Huth Gergely, a Pesti Srácok egyik legismertebb arca és vezetője a MediaWorks-szakítás után olvasói támogatásból próbálná újraindítani a lapot. A Szemben Kócziánnal vendége Huth Gergely volt, akivel Kóczián Péter a Pesti Srácok megszűnéséről, a MediaWorks döntéséről, az újraindulás esélyeiről, a jobboldali média hibáiról, a Fidesz választási vereségéről, Magyar Péterről, a szuverenitásról és a jobboldal jövőjéről beszélgetett.

Huth Gergely beszélgetés elején visszautasította azt az állítást, hogy a Fidesz szüntette volna meg a Pesti Srácokat, hiszen „ez azért mégiscsak egy önálló médiavállalkozás.”

Elmondása szerint nem a tulajdonos döntött a szerkesztőség szétszedéséről, hanem maguk választották azt az utat, hogy együtt távoznak. „Mi a saját külön utat választottuk, tehát nem szerettük volna, hogyha a szerkesztőséget mondjuk ilyen téren kettéosztják.”

A főszerkesztő ugyanakkor nem mondott le a Pesti Srácok jövőjéről. Szerinte néhány hete még kevés esély mutatkozott az újraindulásra, mára azonban jelentősen megváltozott a helyzet. „Lenyűgöző összefogás bontakozott ki”, amelynek jegyében külföldön élő magyaroktól, hazai vállalkozóktól és magánszemélyektől is számos felajánlás érkezett. „Ha ezt sikerül fokozni és valamilyen tartalékot is képezni, akkor újra tud indulni valamilyen formában a csapat” – fogalmazott. A működést elsősorban olvasói támogatásokból és előfizetésekből képzelik el.

Kóczián Péter felvetésére, miszerint azoknak a vállalkozóknak, akik az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának is köszönhetik megerősödésüket, erkölcsi felelősségük lehet a jobboldali média finanszírozása, Huth árnyaltabban fogalmazott. Szerinte nem politikai háláról, hanem nemzeti felelősségről kell beszélni.

Huth Gergely elismerte, hogy a jobboldali média „uniformizálása nagyon problémás” volt, különösen az, hogy a különböző profilú médiumok központilag előállított tartalmakat kezdtek átvenni egymástól.

Ugyanakkor hozzátette: „A baloldali sajtónál is azt látom, hogy egy egységkultúra alakult ki az utóbbi években.” Állítása szerint ennek oka az egységes finanszírozási rendszer, amelyben szerinte nemzetközi alapok és az Európai Bizottság is szerepet játszik. Szerinte „mióta ilyen nagy mértékben lefizetik a balliberális médiát, azóta sokkal unalmasabbá vált.”

Kóczián Péter felvetette, hogy a kormány a kritikus sajtót gyakran külföldi érdekek kiszolgálójaként állította be, míg a jobboldali médiumokat állami hirdetésekkel támogatta. Huth szerint szó sem volt megbélyegzésről, az előző kormány kizárólag azokat a szerkesztőségeket bírálta, „akik olyan külföldi szervezetektől kapják a költségvetésük nagy részét, akik egyébként Magyarországon politikai projekteket akarnak végrehajtani.” Szerinte a cél mindössze az volt, hogy „tegyék ki a valódi támogatóiknak a névsorát.”

Huth úgy véli, ezek az emberek nem Magyarország boldogságáért dolgoznak, hanem Magyarország ellenében dolgoznak.”

Arra a kérdésre, hogy a jobboldali média 2010 és 2026 között eléggé kritikus volt-e az Orbán-kormánnyal, a Fidesszel és Orbán Viktorral szemben, Huth Gergely egyetlen szóval válaszolt: „Nem.” Arra a kérdésre pedig, hogy így lehet-e folytatni a jövőben, szintén azt felelte: „Nem.”

Az újságíró úgy látja, a Fidesz körül kialakult korábbi politikai szövetség felbomlott, és új konzervatív mozgalmak jelennek meg. „Egész biztos, hogy új erőknek kell felszabadulni, és a jobboldali médiának az egyik szerepe a kormány kritizálása az ellenzéki sajtólét mellett, hogy ezeket az új közösségeket megmutassa” – szögezte le.

Szerinte a konzervatív sajtónak „újat kell mutatni, vagánynak, bátornak, tisztességesnek kell lenni”. Arra a kérdésre pedig, hogy nem tart-e attól, hogy egy kritikus jobboldali sajtó konfliktusba kerül majd a jobboldali politikusokkal, azt válaszolta: „Nem tartok ilyen konfliktusoktól.” Szerinte ugyanis az aktuális politikai helyzet elegendő témát ad majd a konzervatív médiának ahhoz, hogy „ne egymást kelljen marnunk”.