Miért lázadtak fel az O1G-értelmiség jelesei a jövő évi költségvetés ellen? Belebukik-e Tarr Zoltán a büdzsé kulturális fejezete körüli vitába? Itt a Visszhangkamra új adása Gavrával és Kócziánnal.

 

Gavra a műsor elején „jellegzetesen fideszes, kókány jogalkotásról” beszél a költségvetési tervezet kapcsán. Kóczián úgy látja, Magyar Péter a „szokásos módon” fogja intézni a dolgot, és majd utólag javítgatnak a tervezeten, nemcsak az MMA vonatkozásában, de minden más területen is. Szerinte ebben az ügyben is a tekintély és a politikai vezetés problémái jelennek meg. Mint mondja, korábban Orbán egyszerűen „eldöntötte”, mi fog történni, és bár ehhez képest egy demokratikusan működő miniszterelnök megbeszélheti a nyilvánossággal a lehetőségeket, „ezt a figurát Magyar Péter és kormánya nem építette fel”; eddig semmiben nem történt valódi egyeztetés, ráadásul a miniszterelnök autoriter viselkedése a jelenlegi költségvetés körül úgyszintén nem volt „előkészítve”. Mindeközben a kulturális intézmények támogatása körüli vita arról is szól – folytatja Kóczián –, hogy Magyar Péter valóban képes-e a jobb- és a baloldalnak is gesztusokat tenni.

Gavra Gábor szerint az Orbán-ellenes térfél most azt várja a kormánytól, hogy felszámolja a teljes jobboldali intézményrendszert – ugyanakkor „a magyar társadalom infantilis”, egyszerre akar mindent. Emiatt viszont nem lehet a Tisza Pártot hibáztatni. Az MMA-vita nem a pénzhiányról szól, ellenkezik Kóczián, hanem arról, hogy kinek jusson a támogatásokból. Szerinte az értelmiségnek el kell döntenie, hogy elfogadja-e a „politikai alapú kulturális redistribúciót”, hiszen ha most visszavágják a jobboldali kulturális intézmények támogatását, akkor egy esetleges kormányváltás esetén fordítottan ismétlődhet meg ez a kizárás. Gavra viszont emlékezteti Kócziánt, hogy a Tisza azért is tudott nyerni, mert a jobboldaliak „elhitték róla, hogy ugyanolyan jobboldali párt, mint a Fidesz, csak nem lop”. „Baloldaliak és jobboldaliak közötti koalíció volt” a Tiszára szavazás, hívja fel a figyelmet Kóczián Péter, és a baloldali rész ebbe azzal a feltétellel ment bele, hogy „nincs kiegyezés” az orbáni világgal, amibe szerintük sokkal többen tartoznak, mint a szűk politikai-gazdasági elit tagjai. Azt viszont Magyar Péter láthatóan el akarja kerülni, hogy meghatározza, milyen politikai gondolatokból áll a Tisza-platform, pedig ennek kimondását „nem lehet megkerülni”, különben ismét maradnak a sérelmek, nem épül valódi politikai közösség, és „szakad a koalíció”.

A beszélgetés ezután visszatér az Orbán-ellenes értelmiségi kör témájához. Kóczián ezeket a szereplőket nem látja túlságosan jelentősnek, viszont úgy véli, „a jobboldal a sértettségből csinál arroganciát”. Gavra Gábor...