Aleksandar Vučić szerb elnök kiírta az előrehozott parlamenti választásokat. Eddig is lehetett tudni, hogy a Szerb Haladó Párt egyetlen igazai riválisa az egyetemista mozgalom lesz, amelyet legtöbben szimplán „egyetemista listaként” emlegetnek. Csakhogy erről a „listáról” még mindig hiányzik a névsor.
Marija Božović, az újvidéki Orvostudományi Kar hallgatója és az egyetemista tiltakozások egyik aktív résztvevője az N1 televíziónak azt nyilatkozta: „Jelöltjeink névsora a következő néhány napban nyilvánosságra kerül”. Hozzátette, hogy a lista már régóta elkészült, jelenleg pedig csak technikai és jogi részletek maradtak hátra. Ugyanakkor néhány mondattal később már azt mondta: amikor összegyűjtik az aláírásokat, és elérkezik a lista hivatalos leadásának ideje, közlik a jelöltek névsorát.
A két kijelentés között azonban meglehetősen nagy szakadék tátong. Vučić október 25-re tűzte ki az előrehozott parlamenti választás időpontját, a választási listák leadásának határideje pedig a voksolás napja előtt 21 nappal, vagyis október 4-én jár le. Ez nem „néhány nap múlva” van, hanem több mint három hét múlva. Így egyelőre nem világos, hogy az egyetemista listáról valóban napokon belül hull le a lepel, vagy csak a hivatalos jelöltállítási határidő lejárta előtt (tehát az utolsó pillanatban) hozzák nyilvánosságra.
További kérdéseket vet fel Božović egy másik kijelentése. Arra a kérdésre, mit terveznek a választásokig hátralévő 45 napban, azt válaszolta, hogy az egyetemisták immár két éve tartanak rendezvényeket, és a továbbiakban is számos tribünt és lakossági fórumot szerveznek, hogy a polgárok megismerhessék a listájukat és az elképzeléseiket. Ez a megfogalmazás ugyancsak nehezen értelmezhető. Ha a választási lista csak mostanában kerül nyilvánosságra, vagyis még mindig nem lehet tudni, kik szerepelnek rajta, akkor mit is ismertettek a polgárokkal az elmúlt két évben? A mozgalom céljairól, a tiltakozásokon elhangzott követelésekről és a jelenlegi politikai rendszer bírálatáról természetesen lehetett beszélni, de az nem azonos egy konkrét választási lista jelöltjeinek és programjának bemutatásával.
Božović szerint a kérdés egyszerű: „Szerbia vagy a maffia”, a válasz pedig szerinte az, hogy „az egyetemisták győznek”. A mozgalom közleménye szerint pedig a hallgatók készen állnak a győzelemre, mert – állításuk szerint – eleget hallgattak, miközben a hatalom ígérgetett, hazudozott. A választópolgárok számára azonban a jelszavakon túl legalább annyira fontos lenne tudni: kik a jelöltek, mit képviselnek, milyen külpolitikát folytatnának, milyen gazdaságpolitikát vezetnének be, hogyan emelnék a lakosság siralmas életszínvonalát, miként teremtenének új munkahelyeket, mit kezdenének az államadóssággal, az inflációval, az állami vállalatokkal, a külföldi beruházásokkal, és egyáltalán miben különböznének az Aleksandar Vučić által vezetett rendszertől. Ezekre a kérdésekre egyelőre kevés konkrét válasz született.
A mozgalom támogatói köre enyhén szólva heterogén. A jelek szerint a választásokról lemondanak az egyetemista lista javára a következő balliberális pártok: a kombipárttá zsugorodott Demokrata Párt, a Zöld-Baloldali Front, a Szabad Polgárok Mozgalma, a Kreni-promeni (Indulj-változtass) mozgalom és Boris Tadić volt elnök Szociáldemokrata Pártja. Ugyanezt teszi három szélsőnacionalista párt is: a Dveri (Oltárajtó), a Dosta je bilo (Elég volt) és a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalom. A felsorolt pártok tehát valószínűleg elállnak a megmérettetéstől, s arra biztatják majd a szimpatizánsaikat, hogy az egyetemistákra adják le a voksukat.
Szembeötlő, hogy az egyetemista mozgalom nem reagált a Ratko Mladić balkáni mészáros Szerb Haladó Párt általi gátlástalan dicsőítésére és a temetése körüli látványos soviniszta felhajtásra.
A választásokon részt vesz még az úgynevezett európai platformba tömörülő pártok szövetsége. A Szabadság és Igazságosság Párt, a Szerbia Központ és a Szolidaritás Mozgalom választási koalíciójáról van szó. A mérsékelt jobboldali Szerbiai Népi Mozgalom, az Ökológiai Felkelés és a Szerbia Új Arca szintén szövetséget alkot majd az októberi választáson. A közvélemény-kutatások szerint mindkét koalíció elérheti a minimum három százalékot. Ennyit tesz ki a parlamenti küszöb Szerbiában.
A Szerb Haladó Párt a Vojislav Šešelj háborús bűnös vezette Szerb Radikális Párttal és a Nyugdíjasok Pártjával karöltve vesz rész a választáson. A Szerbiai Szocialista Párt önállóan mérettetik meg, a választás után pedig – csakúgy, mint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – minden bizonnyal a győzteshez dörgölőzik majd.
A VMSZ esetében érdekes lesz látni, hogyan értékeli a délvidéki magyarság a teljesítményét. Legutóbb a 2023-as tartományi választáson a 182 ezer délvidéki magyar közül 63 ezren szavaztak a VMSZ-re. Vagyis 119 ezer délvidéki magyar nem szavazott rá.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Vajdasági Magyar Újrakezdés, a Vajdasági Magyar Plénum és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége részt vesz-e (és milyen formában) a választáson. Mindhárom párt az egyetemistáknak drukkol.
Ami a felméréseket illeti, jelentősen eltérő eredményeket mutatnak az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásai az egyetemista lista és a Szerb Haladó Párt támogatottságáról.
Az egyetemistákkal szimpatizáló CRTA júniusi felmérésében az egyetemista lista 44,9, a Szerb Haladó Párt pedig 35,7 százalékon állt.
Az egyetemista mozgalomnak szurkoló Đorđe Vukadinović ismert politikai elemző júliusi kutatásában az egyetemista lista 39,6, a Szerb Haladó Párt 37,5 százalékot kapott.
A Vučićékhoz közel álló Faktor plus által augusztusban és szeptemberben végzett felmérés már a haladók fölényét mutatja: 47,2 százalékon a Szerb Haladó Párt, 31,5 százalékon az egyetemista lista.
Az Ipsos legutóbb ismertetett adatairól Aleksandar Vučić azt mondta, hogy a Szerb Haladó Párt listája 17–18 százalékponttal előzi meg vetélytársait, a teljes százalékos bontást azonban nem tették közzé.
Mindenesetre forró politikai ősz elé néz a szerbiai társadalom.
Borítókép: Egyetemisták vezette tüntetés Újvidéken, 2026. szeptember 10-én / fotó: Uros Arsic / AFP
Bejelentkezés