Hallgasd meg!
2025 májusában Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója egy fejlesztőknek szóló konferencián bejelentette, hogy olyan sikeres volt a cég AI Overview (AI-alapú áttekintés) terméke, hogy ez alapján újragondolják az egész keresési élményt. Azaz a Google többé nemcsak keresőmotor lesz, hanem egyfajta válaszgép, ami minden feltett kérdésre összefoglalja az általa relevánsnak vélt találatokat, és ezt a választ helyezi az eddig megszokott keresési találatok fölé.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddig megszokott keresőmotor helyett a felhasználók gyakorlatilag egy robottal fognak kapcsolatba lépni, ami nem hiteles forrásokat ad egy-egy kérdésre vagy keresésre, hanem helyette helyben generál egy választ, amit a találatok alapján relevánsnak vél a témában.
Bár ez a funkció még csak Amerikában éles, a korábbi verziót, azaz a MI-áttekintéseket már a magyar Google is élesítette, így a hazai felhasználók is megtapasztalhatták annak az ízét, amikor a kereső nem egyszerűen linkeket dob vissza, hanem megpróbál valamiféle választ is megfogalmazni a felhasználó vélt kérdésére.
Az AI minden hibája ellenére – tudniillik, hogy össze-vissza hallucinál, akkor is, ha forrásanyagból dolgozik, ráadásul elég vad és életveszélyes dolgokat – ez a felhasználó szempontjából akár még jó is lehetne, hiszen minél kevesebb kattintásból jutunk hozzá ahhoz az információhoz, amit keresünk, az elvileg annál jobb. Elvégre nincs más dolgunk, mint megbízni a Gépben, ami aztán megbízható válaszokat ad minden kérdésünkre, lett légyen az munkához szükséges információ, recept, pszichológiai probléma vagy történelmi – esetleg aktuálpolitikai kérdés megítélése. Minek mérlegelni, ha a háttérben hegyek mozognak, melynek következtében elénk már a kész válaszok kerülnek? A kifőzdében sem ránk bízzák a hús kiválasztását vagy a klopfolás mikéntjét, a panírozásról sem kell nekünk döntenünk, ahogy a kisütés módjáról sem, hanem a profi szakács rakja elénk a választékot.
Legfeljebb, ha nem tetszik, akkor megyünk majd máshova.
Emitt az első bökkenő: hogy a Google ellen jelenleg több trösztellenes eljárás folyik, mivel súlyos pénzeket fizetett többek között az Apple-nek (olyan súlyosakat, hogy az az Apple profitjának 15%-a!) azért, hogy a Google-kereső legyen nagyjából az összes, a Facebookon vagy az üzenetváltó-szolgáltatásokon kívül az első interakciónk az internettel. Bár papíron úgymond böngészőket használunk, nagyjából minden olyan webes interakció, ahol nem kézzel pötyögjük be, hogy melyik weboldalt látogatnánk, a Google szerverein keresztül folyik, az ő algoritmikusaik által szűrve és szanálva. Ha úgy tetszik, a Google (és a Meta) sikeresen egyfajta városállamot faragtak az egykor volt nyílt internetből, ahol ők a vámszedők, a bírók, a polgármesterek és a rendőrök, a zsűri és a kivégzőosztag egy (vállalati) személyben, mely fölött egyetlen országnak sincs klasszikusan demokratikusnak nevezett kontrollja. Talán csak az USA-nak, de az ilyen fajta friscológia messzire visz, pláne, ha ezen vállalkozásokat az amerikai soft power eszközeinek tekintjük.
A másik probléma az, hogy ezzel a Google gyakorlatilag felrúgja azt a társadalmi szerződést, amit ők kötöttek az internettel.
Amikor a gazdaság digitalizációjáról beszélünk, akkor jelentős részben arról van szó, hogy a Google lehetővé tette azt, hogy bárki könnyedén elérje az interneten keresztül a vevőit, ameddig a Google játékszabályai szerint alkotott tartalmat. Én civilben marketinges vagyok, így bőven kivettem a részem abból, hogy megfelelő stratégia mentén írt cikkek, videók, podcastek segítségével a Google hálásan irányítsa felénk az adott cégnek értékes célközönséget. De számtalan kisebb-nagyobb portál, a hobbistákon át az újságírásig rengeteg kattintást (azaz forgalmat) köszönhetett annak, hogy a releváns cikkeiket mutatta a felhasználóknak a Google, ha azok az adott témában kerestek valamit.
Az AI-üzemmód azonban úgy szolgálja ki a felhasználó információ-igényét, hogy nem küldi tovább a forgalmat kattintás formájában, hanem több oldal tartalmát gyakorlatilag újracsomagolva lenyúlja. Mivel pedig az internet gazdaságának a hajtóereje a hirdetőipar, ami egy oldal látogatószáma alapján fizet a portáloknak, a webes forgalom ilyesfajta elfojtása rengeteg portál számára gyakorlatilag egyet jelent majd a halálos ítélettel.
