A Ceglédi 2.0 új adásában szóba kerül Radnai Márk politikai segélykiáltása, a jugónosztalgia, a visszanyesett Magyar Péter, sőt egy jól összeállított francia szendvics is.
A műsor Radnai Márk „influenszer-cunamijának” részletével indul. Ceglédi kínjában nevet, de valójában nem tartja viccesnek a dolgot. „Folyamatos segélykiáltás” ez egy olyan embertől, akit politikailag szinte semmivé tettek, és aki üzen Nagy Ervinnek, hogy üljenek már le kávézni – értékeli a helyzetet Ceglédi.
Ceglédi aztán a szerbiai választással, Vučić vereségével, az október 23-i megemlékezés diplomáciai fiaskójával és Orbán lehetséges ENSZ-főtitkárságával folytatja.
A Vučić–Orbán-párhuzamot Ceglédi abban is látja, hogy mindkét országban hosszú ideje „rossz volt az emberek kedve”, pedig errefelé az emberek nem szeretik rosszul érezni magukat. Itt jön egy kis Jugoszlávia-történelem: az ország bizonyos tekintetben a Nyugathoz volt hasonló, aztán jött a délszláv háború, „szétrobbant Jugoszlávia”. Egyes részek továbbra is jól vannak – Szlovénia és Horvátország –, míg Szerbia „maradt egy sztereotip balkáni ország”, ahol egyre rosszabbak a hétköznapok.
Ez utóbbira Vučić kormányzásának vége felé az emberek részéről csak „gyilkos legyintés” érkezett, hasonlóan ahhoz, ahogy a magyarok legyintgettek Orbánra. Orbánnal is az történt, mondja Ceglédi, hogy a NER elején „erőtől duzzadt”, később pedig biztonságot adott a rezsidémonnal és a migránsokkal szemben. Szerbia azonban kimaradt az EU-ból, és most sem a legnagyobb NATO-rajongó csapat nyert, hiszen „nekik nagyon más élményük van” a Nyugattal kapcsolatban.
Ami október 23-át illeti, Ceglédi szerint az látszott, hogy az EU „nem akar egy második Orbánt csinálni” Magyar Péterből. Nemhogy felemelni és dicsőíteni nem fogják a miniszterelnököt, inkább „visszavágják” – ahogy a kormányon belül Magyar visszavágja Radnait, úgy lett Magyar Péter is visszavágva Európában. De közben a kormány már hibákat is vét: Magyar Péter migránsozik a francia zavargások kapcsán, Orbán Anita későn küldi ki az október 23-ai meghívókat, de túl korán megy az USA-ba. Sőt, Magyar Péter eddigi sikeres valósághajlításai is elmaradoznak.
Ceglédi annak drukkol, hogy Magyarország is úgy találja meg a helyét a geopolitikában, mint a jó minőségű alapanyagokból összeállított, egyszerűen és jól elkészíthető francia szendvics, a jambon-beurre. Ehhez szerinte segítség volna Orbán ENSZ-főtitkársága, mert ha elképzelünk egy világot, amelyben „nincs Orbán...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
