Bár a múlt hét elején még arról szóltak a hírek, hogy Orbán Anita külügyminiszter hiába utazott az Egyesült Államokba, esetleg mégsem találkozik Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, csütörtök este Orbán Facebook-oldalán már arról tájékoztatott, hogy sikeres tárgyalásokat folytattak kollégájával, és két fontos dologról állapodtak meg:
- Magyarország csatlakozik a Trump Peace Pipelines-projekthez, ami a régiónk földgáz- és kőolaj-infrastruktúrájának fejlesztését jelentheti, lévén az amerikai LNG nem EU-konform, a fogadására fel kell készülni,
- valamint szemérmesen annyit közölt, megerősítik „a radikális szervezetek által elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó bűnüldözési együttműködést és az információcserét”.
A közlemény utóbbi pontjában van egy aprócska, ám annál lényegesebb hiány, ugyanis ez a megállapodás kifejezetten a baloldali és szélsőbaloldali, magyarul antifasiszta szervezetek elleni fellépést jelenti, ez a magyar közönség számára azonban csak egy pár órával később feltöltött videóból derül ki.
és gyakorlatilag a korábbi terrorelhárítási apparátus, a szabályozás és a szankcionálási rezsim áthangolása az Egyesült Államok szélsőbaloldalinak titulált belföldi és nemzetközi ellenfeleivel szemben.
Idén nyáron az amerikai külügy Substack-oldalára felkerült beszédében Marco Rubio külügyminiszter történelmi kontextusba helyezte a kérdést. Kijelentette, hogy a szélsőbaloldali terrorizmus mindig is jelen volt, az akadémia és a sajtó ezt mindeddig úgy keretezte, mint idealisták túlkapásait, ám a közelmúlt eseményei megmutatták, hogy valódi fenyegetésről van szó, ami ellen fel kell lépni. Itt hosszasan sorolta a George Floyd halála utáni gyújtogatásokat és fosztogatásokat, az ICE bevándorlásellenes razziái ellen folytatott tüntetéseket, a Charlie Kirk-gyilkosságot, de felhozott európai példákat is megtámadott jobboldali politikusokról vagy aktivistákról, mindezzel azt bizonyítandó a mintegy hatvan országból (!) összejött küldöttség előtt, hogy itt az ideje cselekedni. Pozitív példaként a terrorellenes háborút említette, azaz azt a 2001. szeptember 11-e után kiépült rendszert, amivel végső soron sikerrel vették fel a harcot világszerte a dzsihadisták ellen.
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.