Értem én, hogy a Stop Pride-törvényhozással mély árkot lehetett vágni az 01G-táborba, továbbá Doktor Miniszterelnök Úr imádja a 80–20-as ügyeket, ahol természetesen ő áll a nyolcvanas oldalon. Van azonban itt még valami.

A rendszerváltás során, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal indítványozta, hogy az Alkotmányba kerüljön bele az alapvető jogok lényeges tartalma korlátozásának tilalma. A kerekasztal-megállapodást becikkelyező utolsó pártállami parlament azonban ezt másként gondolta: a hatékonyabb védelem jelszava alatt a valódi védelmet jelentő rendelkezés helyett a hidegháborús nemzetközi jog általános korlátozási klauzuláit ültette be. Az Antall–Tölgyessy-paktumot végrehajtó alkotmánymódosítás, az 1990. évi XL. tv. vitájában az MDF és az SZDSZ kevéssé fogadta be a többi párt javaslatait. Így például leszavazták a kancelláriademokrácia réme ellen szónokoló fiatal demokrata frakcióvezető, Orbán Viktor javaslatát, amely a konstruktív bizalmatlansági indítvány elhagyására vonatkozott. Néhány fideszes indítvány azonban meghallgatásra talált. Így például Szájer József a parlamenti vitában arra tett javaslatot, hogy az Alkotmány 8.§ (2) bek.-be a kerekasztal-megállapodásban szereplő, az alapvető jogok lényeges tartalma korlátozásának tilalmát kimondó szabály épüljön be. A Szájer-indítványt az Országgyűlés szinte egyhangúlag támogatta, és a szöveg átöröklődött az Alaptörvénybe is.

Miben áll a gyülekezési jog lényeges tartalma? A válasz három ágon ragadható meg.

A gyülekezési jog korlátozásának hipotetikus veszély soha nem lehet alapja, kizárólag a tényleges, mások jogait, a demokratikus intézmények működését sértő következmény. A 2025. évi III. tv. úgy egészítette ki a gyülekezési törvényt, hogy tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekvédelmi törvény 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg, illetőleg a rendőrhatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az így tilalmazott gyűlés megtartására irányul. Mit rejt a 2021-es homofób törvénymódosítással kiegészített gyermekvédelmi törvény 6/A §-a? A 2021. évi LXXIX. tv-el megalkotott passzus így szól: „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Az természetesen egy előzetesen igazolhatatlan hipotézis, hogy a Budapest Pride néven futó Woke Parádé a gyermekek számára hozzáférhetően a szexualitást öncélúan ábrázolja, vagy a nemváltást, a homoszexualitást népszerűsíti, megjeleníti. Ez a szabályozási technika egyúttal egérutat is kínál a szervezőknek (no meg a tömegoszlatást kerülni kívánó rendőrségnek). Ha a szervezők az előzetes egyeztetés során valószínűsítik, hogy a megmozdulás a kiskorúak felé semmilyen üzenetet nem közvetít, úgy a rendőrhatóság a frissen megállapított korlátozó rendelkezés alapjogot kímélő, szűkítő értelmezésével akár arra az eredményre is juthat, hogy nincsen ok a Woke Parádé megtiltására. Ezzel a jogértelmezéssel a hipotetikus veszélyre alapozott jogkorlátozás tilalmának elve legalább csak kevéssé sérül.

A tüntetésnek, a gyülekezési jog gyakorlásának éppen a hatásgyakorlás a lényege, ami az ellenvéleményen lévőkben olykor megütközést vált ki. Ha a politikai közösség tagjait egyenlő méltósággal rendelkező személyeknek fogadjuk el világnézetre, politikai véleményre, szexuális irányultságra tekintet nélkül, márpedig ez az alkotmányos rend alapja 1989 óta, akkor nem lehet a hatáskiváltást annak alapján megakadályozni, hogy az éppen kinek az érzékenységét sérti. A gyülekezési szabadság talaján lehet tartani Békemenetet, Woke Parádét, Gárda-vonulást, meg lehet emlékezni a Kitörés Napjáról, ki lehet állni a gázaiak és a tibetiek mellett. Az egyik az 01G-közönségben, a másik a gyermekeiket keresztény szellemben nevelő szülőkben, megint másik cigány, zsidó származású, illetve zsidó identitásukat ápoló honfitársainkban, vagy éppen az idelátogató Hszi Csin-ping elvtársban kelt nyugtalanságot. A hatalom nem terelheti odébb a tibetieket a „vendégjog” miatt és nem kötheti hatósági hozzájáruláshoz annak az eszköznek a használatát, amellyel a tüntetők álláspontja az ellenvéleményen levőkhöz is eljut. A szabadságnak ugyanis nem az a funkciója, hogy megóvjon bennünket a külvilág nyugtalanító jelenségeitől. A széfszpészeket mindig a szabadság ellenségei használják: fessék azokat szivárványosra, vagy éppen nemzeti színűre.

A gyülekezés lényegi célja, hogy a gyülekezők nyomást gyakoroljanak az őket körülvevő szabályok, így törvények, alkotmányos rendelkezések megváltoztatása érdekében. Amikor a drogliberalizáció érdekében, a járványügyi korlátozások, a homofób törvénymódosítások ellen, avagy a halálbüntetés, a királyság visszaállítása érdekében demonstrálnak: mindig jogszabályok, sokszor éppen az Alaptörvény módosítását követelik. Nem mindegy, hogy Kovács Gergely tüntetőleg spanglit szív, vagy azért tüntet, hogy spanglit szívhasson. Előbbivel szemben, a hatályos jogszabályok alapján, a rendőrség fel fog lépni. Utóbbi viszont éppen a hatályos jogszabályok megváltoztatására irányul, és ezért a gyülekezési jog lényeges tartalmához tartozik. Ahol ugyanis nem lehet tüntetni a hatályos jogszabályok ellen, ott semmi értelme a gyülekezési szabadságnak.

Most éppen a rendszerváltó alkotmányozás fideszes hozzáadott értékét sikerül lehúzni a lefolyón, mert az pillanatnyilag jó ötletnek látszik. Ne legyenek biztosak benne homofób honfitársaink, hogy a hatalomgyár nem fogja rugalmasan maga mögött hagyni a mostani dilivonatot is, ha majd egyszer azt mérik jó ötletnek.

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő