A Magyar Péter által a napokban bejelentett nőjogi csomag körülményei nem mentesek az ellentmondásoktól. Történt ugyanis, hogy Varga Judit november 11-én nyilatkozatot tett a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság előtt, ahol egyebek mellett volt férje jelleméről és viselkedéséről is szolgált adalékokkal az e témában korábban tett nyilvános megszólalásához. Varga parlamenti nyilatkozata óriási visszhangot keltett, az ügyben leginkább érintett Magyar Pétert pedig annyira foglalkoztatta volt felesége megszólalása, hogy nyilvános kommentháborúba bonyolódott vele. Ettől bizonyára nem függetlenül a miniszterelnök másnap bejelentett egy nőjogi csomagot, egyebek mellett az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának kezdeményezését. Ennek hatására a nőjogok nevében fellépő Facebook-aktivisták a párkapcsolati erőszak gyanújába keveredett miniszterelnököt igazi államférfiként kezdték el ünnepelni – ezzel végleg bebizonyítva, hogy saját magukén kívül egyetlen magyar nő érdekeit sem képviselték soha.

Mindez nem csak a nőket érinti:

egyetlen másik ügy sem bizonyítja annyira, mint Varga Judit és Magyar Péter esete, hogy a magánügy néha közügy.

A magánügy és a közügy: „családi konfliktusból” társadalomellenes rombolás

Varga Judit és Magyar Péter 2024 tavaszán nyilvánosságra került „családi konfliktusa” nem pusztán bulvártémaként kellett volna, hogy foglalkoztassa az állampolgárokat: mindenkit érint ugyanis, hogy milyen erkölcsi elvekkel rendelkező ember jelentette be igényét a miniszterelnöki pozícióra, majd foglalta is el azt. Nem arról van szó, hogy minden magánéleti kérdésnek volna politikai relevanciája, de némelyiknek bizony van. A magánügy és közügy kapcsolatát a (valódi) feminizmus értelmezte újra, méghozzá többek közt éppen a családon belüli erőszak kapcsán. A személyes tapasztalatok politikumának (eredeti) feminista felfedezése abból született, hogy a nők a magánéletükben felismerhető közös mintázatokat, úgy is mint a többek közt a párkapcsolati, szexuális, munkahelyi és orvosi visszaéléseket nem egyéni, személyes problémaként, hanem a férfiak és a nők közti társadalmi-politikai viszonyrendszerben gyökerező jelenségekként ismerték fel.

A magánügyben rejlő közügynek két további, egymással összefüggő aspektusa is megjelenik a Varga Judit és Magyar Péter közt zajló „családi konfliktus” és annak utóélete kapcsán.

Az egyik, hogy központi jelentőségű esemény volt abban az eseménysorban, amely Magyar miniszterelnökségéig vezetett. A másik jelentős aspektus, hogy aki a magánéletben kétes erkölcsi elvek mentén (vagy erkölcsi elvek hiányában) viselkedik, az politikai hatalom birtokában sokkal nagyobb léptékben fog hasonló pusztítást véghezvinni. Ha másért nem, ezért kellett...