Megtartották a félidős választásokat az USA-ban. A Demokrata Párt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. Érdemes azonban megvizsgálni, milyen hatással lehet ez a párton belüli centristák és radikálisok vetélkedésére. Egyáltalán kikből áll ez a két csoport, és miért van egyre több marxista Amerikában?
Kék hullám, kiütéses demokrata győzelem
Az USA-ban november 10-én tartották az ügynevezett félidős választásokat. Ennek tétje röviden összefoglalva mindig az, hogy kik lesznek az államok kormányzói, illetve, hogy ki fogja irányítani az amerikai törvényhozást, azaz a Kongresszust. Ennek két háza a Képviselőház (alsóház), illetve a Szenátus (a felsőház). Előbbit ilyenkor teljes egészében újraválasztják, utóbbit azonban ciklusosan „cserélik”, azaz kétévente választanak meg bizonyos számú szenátort. Ez nem véletlenül van így. A Szenátus ugyanis a stabilitást hivatott megjeleníteni. Míg a Képviselőházban mindig a legújabb politikai trendek nyernek teret, addig a felsőház szándékosan konzervatívabb a szó hétköznapi értelmében: ennek pedig a lassú, fokozatos cserélődés is garanciája. Most is csupán a Szenátus egy részét cserélik le. Összesen 35 szenátusi és 435 képviselőházi tag került megválasztásra.
A szavazatok számlálása még mindig nem zárult le, ám a Szenátusban a demokraták 7-9 helyet nyertek (kétpártrendszer lévén a republikánus oldal ennyit vesztett), az alsóházban pedig szintén a demokraták szereztek 35-55 helyet. Így akár 54 helyük is lehet a Szenátusban. Ez még nem kétharmad, azaz a filibusternek nevezett obstrukciót nem tudják megakadályozni. Mégis jelzésértékű és komoly győzelem. Főleg, mivel a demokraták több, hagyományosan republikánus államot sikeresen „fordítottak meg”. A legnagyobb ezek közül Texas, mind méretre, mind meglepetésként, mind pedig mint fegyvertény. Ám Georgia és Mississippi is az értékes zsákmányok (és a meglepetésállamok) közé tartoznak, hiszen sok év után itt is ismét demokrata szenátorokat választottak meg.
Arról, hogy a választás és a megszületett eredmény mit is jelent az USA és a Trump-kormányzás számára, Csutak Zoltán nemrégiben már írt az ÖT-ön. Jelen írás inkább az egyik párt, nevezetesen a demokraták belharcaira fókuszál.
De honnan indult és hova jutott a párt?
A rabszolgatartók pártjából Obama pártja
A Demokrata Pártot 1828-ban alapították. Ez a brit Tory Párt után a világ második, legrégebben...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
