A Közelkép e heti adásában többek közt arról esik szó, milyen elitmozgások hozták létre a Tisza párt bázisát, de előkerül a Balásy-interjú is, valamint az a közvéleménykutatás, ami felveti Orbán Viktor bíróság elé állítását.
A Medián legfrissebb felmérése volna az adás kiindulópontja, de Schiffer András szerint ott „semmi látnivaló nincsen”, a mézeshetek zajlanak, a győzteshez húzás egy olyan választások utáni trendbe illeszkedik, amit már 1990-től látni lehet. Schiffer András szerint, ha valaki közvéleménykutatóként felteszi azt a kérdést, ki börtönözné be Orbán Viktort, azt nem szabad kivenni abból az összefüggésből, hogy ezek a közvéleménykutatások „csalás nélkül is machinálják a közvéleményt” és önbeteljesítő jóslatként is működnek.
„Kérdezném Hann Endrétől, hogy akkor ez most már a jogállam?”, hiszen eddig az volt a mondás, hogy Orbánnak azért kell mennie, hogy helyreállítsuk a jogállamot, mondja Schiffer András. Szerinte, „ha jogállamot játszunk, akkor lényegtelen, hogy az emberek kit akarnak bebörtönözni”. A tömeg „vért kíván”, ám ennek a tudományos kutatásokkal történő alátámasztása nem fér össze a liberális jogállammal, teszi hozzá. Gavra közbeszúrja, hogy Orbán Viktor is ezt csinálta, machinált a jogállammal, mire Schiffer kifejti, hogy a jogállami kultúra romokban van, ebben pedig „Orbán Viktor az első számú bűnös”, még ha nem is ő volt az, aki elkezdte annak a leépítését.
Gavra Gábor felveti, hogy a Tisza a Fidesz helyét akarja elfoglalni a politikai térben, és nem a választási koalícióját igyekszik megtartani. Erre Schiffer reagál: szerinte nem elképzelhető egy klasszikus pártszakadás a Fideszben, azonban a hatalmi tömb megbontása sikeres volt, és mostanra a NER sokadvonala lett a Tisza bázisa. Hozzáteszi, „azok oktatnak ki engem jogállamiságból, meg NER-rel szembeni kiállásból, akik nettó haszonélvezői voltak ennek, amikor én mondjuk tüntettem”. Schiffer kifejti, szerinte a hatalmi tömbön belül nagyon komoly törésvonal képződött, ez kettémetszi többek közt a történelmi egyházakat is és elért a NER gazdasági holdudvarához. Itt hosszabban szóba kerül a nagy vihart kavart Balásy Gyula-interjú is. A Tiszában, mondja Schiffer, jellegzetes a NER sokadvonalának a jelenléte és a globális nagytőke Magyarországon szerzett pozíciói is. Schiffer itt végigveszi, kinek milyen közvetlen kapcsolódása van ehhez a globális nagytőkéhez.
Szó esik az euró tervezett bevezetéséről is: Schiffer részletesen felvázolja, milyen szcenáriók lehetségesek, ha a Tisza-kormány ezt valóban szeretné megvalósítani. A magyar államháztartási hiány bőven magasabb, mint a kritérium, így hát azt drasztikusan le kell szorítani, mondja Schiffer, azonban hozzáteszi, nem világos, ezt miből óhajtják megvalósítani. „Baloldaliként elengedhetetlennek tartom a közteherviselés növelését, mert, aki alacsony elvonási szintet akar tartani, az ne is beszéljen magas minőségű közszolgáltatásokról” – mondja, és hozzáteszi, problémásnak tartja, hogy a Tisza úgy akarja megadóztatni a gazdagokat, hogy az gyakorlatilag semelyik Tisza-képviselőnek nem érdeke.
A beszélgetés a mélyállam kérdésével is foglalkozik. Schiffer szerint Gyurcsánynak nem volt meg a mélyállami támogatottsága, és kitér arra, hogy a posztkommunista elit befolyásának csökkenése a devalválódott tudás miatt történt. Szerinte az a világ, ami a nómenklatúra burzsoáziát hegemón pozícióban tartotta, fokozatosan kezdett megrendülni, és a 2010-es deep state „Orbán karizmatikus legitimációjára” épült, viszont láthattuk, hogy ezen a karizmán a legkisebb vereség is csorbát ejt. A NER túlságosan is felülről irányított volt, és „valójában be volt építve a rendszerbe az, hogy egyszer kell veszíteni”.
Az adásban szóba kerül még az is, hogy minek látta az LMP-t, az Együttet és a Momentumot a globális mélyállam, valamint, mi volt ugyanennek a deep state-nek az MSZP, a DK és a Jobbik, de többek közt azt is megtudhatjuk, Schiffer András szerint mi a megoldás az államháztartási hiány csökkentésére.
Bejelentkezés