Kiindulás

Az eredeti konstrukció bruttó 17,5 milliárd forintról szólt, két szerződésben: 5 milliárd a tűzijátékra, 12,5 milliárd a teljes programsorozatra. Az új rendezvény bruttó 3,91 milliárd forintból valósulhat meg, a teljes programsorozattal együtt. A korábbi kivitelezőnek 8,7 milliárd forint előleget (a költségek 50 százalékát) már kifizettek; a szerződéseket a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség június végén felmondta. Feltételezzük, hogy a teljes előleget visszafizetik, de ezt nyilvánosan még nem erősítették meg.

Megállapítás 1.

A két csomag műszaki tartalma eltér és így nem összehasonlítható

Az új csomag hivatalosan is „csökkentett műszaki tartalmú”: a Belügyminisztérium szerint ez a szerződéses struktúra egyszerűsítése, amely nem érinti az ünnep méltóságát, a biztonságot és a kiemelt programelemek színvonalát.

Nézzük a tételeket.

  • Pirotechnika: 10 perces tűzijáték + 2–5 perc görögtűz, a tavalyi kilenc helyett három uszályról, a Margit híd és a Lánchíd közötti kb. 1,5 km-es Duna-szakaszon.
  • Új látványelemek: körülbelül félórás, filmszerű show – 1500 drón, lézer, a Parlament fényfestése, a fény- és drónshow a tűzijáték után kétszer megismétlődik; emellett koncertek és családi programok.

A szolgáltatás tehát más összetételű: a pirotechnikai elemek csökkennek, miközben más látványelemek kerülnek előtérbe. Ezt maga az új kivitelező is kimondta: a két összeg eltérő beszerzési tartalom miatt nem összehasonlítható.

Megállapítás 2.

A költségkülönbség önmagában nem bizonyíték a hatékonyságra

A 13,59 milliárd csak nominális költségkülönbség. Hogy ebből mennyi a valódi beszerzési vagy szervezési hatékonyság, csak akkor derülne ki, ha azonos tartalmú csomagok árait vetnénk össze – vagy legalább a két csomag közös elemeit számítanánk át ugyanarra a tartalomra.

  • Az egyetlen tétel, amely torzítás nélkül összevethető: a régi konstrukcióban önmagában a tűzijáték 5 milliárd volt – az új teljes csomag ennek a 78,2%-a.
  • Ami az árazási oldalt illeti: egyik ár sem versenypiaci ár. A régi keretszerződéses, közvetítős konstrukcióban, az új pedig hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban született – egyhetes határidővel, egyetlen végső ajánlattal.
  • Az EU közbeszerzési indikátorai szerint az egyajánlatos eljárás a verseny hiányát jelzi, és a verseny a legjobb ár-érték arány elérésének fő eszköze
  • Az időtényező normál esetben árfelhajtó: egyhónapos felkészülés mellett a negyedár vagy drasztikus tartalomcsökkentést, vagy a közvetítői nyereség (marzs) kiesését jelzi – valószínűleg mindkettőt.
  • Ezért mindkét szélsőséges következtetés...