Mark Zuckerberg, Jeff Bezos és partnere, Lauren Sánchez, Sundar Pichai (a Google vezérigazgatója) és Elon Musk Donald Trump beiktatásán 2025. január 20-án / fotó: JULIA DEMAREE NIKHINSON / POOL / AFP

Lehúzott a bicikliútról ez a kocsi. Messziről úgy nézett ki, mint egy Trabant, ezért is álltam meg, de kiderült, hogy egy általam addig sosem látott autóra bukkantam a hársfa alatt. 1789 dollár volt az ára az ötvenes évek végén. Olcsó családi kocsi volt, de a fiatalok szeretettel használták utcai versenyekre. Van rajta minden kütyü, különösen a hűtőrács elé eszkábált Mooneyes-tank hozza ki belőle a fenevadat. Egy jól összerakott, eredeti alkatrészekből álló példány ma húsz-huszonötezer dollárért is elkel.

De mi is történik New Yorkban?

Dr. Fauci. Kezdhetnénk ezzel, de az öreg több mint százszor hivatkozott a hallgatás jogára. Lehet, hogy igaza volt ebben, talán jobb is hallgatni a bűneiről. De nemcsak az amerikai társadalom érdemelte volna meg, hanem a Covid által érintett emberek tömege világszerte is, hogy öt év távlatából végre kapjon néhány választ. És főleg attól, aki útjára indította ezt az egészet. Mario und der Zauberer – mindig ez jut róla eszembe. Fájdalmasan mély a tagadás ereje.

És ez hoz minket a broligarchiához. Az erőhöz.

Ismét felkapott lett az elnevezés. A Politico és a New York Times is részletesen foglalkozik a techmilliárdosok politikai befolyásával.

Honnan ered a kifejezés?

Visszamenőleg a szörfös kultúrából származik, ahol agresszív helyi kaliforniai csoportokat jelölt. Olyanokat, akik – akárcsak egykor a budapesti Pál utcai fiúk – a saját „grundjukért” harcoltak. Ebben az esetben partszakaszokért és a legjobb hullámokért. 2024-ben Carole Cadwalladr újságírónő élesztette újjá a kifejezést, a Szilícium-völgy ultra­gazdag techtitánjainak politikai szövetségére utalva.

A „broligarchia” modern szlengkifejezés, amely a „bro” (haver, „tesó”) és az „oligarchia” szavak összevonásából született. Olyan rendkívül gazdag férfiak szűk csoportját jelöli – különösen a technológiai ipar vezetőit és a kockázati tőkebefektetőket –, akik hatalmas pénzügyi erejüket arra használják, hogy érdemben befolyásolják a kormányzatot és a politikai döntéshozatalt.

Ismerősek ezek a nevek: Elon Musk, Peter Thiel, Larry Ellison, Mark Zuckerberg, Jeff Bezos, Bill Gates, Marc Andreessen, illetve a Palantir vezérigazgatója, Alex Karp.

Miért éppen most ez az időzítés?

Két oka is lehet.

Az egyik, hogy szerdán úgy tűnt, a tőzsde végre megfekteti őket, de korai volt az öröm. A Microsoft késő délután helyre tette a dolgokat, bár azt nem lehet tudni, meddig. Igen, a techlufiról van szó. Meddig tudják még elvarázsolni a befektetőket az AI-mániával? Lehet, hogy a szerda ébresztő volt. A tőzsde nem mehet örökké az egekig, főleg nem hét nagyvállalat vállán.

A másik nagy esemény a novemberi választás. Hová sorakoznak fel a broligarchia tagjai, és milyen álláspontot képviselnek?

És itt érdemes rátapintani a dolgok lényegére.

Megfigyelési kapitalizmus. A megfigyelési kapitalizmus egy olyan gazdasági rendszer, amelynek középpontjában a személyes adatok árucikké tétele áll. Ebben a rendszerben az emberi tapasztalatot ingyenes nyersanyagként használják fel a viselkedés előrejelzésére és módosítására.

A kifejezést Shoshana Zuboff, a Harvard társadalomtudósa alkotta meg és tette népszerűvé a 2019-ben megjelent A megfigyelési kapitalizmus kora című könyvében.

És a vele járó adatmonopolizáció, viselkedésmódosítás, ideológiai infrastruktúra, hatásgyakorlás és így tovább. Kétségtelen, hogy a politikai befolyás jelentős része az ő kezükben összpontosul. Ezért került hirtelen reflektorfénybe a kérdés. Hová áll Elon Musk? Hová áll Jeff Bezos? Hová áll Larry Ellison?

És igen, megkérdezhetnénk azt is: hová áll Laurene Powell, Melinda Gates, MacKenzie Scott, Connie Ballmer, Miriam Adelson, Diane Hendrix vagy Rebekah Mercer? Mert a broligarchának megvan a női megfelelője is, bár ők inkább a háttérben tevékenykednek.

 

 

Borítókép: Mark Zuckerberg, Jeff Bezos és partnere, Lauren Sánchez, Sundar Pichai (a Google vezérigazgatója) és Elon Musk Donald Trump beiktatásán 2025. január 20-án / fotó: JULIA DEMAREE NIKHINSON / POOL / AFP