A Ring friss adásában Ujvári Barbara és Nemes Dániel ütköztette érveit. Két magyar, akik alapvetően más nézőpontból szemlélik a közel-keleti konfliktust.
Ujvári Barbara hét éve Iránban él, itt szerzett tapasztalatairól és a perzsa állam helyzetéről rendszeresen ír az Öt.hu-ra. Eredetileg tanulni ment ki, ám az akkoriban tapasztalható „nyitott, enyhülő légkör” hatására úgy döntött, marad és a helyi üzleti életben kezdett el dolgozni. Azonban úgy látja, az évek során ez a hangulat mára megváltozott, s a most tapasztalható változások nem olyan horderejük, mint amelyekre 2017-8-ban lehetőség látszott.
Nemes Dániel korábban számos közéleti témában megnyilvánult, 2023 októbere óta azonban túlnyomórészt az izraeli-palesztin háborúval foglalkozik. Úgy véli, hogy „ami ott történt, az legalább annyira érint minket itt Európában, illetve általában a nyugati világban, a nyugati civilizációban, mint ott helyben”. A „nulladik pillanatban” érezte, hogy „neki dolga van” ezzel, mert megdöbbent azon, hogy a mainstream média szinte azonnal „relativizálni” kezdte az október 7-i véres terrortámadásokat.
Úgy véli, hogy bár „az Ősrobbanás óta minden egyes történésnek van előzménye”, így ennek is, de bármennyire is „nehezen kibogozható” ez a konfliktus, az október 7-én látott barbár erőszak „a mi civilizációnkban, a mi értékrendünk mentén egyszerűen nem indokolható.”
Ujvári Barbara a média sok esetben Irán szerepét is eltorzítja. A Hamászt ugyan valóban támogatják, ám az ilyen szervezetek „nem gombnyomásra működnek, nem Teheránból küldik nekik a „házi feladatot” – mutat rá. Hozzátette: ezeket a terrorszervezeteket nem csak a perzsa állam, hanem számos öböl-menti arab monarchia is támogatja, még több pénzzel. Ennek ellenére „a nyugati médiában Irán viszi el a balhét”, holott Ujvári szerint őket is meglepetésként érte az október 7-i vérengzés, amely „abszolút nem szolgálta az akkori iráni érdekeket”.
Leszögezi: az Irán elleni izraeli támadás és a 2023-as terrortámadások között nincs közvetlen összefüggés, hiszen a zsidó államot elsősorban Teherán atomprogramja, illetve a nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalásai aggasztották.
Nemes Dániel azt nem vitatja, hogy a Hamász első számú támogatója nem Irán, ám ő általában nem beszélne az öböl-menti államok felelősségéről. Nagy részük mostanra már a megegyezés lehetőségét keresi Izraellel. Ez alól szerinte Katar jelent kivételt, amely „továbbra is a feszültség fenntartásában érdekelt”. Ugyanakkor úgy látja, hogy az arab olajmonarchia és Irán együttműködnek a különböző terrorista proxy szervezetek finanszírozásában. Úgy véli, a zsidó államnak „létfontosságú volt” Teherán atomprogramjának megsemmisítése, ugyanakkor „ezt a labdát csak egyre odébb lehet rugdosni” hiszen, a most felszámolt képességeket néhány év alatt helyre lehet állítani.
Aláásta, vagy megszilárdította az iráni rezsimet a 12 napos háború? Ki támadott meg kit? Ki győzött a propagandafronton? Mi a közös az izraeli és a magyar társadalomban?
Kiderül a műsorból.
Bejelentkezés