Az Orbán-kormányok jogállamisági és korrupciós kilengései miatt Magyarországtól a legbrutálisabb számítások szerint mindent egybevetve körülbelül 12 milliárd eurónyi uniós forrást vont meg Brüsszel. Ehhez képest maga Ursula von der Leyen bizottsági elnök erősítette meg, hogy hazánk 16,2 milliárd eurót, azaz 6300 milliárd forintot kap védelmi beszerzések és beruházások támogatására.
Hiába jelentősen nagyobb ez az összeg, mint amit a magyar kórházaktól, iskoláktól úgymond visszatart az Európai Unió, egyetlen pisszenést sem lehetett hallani még az Európai Parlament részéről sem a bejelentés kapcsán.
Háborús pszichózis és politikai csend
Ennek pedig az az európai háborús pszichózis az oka, amiből nagyon jól megélnek az uniós elit politikusai. Másrészt a védelmi ipar felfutása — ha már bedőlt a kontinens autóipara — legalább kiutat mutathat a recesszióból. S ameddig tart Oroszország háborúja Ukrajnában, nagy valószínűséggel nem kérdőjelezi meg (hangosan) egyetlen európai adófizető sem, hogy az általa megtermelt és befizetett közpénzből miért nem az egészségügyet vagy az oktatást fejlesztik.
S itt nem az elvárt humanitárius támogatásra gondolok, hanem azokra az eurómilliárdokra, amelyek az orosz–ukrán háborúra hivatkozva európai zsebekben maradnak.
Két szinten ömlik a pénz a védelembe
Ennek a pénzfolyamnak két iránya van. Az egyik a közösségi szintű: az Európai Bizottság elnöke legutóbb arról tájékoztatta az Európai Parlamentet, hogy az unió eddig közel 170 milliárd euró összegű katonai és pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. A másik pedig a tagállamok szintjén generálódik.
Példaként a régiónkat mutatom be: az Eurostat adatai szerint 2024-ben a magyar GDP értéke 206,2 milliárd euró volt – ebből minimum 4,1 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon több mint 1600 milliárd forintot) költöttünk védelmi iparra, hogy megfeleljünk a NATO 2 százalékos elvárásának. Lengyelország 845,6 milliárd eurós GDP-t realizált, amiből nagyságrendileg 4 százalékot, 33,8 milliárdot fordított védelmi iparra, ami több mint 13 ezer milliárd forintot tesz ki.
NATO-ugrás: jön az 5 százalékos elvárás
Ezek a kiadások csak tovább nőnek majd, ha a NATO-tagállamok 2035-ig eleget tesznek a Mark Rutte főtitkár által csak kvantumugrásnak nevezett 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási elvárásnak. A Donald Trump amerikai elnöknek tett gesztus szerint az 5-ből 3,5 százalékot lehet védelmi beszerzésekre, fejlesztésekre költeni (ennek 20...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.