NER
Miért nem lett 1994 után szoclib NER?
Volt már egyszer Magyarországon a rendszerváltás után, az Orbán-korszak előtt is kétharmad. De abból vajon miért nem lett ilyen leválthatatlannak tűnő, magát ciklusokon át bebetonozó rezsim?
Aki a Pride-on büszke, a politikában se legyen csicska
Önazonosságukért kiálló, büszkeségmenetüket a kétharmados túlhatalom betiltó törvénye ellenében, s a legnagyobb ellenzéki párt támogatásának, szolidaritásának hiányában is végigcsináló tömegek: ez bizony erő. De akkor nem csak egy napon át kellene használni.
Jámbor András meghatódik magától, és learatja a művelt publikum tapsait
Amit most látunk, az a magyar baloldal totális eltörlése. Így vagy úgy, megalkuvásokkal, opportunizmussal, taktikázással és persze sok munkával építgetett politikai szerepek foszlanak semmivé.
Schiffer: a Fidesz önpusztító szinten elszakadt a valóságtól
A Közelkép legfrissebb adásában Schiffer András a Mészáros-jelenséget, a NER-elit dőzsölését és az erre adott bilincsező, rácsozó ellenzéki válasz lehetséges kifutását járta körbe.
Jobbegyenesre balsiker? Dobrev baloldaliságáról
A DK, bár eddig is „baloldaliként” határozta meg magát, a szó semmiféle történelmi, politikai, társadalmi értelmében nem volt baloldali. Ha valami volt, akkor a nemzetközi szociáldemokrácia afféle bomlásterméke: a „harmadikutas” elképzelések magyarországi adaptációja.
Most ment el a kedvem az egésztől
Tizenöt éve pontosan úgy gondolkodunk, úgy szeretünk és úgy gyűlölünk, úgy rajongunk és úgy közösítünk ki, úgy hagyjuk hergelni magunkat és úgy hergelünk másokat, hogy azzal tökéletesen belesimulunk a rendszerbe.
Ceterum censeo: államosítsuk az oligarchiát
Az az érvelés, hogy az állam rossz gazda, mostanra csak egy fügefalevél arra, hogy ugyan már, a mi zsebünkben jobb kezekben lesz, mint azokéban.
Mi történt az elmúlt 15 évben és mi várhat ránk? Horn vs. Hont-csörte az Öt Youtube-csatornáján
A Ring Extrában Horn Gábor és Hont András többek közt a Momentumról, a 2010 előtti rendszer összeomlásáról, valamint Magyar Péterről és a Tisza pártról ütköztette véleményét.
Megszületett az „álellenzéki fideszbérenc” archetípusa, mert sok bűnt elnéznek az ellenzéki oldalon, de a fideszességet nem, így annak a vádja is már hatékony szégyenbillog.
A troll-konzervatív korszellem víziója egyre inkább arra szűkül, hogy mindegy, csak visítsanak a libernyákok: a jobbról indított kihívásra a jobboldali rendszer jobbra tolódással válaszol. És nem kevésbé tragikomikus az se, ahogy az ellenzék erre a helyzetre reagál.
Új hét, új Monológ. Ceglédi Zoltán a friss adásban a Fidesz válságról válságra bukdácsoló másfél évtizedes pillanat-uralásának mérlegét vonta meg, tüntetés sommelierként értékelte az ellenzéki tiltakozásokat, és elmondta azt is, kiknek és miért tiltaná meg a kiöltözést.
A totális NER – a paranoid skizofrénia társadalmi formája
A menekültkérdéstől a kultúra köztámogatásán át egészen az ötnapos munkahétig minden politikai tótumfaktum egyetért szinte mindenben. Ez Magyar Péter fellépésével vált igazán látványossá.
Matolcsy, a lottómilliárdos – a teljesítmény nélküli vagyon átka
A Matolcsy család körül kialakult turbulencia felszínre hozta a valódi teljesítmény nélkül szerzett vagyonok legnagyobb gyengeségét, vagyis, hogy azok jobban hasonlítanak a lottónyereményhez, mint a munkával és kockázatvállalással szerzett gazdagsághoz.
Most akkor gumicsont, vagy a jogállam halála az Alaptörvény-módosítás?
Az elmúlt hetekben a kormány által „gyermek-, illetve szuverenitásvédelminek” nevezett jogszabálytervezetek uralják a címlapokat. A Fidesznek ez is a fő célja velük, ám a pillanat minden áron uralásának ezúttal olyan ára lehet, amely mellett nem lehet egy legyintéssel elmenni.
Vajon mit szívnak a drogháború lövészárkaiban? | 2. rész
Ha Orbán megnyeri a kábítószerek elleni első csatát, attól nem a drogbárók fognak először remegni, hanem a fogyasztók. Az elvonási tünetektől. Na, akkor vegyük majd óvatosan szemügyre az utcákat, mielőtt kilépünk oda. Cikkünk második, befejező része.
A kéz, amely a Fuck NER-t ringatja
A kultúrába pénzt visszaforgató állam nem a bölcs szülő keze, amely etet, hanem mindannyiunk intézménye, amely ilyen módon is a feladatát látja el.
Orbán, Putyin, Trump: ideje elhinni
Húsz éve vonultam először a Pride-on. Amikor csak tudtam, azóta is kimentem, idén pedig nem csak ott leszek, de kifejezetten biztatok is mindenkit, hogy legyen jelen és legyen feltűnő. Ugyanakkor az orbáni évértékelő kapcsán, a teendők előtt mondanék valamit arról is, ahonnan érkeztünk és amiben élünk.
A NER-kompatibilis Black Lives Matter
Szerintem a Fidesznek kellene leginkább a zavargásokba fulladó amerikai woke-tüntetések aktivistáit megértenie. Hogy miért? Kifejtem ezt is valamivel lentebb. De előbb azt fejtsük meg, egyáltalán hogy éltem túl a píszí-zsarnokság zűrzavaros időszakát?
A magyar nyilvánosságban két kapitalizmus-koncepció létezik. Ezek egymással összeegyeztethetetlenek, de legalább a maguk helyességét a másik helytelenségével igazolják. Az egyik az eszményi szabadpiac koncepciója. A másik a hazai burzsoázia elképzelése, ami a magyar állam erőforrásait a sajátjaként kezeli. Többek közt ezt teszi világossá a Direkt36 filmje.
Az ellenzéki rakománykultusz vége
A sors keserű iróniája, hogy végül nem a NER taposta el a független sajtót – vagy bővebben: a független nyilvánosságot –, hanem a független sajtó és a független nyilvánosság legnagyobb donorja tol egy csoportos leépítést, globálisan.