Sokan fellélegeztek Romániában azt követően, hogy október 20-án átment a parlamenten a Luca Niculescu vezette kabinet, ezáltal közel fél év elteltével teljes hatáskörrel felruházott kormánya lett az országnak. A kelet-közép-európai ország megannyi megrázkódtatást átélt az 1989-es rendszerváltás óta, az elmúlt mintegy hét hónap politikai válsága azonban különleges fejezetként vonul be a történelemkönyvekbe. Románia súlyos árat fizetett a hosszan tartó krízisért, aminek lecsapódása a gazdaságban recessziót, a közéletben pedig a szélsőjobb megerősödését vonta maga után.

És hogy mi vezetett ide?

A 2025 májusában rendezett, Nicușor Dan bukaresti főpolgármester győzelmét eredményező államfőválasztást követően az Európa-pártinak vagy nyugatbarátnak nevezett politikai alakulatok még azzal a kimondott céllal léptek nagykoalícióra, hogy gátat szabjanak a szélsőségesen nacionalista tábor előretörésének. A szélsőjobb főszereplője az a „politikai guruként” a szinte a semmiből berobbant Călin Georgescu, aki 2024-ben megnyerte ugyan az elnökválasztás első fordulóját, de a külföldről (egyelőre nem bizonyított feltételezések szerint az oroszoktól) kapott hátszele miatt az alkotmánybíróság érvénytelenítette a megmérettetés eredményét. Ellene azóta fasiszta propaganda, az alkotmányos rend elleni szervezkedés és csalás gyanújával folyik eljárás, és jelenleg előzetes letartóztatásban van, ennek ellenére a legnépszerűbb román politikusnak számít. A szélsőjobb másik emblematikus figurája a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, az úzvölgyi magyar katonai temető feldúlásában is szerepet játszó George Simion, aki a tavalyi államfőválasztáson nagy csatában maradt alul Dannal szemben.

A mainstream pártok tehát az önmagát szuverenistának mondó szélsőjobboldaltól megszeppenve zártak össze tavaly, ám az idei év elejére a félelem elillant, a jobbközép liberálisok (PNL) és a progresszív-neomarxista Mentsétek meg Romániát (USR), illetve a szociáldemokraták (PSD) között kibékíthetetlen ellentétek alakultak ki.

Ez oda vezetett, hogy a szocdemek a szélsőjobbal karöltve májusban megbuktatták a liberális Ilie Bolojan vezette kormányt, amely ezután még több mint hat hónapig ügyvivőként húzta. Roppant érdekes és tanulságos adalék, hogy miközben a PSD a nyilvánosság előtt mindvégig az áfa- és adóemelésekkel, megszorításokkal indokolta Bolojan menesztését, a tavaszi manővert a tengerentúlról is ösztönözhették. Kiderült, hogy Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok athéni nagykövete még márciusban azt hangoztatta: Washingtonnak köze volt a román kormány megbuktatásához, mégpedig azért, mert a liberális miniszterelnök nem hajlott üzletet kötni amerikai cseppfolyós földgáz vásárlásáról. A diplomata...