során sem merült fel, hogy a résztvevők folyamatos videófelvételekkel dokumentálják az egyeztetéseket.

Felidézte, hogy bizonyos napirendi pontok esetében eleve tilos telefont bevinni az ülésterembe, és bár egyes vezetők időnként posztolnak, nem jellemző, hogy a zárt tanácskozások tartalmát nyilvánosságra hozzák.

Hol volt Orbán Viktor?

A volt miniszter jogi érvekkel magyarázta, miért nem Orbán Viktor képviselte személyesen a leköszönő kormányt.

„Van egy kormányrendelet, ami lehetővé teszi, hogy a miniszterelnök kijelöljön valakit, aki az átadás-átvételi eljárásban a nevében jár el” – mondta. Hozzátette, hogy a szabályozás alapján a miniszterelnököt nem terheli személyes részvételi kötelezettség, ezért jelölhette ki a Miniszterelnökséget vezető minisztert.

Bóka János elismerte, hogy a Fidesz politikai közösségében sokan erőteljesebb reakciót vártak volna a Magyar Péter által alkalmazott stílussal szemben. A volt miniszter szerint sok támogató úgy érezte, hogy a jelenlévő kormánytagoknak határozottabban kellett volna megvédeniük azt a politikai közösséget, amelyet képviseltek.

„Ebben bizonyos önkritikát gyakorolnom kell, mert visszatekintve, meg a reakciókat látva, ebben van igazság” – mondta.

Ugyanakkor hangsúlyozta: „ha azt a képet akarjuk magunkról sugallni, hogy mi mások vagyunk, mert mi a politizálást nem alapvetően személyeskedő támadások egymás után fűzésének gondoljuk, akkor ezt csak úgy tudjuk megmutatni, hogy nem úgy viselkedünk, mint ők”.

A parlament nem politikai Colosseum

Az országgyűlési vitákról szólva Bóka visszautasította azt a kritikát, hogy a Fidesz-frakció képtelen lenne alkalmazkodni az új politikai helyzethez. „Én a parlamentet nem egy Colosseumak tekintem, ahol politikai gladiátorok küzdenek és rituális politikai gyilkosságokat hajtanak végre.”

Szerinte a parlament elsődleges feladata továbbra is az ország jövőjét érintő döntések megvitatása és a kormány ellenőrzése.

Úgy látja, a Fidesz–KDNP frakció tudatosan törekszik arra, hogy szakpolitikai vitákat kezdeményezzen, miközben Magyar Péter gyakran személyeskedő válaszokat ad.

„Kérdezek tőle egy elég egyszerű dolgot, és ehhez képest eljutottunk az én felmenőimig” – fogalmazott.

Ukrajna EU-csatlakozása: „Ez maga a gyorsított eljárás”

Bóka szerint hiába állítja a jelenlegi kormány, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását, a gyakorlatban ennek ellenkezője történik.

„Ha nyár vége előtt Ukrajnával kapcsolatban az összes tárgyalási klasztert megnyitom, hát ez maga a gyorsított csatlakozási eljárás” „Én nem tudok olyan tagjelölt országot mutatni, amelyik esetében az összes tárgyalási fejezet megnyitására ilyen gyorsan sor került volna” – mutatott rá.

A volt miniszter hangsúlyozta: nem állítja, hogy Kijev rövid időn belül tagállammá válik, de szerinte az a sebesség, amellyel a tárgyalási fejezetek megnyílhatnak, példátlan az uniós bővítések történetében.

A kárpátaljai magyarok jogairól kötött ukrán–magyar megállapodás ugyanakkor szerinte „üdvözlendő, jó hír”, amely „akár alkalmas arra, hogy a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatban egy új fejezet nyíljon”.

Úgy véli, ha a megállapodás valóban megvalósul, akkor nemcsak a kárpátaljai magyar közösség helyzete javulhat, hanem új fejezet nyílhat a két ország kapcsolataiban is.

Szerinte viszont a valódi kérdés az, milyen biztosítékok garantálják majd, hogy a vállalások ténylegesen bekerülnek az ukrán jogrendbe és végrehajtják őket.

„Az ukránok ilyen vagy ehhez hasonló ígéreteket már többször is tettek, ugyanakkor ezek nem valósultak meg” – emlékeztetett.

Migráció: a kerítés megtartása önmagában nem jelent ellenállást

Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter többször is megígérte: ellenáll majd a brüsszeli nyomásnak, Bóka két okot említett, amiért ezt nem tartja biztosnak.

Az első szerinte a miniszterelnök politikai pályájából következik. „Ha végignézzük a kampányt, akkor számos olyan kérdés volt, ahol az álláspontja folyamatosan változott a körülmények függvényében” – hangsúlyozta.

A második ok szerinte az, hogy „a Tisza Párt azt a stratégiai döntést hozta, hogy az Európai Néppárt soraiban foglal helyet”, ezért „stratégiai kérdésekben ő nem akadályozhatja meg az előre lépéseket”.

A migrációs paktumról szólva Bóka azt állította, hogy a jelenlegi kormány kommunikációja és a tényleges uniós kötelezettségek között jelentős különbség lehet.

„Az, hogy ellenzi a migrációs paktumot, meg végrehajtja a migrációs paktumot, ez két különböző dolog” – fogalmazott. Rámutatott: a határkerítés fenntartása önmagában nem akadálya a paktum végrehajtásának.

„A migrációs paktumot végre lehet hajtani úgy is, hogy ott van a határkerítés.”

Úgy véli, a jelenlegi kormány kommunikációja lehetővé teszi, hogy később teljesítse az uniós elvárásokat anélkül, hogy nyíltan szembe menne korábbi kijelentéseivel.

„Túl leegyszerűsítő” volt a háborús kampány

Bóka ugyanakkor elismerte, hogy „az orosz–ukrán háborúban való európai bevonódás kérdését mi rendkívül egyszerűsítő módon kezeltük a kampányban”, „ez az üzenet a magyar választók jelentős részében nem is volt hiteles”.

Szerinte a Fidesz mondanivalójának egy része valós problémákra épült, de a túlzott leegyszerűsítés miatt sok választó úgy érezte, hogy a párt egy nem létező veszélyről beszél. Ugyanakkor leszögezte: amit mondtak, az nem volt hazugság.

Bóka szerint a valódi kérdés nem az, hogy holnap kitör-e egy közvetlen európai–orosz háború, hanem az, milyen stratégiai irányba halad az Európai Unió.

A volt miniszter úgy látja, hogy az uniós vezetés egyre mélyebb és hosszabb távú elköteleződést vállal Ukrajna támogatása mellett, miközben szerinte nincs világosan meghatározva, hogy ennek mi lesz a végpontja.

A Fidesznek idő kell az új szerephez

Bóka nem vitatta, hogy a választási vereség komoly politikai sokk volt, ugyanakkor szerinte a párt hosszabb távú stratégiában gondolkodik. „Lehet, hogy az első pillanatot elveszítem, lehet a másodikat is, de a harmadik már döntetlen, és utána én sokkal jobb pozícióban vagyok.” – fogalmazott.

A volt miniszter szerint a cél nem a pillanatnyi politikai győzelem, hanem egy olyan politikai identitás felépítése, amely tartós alternatívát kínál a jelenlegi kormánnyal szemben.