Ukrajna
A Ring legutóbbi adásának vendége Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője volt, akit Gavra Gábor a Trump-féle béketervről, a háború állásáról, Putyin terveiről és az EU stratégiájáról, illetve annak hiányáról faggatott.
Az ukrán Ali baba és a negyven rabló, meg a félelem a békétől
Átfogó vezetőcserékre van szükség mind az Európai Unióban, mind annak vezető hatalmainál – félő, hogy amennyiben ezek nem következnek be, Európa tovább marginalizálódik, és csak egy partvonalról üvöltő, magatehetetlen, félszeg bohóc marad.
Nem az ukrajnai háború lezárása lenne az első béke, amit Amerika diktál Európában
Egy leendő „igazságtalan béke” akár fél győzelemként is értelmezhető a vesztes, gyengébb fél számára, hiszen az erősebb, kvázi-győztes orosz fél csak részben tudta ráerőltetni területszerző akaratát az ukránokra, miközben politikai, kulturális összefüggésekben, vagy a nem fegyveres érdekérvényesítés egyéb dimenzióiban egyáltalán nem járt sikerrel.
Putyin dilemmája: előnytelen béke vagy kiszolgáltatottság Kínának
Mivel Putyin a harctéren nem képes valódi áttörést elérni, ezért olyan békét sem tud kötni, amit arcvesztés nélkül aláírhatna, miközben egyre erőteljesebben függővé válik Kínától, mely függést csak a békével lenne képes megszüntetni. Mindeközben hosszú távon Kína egy gyengébb, vazallusi státuszú Oroszországot szeretne szomszédként.
Civilizációs katasztrófánk – az ukrán nép tragédiája
A valódi szolidaritás nem politikai állásfoglalás, hanem annak felismerése, hogy az emberi élet soha nem lehet stratégia. És amíg ezt elfelejtjük, addig mindannyian háborúban élünk – csak éppen más-más frontvonalakon.
A miniszterelnök politikai igazgatója és a biztonságpolitikai szakértő egyszer már ütköztették érveiket a Ringben, a nézők azonban visszatapsolták őket, így leültek egy újabb fordulóra.
Repül a Tomahawk: ki tudja, hol áll meg?
A Közelkép legújabb adásában Schiffer András az elmaradt budapesti békecsúcs kapcsán a magyar külpolitikát, a nyugati „háborús pszichózist”, és Trump diplomáciai manővereit járta körül.
A korábban belengetett budapesti Trump–Putyin-csúcstalálkozó volt az ÖT című műsor központi témája a héten. Többek közt erről beszélgetett Vogyerák Anikó Nagy Attila Tiborral, Dévényi Istvánnal, Hont Andrással és Ceglédi Zoltánnal.
Amerika a világ seriffje, Európa a fegyvervivő statiszta?
Miközben az Egyesült Államok külső és belső viselt dolgait is rendezné az elkövetkező időszakban – ennek fontos állomása a közelgő budapesti csúcs –, az Európai Unió a hátsó sorokból nézi, mi zajlik a világpolitika nagyszínpadán.
Tévedés abban a hitben ringatni magunkat, hogy Európa erős. Nem igaz, hogy „minden lehetőségünk megvan rá, hogy erősek legyünk”, csak gyenge a vezetésünk.
Ki a balek, Orbán vagy az EU? Orbán Balázs–Tarjányi Péter-meccs a Ringben
Gavra Gábor annak apropóján hívta őket a szorítóba, hogy a Facebookon kemény szóváltásba keveredtek a magyar kormány euroatlanti elkötelezettsége és az orosz-ukrán háború kapcsán.
A szélsőjobboldali csoportok kérdése Ukrajnában és Oroszországban egyaránt érzékeny téma. A béke szempontjából nyilvánvaló, hogy ezek a szervezetek minden oldalon fenyegetést jelentenek.
Leáldozóban Zelenszkij csillaga? Kényszerpályákon az ukrán elnök
A mostani helyzet Zelenszkij karrierjét így vagy úgy, de felemészti majd.
A harmadik világháborúnak már nem lesz, aki sorszámot adjon
A Péter&Gábor legrissebb adásában Karafiáth Orsolya, Balogh Gábor és Konok Péter a második világháború lezárásának 80. évfordulója apropóján a lehetséges és mégis lehetetlen történelmi párhuzamokat, az orosz-ukrán háborúhoz vezető utat és egy új világégés lehetőségét járták körbe.
Demkó Attila: „Az ukrán haderő nem összeomlik, hanem foszlik”
A Ring legfrissebb adásában Gavra Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetőjével, Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az orosz-ukrán háború állásáról, a fegyverszünet lehetőségéről és a propagandavideók, meg a front valósága közti különbségről.