Számok tekintetében már most elég drasztikus a helyzet: a világinternet honlapjainak jelentős részét kiszolgáló és a kibertámadások elleni védelmet nyújtó Cloudflare vállalat vezérigazgatója, Matthew Prince nemrég úgy nyilatkozott, hogy tíz éve a Google két oldalt indexelt minden egyes küldött látogatóért. Most ez a szám 15 oldalbeolvasás minden látogatóra, míg a ChatGPT esetében 1500 (!) robotikus olvasás jut egy emberi kattintásra. A Google keresőjének esetében jelenleg a keresések 75%-a végződik kattintás nélkül, miután a felhasználó információigényét a mesterséges intelligencia kielégítette. A Wall Street Journal pedig nagy hírportálok forgalmának elemzése alapján arra jutott, hogy ezen oldalak két év alatt 20-40-50%-os forgalmi visszaeséseket tapasztaltak, köszönhetően annak, hogy a Google egyszerűen nem küldi tovább nekik a forgalmat.
Ezt a nyomást a reálgazdaság már erősen érzi, az AI-áttekintések bevezetése óta minden online jelenléttel rendelkező cégnek át kellett gondolnia a marketing-stratégiáját, lévén az évtizedes játékszabályokat a Google egyoldalúan felrúgta. Ez a változtatás sok kisebb céget egyenesen tönkrevágott, a Helpful Content Update-nek keresztelt algoritmus-frissítés 2023-ban rengeteg blogot és tematikus mikrooldalt egyszerűen leradírozott az internetről, ami jól mutatja a techvállalat hozzáállását a partnereihez.
Európában még csak nemrég jelentek meg az AI-áttekintések, a teljes AI-üzemmódot egyelőre az Egyesült Államokban teszteli a cég, így Magyarországra – szokásos módon – késleltetve fog beütni az innováció, de az eddigi tapasztalatok nem túl rózsásak, így a hazai vállalkozásoknak lesz mire hagyatkozniuk, ha fel akarnak készülni az elkerülhetetlenre. A „mezei” vállalkozások példájából tanulva egyre fontosabb lesz egyrészt a YouTube-os jelenlét (ami a második legnagyobb keresőmotor), másrészt pedig az olyan saját csatornák kialakítása, amivel közvetlenül tudnak eljutni az oldalak a felhasználóikhoz, például hírlevelekkel.
A kicsit disztópikus, filterezett cyberpunk világunkra jellemző azonban, hogy míg a politika jórészt alszik a volánnál (bár Amerikában a Big Beautiful Billből végül kivették azt a klauzulát, ami megtiltotta volna az iparág szabályozását tíz évre), addig ebbe a vákuumba más céges szereplők igyekeznek belépni, hogy felvegyék a harcot az AI-dömpinggel.
A korábban említett Matthew Prince egyenesen így fogalmazott júniusban: „Mindennap háborúba megyek a kínai kormánnyal, az orosz kormánnyal, az irániakkal, az észak-koreaiakkal, valószínűleg az amerikaiakkal és az izraeliekkel, mindenkivel, aki fel akarja törni az ügyfeleink oldalait. Azt akarjátok mondani, hogy nem tudok megállítani pár kockát egy C-corppal Palo Altóból?"
Hogy nem a levegőbe beszélt, azt az mutatja, hogy a Cloudflare új szolgáltatást kezdett el tesztelni, melyben automatikusan blokkolják az AI-cégek robotjait, de úgy, hogy fizetőfal mögé rejtik a robotok elől a tartalmat. Ezzel a megoldással gyakorlatilag visszaadják a weboldal-kezelők kezébe a kontrollt, akiknek eddig egyesével kellett volna kiharcolniuk az AI-cégekkel azokat az alkukat, melynek keretében azok legálisan használhatják a tartalmaikat akár betanításra, akár arra, hogy AI-áttekintésekhez hasonló szolgáltatásokat nyújtsanak. A Pay per Crawlnak keresztelt modellben a Cloudflare-en keresztül tudják majd a jövőben az oldalak tulajdonosai beállítani, hogy a tartalmaikat kiknek, hogyan és mennyiért teszik elérhetővé, aki pedig nem fizet, azt a Cloudflare automatikusan letiltja.
A nyomaték kedvéért pedig a felhasználóiknál mostantól alapból tiltva lesznek az AI-crawlerek.
Mindebből persze az átlagos felhasználó nem sokat fog látni, de a techóriások közötti harc végső soron az internet lelkéért folyik, és könnyen lehet, hogy hasonló helyzet előtt állunk, mint amikor a web2-őt kinyírta a nagyipari koncentráció. Erre pedig talán jobb felkészülni, még mielőtt megint Kaliforniából találják majd ki, hogyan is kommunikáljunk, mondjuk itt, Magyarországon.
Borítókép: Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója a cég fejlesztőinek konferenciáján 2025. május 20-án, a kaliforniai Moutain Dew-ban / fotó: Camille Cohen / AFP
Bejelentkezés