Amikor Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István nevére kinyílnak a zsebekben a bicskák, és a NER-lovagok zsákmányszerzése a Louis Vuitton táskáktól kezdve a Balaton „elfoglalásáig” mindennapi politikai topik, akkor a korrupcióellenes harc egyébként is populáris üzenete könnyen válik a Tisza-kampány egyik legerősebb választási ígéretévé.
A Tisza-kormány most hozzálát az ígéret teljesítéséhez. A közvagyonnal szembeni visszaélések feltárását és orvoslását célzó, A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról („Hivatal”) szóló 2026. évi XXXIV. törvényt ugyanis alig több mint két hónappal az új Kormány megalakulását követően – július 28-án – elfogadta az Országgyűlés.
A Törvény lényegében egy második ügyészséget hoz létre a közvagyonnal kapcsolatos jogellenes cselekmények felderítése és szankcionálása érdekében, azzal, hogy a büntetőeljárásban szabályozott nyomozati és vádhatósági feladatokon túl olyan vizsgálati hatáskört is biztosít a Hivatal számára, amelyekre nem vonatkoznak a büntetőeljárás garanciái, és nem állítanak vele szemben „terhelti” jogokat sem.
De miért akadékoskodjunk, amikor elpumpolt közvagyonokról, pofátlan gazdagodásokról és finoman szólva is gyanús közbeszerzésekről van szó?
A Hivatal kifejezetten a közvagyon védelmére és visszaszerzésére rendelt szerv, ami majd végre valóságos elszámoltatást biztosít. Legalábbis így néz ki a dolog, ez a kommunikációja, és a kormánypártiak számára a megduplázott ügyészségre, jogorvoslati hiányosságokra hivatkozó ellenzéki érvek amolyan jogtechnikai és felelősség alóli kibújást célzó ellenvetéseknek tűnnek.
A Hivatal létrehozásának – a Törvény preambuluma szerinti – elsődleges célja a közbizalom helyreállítása, ugyanakkor amit az állam a Hivatal létrehozásával a közbizalom érdekében tehet, azt el is veszítheti, amikor nem bízik a saját, erre rendelt szerveiben, de még a Hivatal vezetőjében sem, akinek kizárja újraválaszthatóságát.
A Törvény mögötti koncepció tehát az, hogy ha az állami működés nem megfelelő, akkor nem a meglévő intézményeket kell javítani, átszervezni, hanem olyan szuperszervet kell létrehozni, amely átveszi a meglévők feladatait. De miért bízzon éppen ebben az állampolgár?
Hasonló, intézményeket nem tisztelő megoldást láttunk a köztársasági elnök eltávolításánál is, mivel az intézkedés üzenete az volt, hogy a közintézményekben nem lehet bízni, a közbizalmat csak a köztársasági elnök leválasztása állíthatja helyre, függetlenül attól, hogy törvényesen járt-e el hatáskörében.
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.