A Közelképben az előző heti maratoni adás után Gavra Gábor és Schiffer András folytatták a választás és az azt követő események értékelését. Beszélgetésükben érintik a baloldal bukásának kérdését és szót ejtenek arról is, hogy Magyar Péter távozásra szólított fel több közjogi méltóságot.
Ahhoz képest, hogy a listás fideszes és tiszás szavazatok között mekkora lett a különbség, a Fidesz vezetőit meglepetésként érte az eredményt, vezeti fel az adást Gavra Gábor. Ugyan 1994-ben az MDF-en és 2010-ben az MSZP-n előre látszott a választási vereség, 2026-ban nem az enerváltságot figyelhettük meg Orbánékon.
Schiffer András szerint ahhoz, hogy megértsük, mi történt, vissza kell lépnünk megvizsgálni, mi a győztes titka, mert ez válasz arra is, hogy mi változott a magyar társadalomban. Szerinte a Tiszának egy fontos terméke, egy nagy értéke volt: ez pedig a tömeghatás. Schiffer kifejti, hogy a 2022-es előválasztás idején látszott már, milyen jelentős tud ez lenni, hiszen miután „Karácsony Gergelyt elütötte a villamos”, mindenki arra számított, hogy az ő szavazói majd Dobrev Klárára szavaznak át. Ekkor viszont két héten keresztül olyan „hangulatépítés” folyt a Facebookon, hogy nemcsak azok szavaztak át Márki-Zay Péterre, akik korábban Karácsonyt támogatták, hanem még olyanok is MZP-re adták a voksukat a második fordulóban, akik az elsőn részt sem vettek.
Schiffer szerint „a tömeghatás, mint fegyver, a hangulatépítés, mint kampánytechnológiai eszköz, az ott ki lett próbálva”, és „a nagy kérdés az volt, ezt mennyire lehet erővé konvertálni a való világban.” Schiffer szerint lehetett, ebből is látszik, mennyire megváltozott az elmúlt 4-5 évben a társadalmi nyilvánosság. Ezen kívül, érvel tovább, a közvéleménykutatóknak is jelentős szerepe volt ebben a hangulatépítésben.
Schiffer összességében vészjóslónak és aggasztónak tartja, hogy az „elvek, programok, eszmék, az anyagi és egzisztenciális érdekek helyét teljesen kezdi elmosni az érzület”. A szavazók egy nagy részének szerinte nincs stabil politikai identitása, gyengén kötődnek csak a pártjukhoz. Ezt azért tartja Schiffer problémásnak, mert „az érzület nagyon ingatag dolog”. Azonban, ha valaki erőt mutat, az önbeteljesítő jóslatként működik, ezt az erőt pedig a közvélemény-kutatások, a tömegfotók sokasága és az algoritmusok tudják felnagyítani – tulajdonképpen 2025. október 23-a is erről szólt. „Nem az volt a lényeges, hogy a Tisza nagyobbnak látszik, mint a Fidesz, hanem hogy nem látszik kisebbnek” - fogalmazza meg Schiffer András.
Gavra rákérdez a baloldal vereségére is, jelezve, hogy itt most a DK-ról és az MKKP-ról lesz szó. Schiffer András szerint, ami az „úgynevezett baloldalt” illeti, látszott, hogy nem lehet két irányba kampányolni, és nem működött, hogy a DK „az O1G-pályán próbálta beelőzni a Tiszát”. A Kutyapárt szerinte hasonló ívet futott be, woke kapitalisták lettek, és a listás és egyéni szavazat megosztására irányuló biztatásuk is káoszt okozott. Inkább úgy látta, minta a tiszások szemében akartak volna jóemberkedni a DK-sok és az MKKP-sok is.
Gavra rákérdez, hogy ha ez a két párt nem a baloldal Schiffer szerint, akkor mit ért baloldal alatt. „A magyar burzsoázia-nomenklatúra” lepaktált a nyugati tőkésosztállyal és a rendszerváltáskor átmentette a hatalmát”, válaszolja Schiffer, azaz a rendszerváltás utáni magyar baloldal valójában nem klasszikus baloldal volt, hanem utódpárti, nomenklatúra-érdekeket képviselő politika. Szerinte ennek a világnak a kifutását látjuk most, és a Tisza körül is részben ugyanennek az elitnek egy része tűnik fel új pozícióban.
Végül rátérnek a közjogi méltóságok kérdésére is. Schiffer szerint az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy „jogállamot nem lehet jogállam ellenében megvalósítani”, és „cifra oximoron”, hogy visszamenőleges hatályú jogalkotással állítani lehet helyre a jogállamot.
Mit mondott még Schiffer András a baloldalról? Mit jelenthetett volna Gyurcsány visszavonulása a DK-nak és mi mindent mulasztott még el a Demokratikus Koalíció? Mi az Alaptörvény legnagyobb bűne? Mi történt az LMP-ben a Trianon-emléknap kapcsán? Milyen módszertani probléma vezethette félre a Fideszt Gavra Gábor szerint, és ha már itt tartunk, mit gondol ő Rubovszky Ritáról, akinek neve felmerült lehetséges oktatási miniszterként? Kiderül az adásból.
Bejelentkezés