Magyar Péter miniszterelnökké választásának napján Gavra Gábor vendége Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzési igazgatója volt.
 


A műsor természetesen Magyar Péter beszédeivel indít. Horn Gábor szerint az új miniszterelnök önazonos módon teszi a dolgát, voltak nagyon erős mondai. Horn kiemeli, hogy a mondandójában megjelent a bocsánatkérés eleme is. Néhány dolgot máshogy csinált volna, de „ahányszor úgy éreztem, hogy tudnék tanácsot adni Magyarnak, a végén mindig neki lett igaza”, teszi hozzá.

Több részből állt össze a beszéd, mondja Kiszelly Zoltán, volt számos történelmi utalás, egyszerre volt miniszterelnöki beszéd és „nulladik évértékelő” is, pedig ez utóbbinak lehet, hogy máskor lett volna itt az ideje. De ez mindezek mellett kampánybeszéd is volt, amiben Magyar egy platformra helyezte az elmúlt húsz évet, Orbánt és Gyurcsányt.

Gavra hozzáteszi, „a Tisza-tábor véleményét tükrözve” Magyar Péter beszélt arról, hogy kemény, de jogállami eszközökkel végrehajtott elszámoltatást ígér. Felvázolt egy idővonalat is, a vendégeit ezzel kapcsolatban kérdezi.

Horn szerint „elementáris igény” van arra, hogy legyen következménye az elmúlt 16 évnek, azonban egyik fő problémának a „lényegében kilyukadt magyar költségvetési rendszert” nevezi meg. A legkönnyebben a számonkérést tudja majd végrehajtani Magyar Péter, magyarázza Horn, és kiemeli, hogy az is kiderült, hogy a parlament alá lesz ez a feladat rendelve. Így akár az ellenzék is kiveheti a részét ebből, szúrja közbe Gavra. Horn úgy gondolja, hogy emellett az „apró, de nagyon jelentős gesztusok” lesznek a központi program első időszakában.

Kiszelly árnyalja a gazdasági helyzettel kapcsolatban tett megállapítást, szerinte a költésvetés esetében előkerülhetnek meglepő számok. Számára az egyik nagy kérdés, hogy mi történik, ha a fideszes tisztségviselők nem mondanak le. Hozzáteszi azt is, hogy ami kormányalakítás sietős tempóját illeti, látszik, hogy Magyar Péter gyorsan akar változásokat, amelyek egyébként sokszor szimbolikusak lehetnek, dehát „Magyar Pétert szimbolikák mentén értjük meg”.

Távozásra felszólított tisztségviselőkről szólva Horn rávágja, hogy a kétharmados többség alapján a Tisza-kormány bármit megtehet, de „a legelegánsabb az, ha lemondanak az érintettek”. Szerinte léteznek nagyon egyszerű megoldások az eltávolításukra, és hozzáteszi, az új alkotmányt meg kell, hogy előzze a bizalmi kérdések feloldása.

Kiszelly biztos abban, hogy találnak majd mintaadó törvényi eszközöket ezekre az esetekre, viszont figyelmeztet arra, hogy ha Magyar egy konszenzus nélküli rendszert hoz létre, akkor az később ugyanúgy támadható lesz, mint a NER. Szerinte „Magyar Péter előtt még két út van”, így az egyik fő kérdés az, hogy ő milyen irányba akar menni: a konszenzusos demokrácia vagy a többségi demokráciafelfogás felé.

Ami a jövőt illeti, Horn úgy látja, „Magyarnak fontos, hogy akik mögötte állnak, azok mögötte is maradjanak”, ezt a hozzáállást üdvözli is. Úgy véli, ki kell nyitni ezeket az alkotmányozó kérdéseket a Parlamenten kívülre, a Fidesznek úgyis meglesz a maga baja, míg, teszi hozzá, Magyarnak élnie kéne azzal, hogy a nép ráébredt saját politikai szerepére és jelentőségére. Kiszelly Zoltán szerint azok ülhettek be most a Fidesz-frakcióba, akik fiatalabbak, szakértők és képesek megszólítani a választókat. Más kérdés, teszi hozzá, hogy sikerül-e fenntartani a diverzitást a Fidesz-frakcióban.

A műsorban még többek között szóba kerül, hogy mi lesz a többi programpont az elszámoltatási időszakot követően, gondolták-e a vendégek, hogy egyszer a kétharmados kormányzás lesz a norma, de felmerül az a kérdés is, hogy mivel kezdte Napóleon az uralkodását.