A Visszhangkamra legfrissebb adásában Kóczián Péter Nefelejcs Gergővel beszélget a köztelevízióról, energia- és rezsiügyekről, a Fidesz állapotáról, a Szakács István-ügyről, valamint arról is, mi a hét legnagyobb újdonsága.
 


Mintha életre kelt volna a Fidesz – ez a hét újdonsága: tüntetést tartottak, Áder János beperelte Magyar Pétert, és a Parlamentben is aktivizálták magukat – foglalja össze a műsorvezető, Kóczián Péter. Nefelejcs Gergő is hasonlót állapít meg: „mintha elmaradna az uborkaszezon”, a Fidesz pedig felveszi a tempót.

Kóczián azzal folytatja, hogy tiszás körökben most az a vélemény, hogy épp egy antidemokratikus kormány intézményrendszerét kell megváltoztatni, erre kapott a Tisza felhatalmazást. Mire Nefelejcs kijelenti, hogy „ezt a filmet már láttam”, szerinte 2010-ben ugyanez történt. A jobboldali sajtó nem reagál erre a tényre – mondja Kóczián –, ám Nefelejcs szerint egyébként is az a helyzet, hogy „a polgári demokrácia eleve egy olyan rossz vicc, ami a hatalmasok érdekeit szolgálja a tágabb néppel szemben”, emiatt pedig furcsának tartja az alkotmányos vitákat. Következhet alkotmányos válság a mostani, visszamenőleges hatályú új szabályozásokból – magyarázza Nefelejcs –, ahol a két tábor két ellentétes valóságértelmezésre mutogat ugyanarra a jogi dokumentumra hivatkozva. A Tiszánál az történik, hogy húztak egy „komoly cezúrát”, teszi még hozzá Nefelejcs. Inkább a konszenzusalapú politika hiányzik Magyarországról – mondja Kóczián. Nefelejcs szerint erre „vágy sincs”, itt a győztes mindent visz.

A közmédiával történtekről – elsötétült az M1 képernyője, egy bocsánatkérő felirat jelent meg, azóta pedig a tévé régebbi magyar filmeket sugároz, a hírszolgáltatást felfüggesztették – Nefelejcsnek az jut eszébe, hogy a neves filozófus, A spektákulum társadalma című mű szerzője, Guy Debord forog a sírjában, ez „a televízió végső kifordulása”. Nefelejcs megállapítja azt is, hogy minden politikai oldalnak végül az a mániája, hogy elfoglalja a köztévét; a „győztes mindent visz” pedig végül „revansvágyat szül”. Kóczián optimistább, szerinte megteremtődhet a köztévében a valóban pártatlan működés, ám Nefelejcs vitatkozik ezzel. Szerinte a közmédia mindig közvetít valamilyen állami, külpolitikai vagy világnézeti keretet, ezért a teljes semlegesség nehezen megvalósítható.

A beszélgetőpartnerek szót ejtenek energiakérdésekről is. Nefelejcs kiemeli: a gyárakat Kapitány István nem szólította fel spórolásra, „inkább a lakosság szenvedjen jobban, de a termelés nem állhat le”, ami „Kapitány István kapitalista logikája”. A lakossági okosmérőkkel kapcsolatban Nefelejcs csak „öblös káromkodásokat” hallott eddig külföldi barátaitól, szerinte Kapitány elkezdte puhítani a társadalmat, hogy bevezethessék ezt.

Szakács István ügyéről – a fideszes influenszert a napokban előállították, házkutatást tartottak nála, miután egy videójában azt mondta, ha a hatóságok elviszik Orbán Viktort, „ötszázezer magyar fog menni”, és bárhonnan kiszabadítják a miniszterelnököt – szólva Nefelejcs hangsúlyozza, hogy a rendőrség saját hatáskörében döntött, ami az új rendszer felé irányuló túlbuzgalom jele. Nefelejcs azt is el tudja képzelni, hogy ez egyfajta „irányított eszkaláció”, a jobboldali közeg hergelése – a kérdés az, hogy mi a távlatos cél. Azt máris láthatjuk – teszi hozzá –, hogy a Szakács vegzálására válaszul tartott fideszes tüntetés jó tartalom a média kormánnyal szimpatizáló része számára: lehet mutogatni a fideszes néniket és bácsikat, ki lehet jelenteni, hogy ez a megmozdulás „gatya”. Vannak ugyan volt ellenzékiek, akik szerint ez az eljárás nincs rendben, de a Tisza körüli holdudvar nagy része most kárörvend – állapítja meg Nefelejcs. Orbán mindenesetre nem viccelt, amikor azt mondta, voltak már ellenzékben – teszi hozzá Nefelejcs.