Nem tekintik magukat sem árulóknak, sem a jobboldalt elhagyóknak, sokkal inkább egy új jobboldali értelmiségi műhely létrehozásán dolgoznak – mondta el Hoppál Hunor és Móna Márk Kóczián Péter műsorában.
 


A két korábbi mandineres újságíró Különutas néven indított saját platformot, amelynek célja szerintük a jobboldal önvizsgálata, a Fidesz választási vereségének feldolgozása és a „nemzeti liberális, polgári közép” hangjának újjáépítése. A beszélgetésben szó esett a Fidesz kampányáról, a jobboldali média állapotáról, Orbán Viktor felelősségéről, a Tisza-kormányhoz való viszonyról, a kulturális támogatások rendszeréről, valamint arról is, hogy milyen jövőt képzelnek a magyar jobboldal számára.

„Nem a jobboldalból csekkoltunk ki”

A beszélgetés elején Kóczián Péter arra emlékeztette vendégeit, hogy sokan árulással vádolják őket, amiért a „jobboldali médiafalkából” kiválva saját műsort indítottak.

Hoppál Hunor azonban leszögezte: „Nem a jobboldalból csekkoltunk ki, a jobboldali médiának az intézményes valamijéből csekkoltunk ki valóban. A jobboldalról nem, szeretnénk hinni, hogy az is a jobboldal, amire mi is gondolunk” – fogalmazott.

Móna Márk szerint távozásuk a Mandinertől nem a Fidesz 2026-os választási vereségének következménye volt. Elmondása szerint már hónapokkal korábban eldöntötték, hogy önálló útra lépnek. Azonban Szalai Zoltán lapigazgató azt kérte tőlük, hogy ezt a választási kampányt még a Mandinernél töltsék el. Úgy döntöttek, utána „kiszállnak a buliból.”

Móna hangsúlyozta, „ez akkor is megtörtént volna, hogyha nyert volna a Fidesz, és akkor is, hogyha nem.”

A vereség után „eltört bennünk valami”

„Amikor megláttuk, hogy a jobboldali média mainstreamje az, hogy Magyar Péter beiktatása után két nappal, még a miniszterek kinevezése előtt már a 480 forintos benzinárat kérik számon rajta, ott valami eltört bennünk” – idézte fel Hoppál.

Szerinte a demokratikus minimum az lett volna, hogy az új kabinet megkapja az első száz napot.

 „Itt volt egy hatalmas választási vereség, ami után az érdemi önreflexív szellemi munka nem indult meg annak kapcsán, hogy miért kapott ki a Fidesz” – tette hozzá. „Ha valaki pártütőnek vagy árulónak gondol, attól még mi tudunk aludni. Mi pont a tágabb értelemben vett jobboldali közösség érdekében tesszük ezt, hogy megszólaljon a csörgőóra” – szögezte le.

A műsorban felmerült, hogy korábban miért nem fogalmaztak meg ilyen kritikákat a jobboldali médiában.

Móna Márk hangsúlyozta: „Eddig is szabadon fejthettük ki a véleményünket.”

Hoppál szerint ugyanakkor „ha valaki egy szerkesztőség tagja, a főszerkesztő megszabja az irányvonalat, és feladatokat ad a riporternek. Nyilvánvalóan az embernek van főnöke, aki kiad feladatokat.”

Móna példaként említette, hogy korábban Orbán Viktorral készített hosszabb interjúja során sem kapott előre meghatározott kérdéseket.

Kóczián felvetette, hogy Hoppál korábban a Pesti TV Libernyákok című műsorának arca volt, amelyet sokan a jobboldali kultúrharc egyik szimbólumának tekintettek. „Ha valaki egy olyan műsorban szerepel, amely már a címével is egy kulturális és politikai megvetést fejez ki, akkor milyen alapon szólal fel később az ellen, hogy ez a magatartás hozzájárult a jobboldal választási vereségéhez?” – tette fel a kérdést a műsorvezető. Hoppál elismerte, hogy a cím provokatív volt, de hangsúlyozta, hogy húszévesen kapott egy olyan lehetőséget, amely elindította médiás pályáját.

A műsor tartalmát viszont védelmébe vette. Felidézte, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után egy nappal készült adásban egyértelműen elítélték Oroszországot.

A beszélgetésben szóba került az az eset is, amikor Móna Márk egy interjúhelyzetben konfliktusba került Ruszin-Szendi Romulusszal.  Móna Márk szerint a választási kampány idején a Tisza Párt politikusai Magyar Péter kivételével „szinte senki nem beszélt semmilyen sajtóval. Le voltak tiltva a megszólalásról”.

Móna Márk a Különutas céljáról szólva leszögezte: „Mi nem politikai pártot akarunk alapítani, és nem azért jöttünk létre, hogy bárkinek a helyére lépjünk. Mi egy olyan szellemi teret szeretnénk létrehozni, ahol a jobboldalon belül is lehet kérdéseket feltenni, vitatkozni és adott esetben kritikát megfogalmazni”.

A két újságíró szerint a 2026-os választási vereség egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a jobboldalnak újra kell tanulnia a vitakultúrát. Móna Márk szerint egy politikai közösség hosszú távon nem maradhat sikeres, ha nem képes meghallani a saját táborából érkező figyelmeztetéseket.

„A legnagyobb veszély az, amikor egy közösség annyira biztos lesz a saját igazában, hogy már nem kíváncsi azokra a hangokra sem, amelyek ugyanonnan, ugyanabból az értékközösségből érkeznek” – mondta.

Kóczián Péter felvetette, hogy ez a gondolat sokak számára szembe megy a Fidesz elmúlt évtizedekben kialakult politikai kultúrájával, amelyben a nyilvános belső kritika ritka volt.

Móna Márk szerint a hitelesség helyreállításához az is szükséges, hogy a jobboldal saját hibáit is képes legyen megnevezni.

„Ha azt mondjuk, hogy valamit rosszul csináltunk, az nem a közösség elárulása, hanem az első lépés a javítás felé” – tette hozzá.

„Sokan azt mondják, hogy amíg a rendszer sikeres volt, addig benne voltatok, építettétek, működtettétek, és csak a vereség után kezdődött el a kritikus hangvétel” – mondta Kóczián.

Hoppál Hunor szerint azonban „már korábban is voltak olyan kérdések, amelyekben más álláspontot képviseltünk, másrészt a választási vereség természetesen egy olyan pillanat, amikor egy politikai közösségnek kötelessége önvizsgálatot tartani”.