Gulyás István: Szóba sem álltak velem a köztévé új vezetői

Gulyás István már a 444 cikkének megjelenésekor sejtette, hogy hamarosan távoznia kell az M5-től. A kulturális csatorna korábbi igazgatója és műsorvezetője a Szemben Kócziánnal című műsorban azt mondta: a szeptember 3-án 13.35-kor megjelent írás után arra számított, hogy még másfél órája van az épületben – végül két óra huszonöt perc lett belőle.
 

Elbocsátását kötelezettségszegéssel indokolták, mondván, napi politikát vitt a kulturális csatornára. Szerinte viszont „a kultúrát nem lehet szétválasztani a politikától. És a politikát nem lehet elválasztani a kultúrától.”

Gulyás állítása szerint már az új vezetés idején jelezték neki, hogy bizonyos tartalmak és szereplők nem kívánatosak. Egy korábbi műsort azért kellett levenni az ismétlési listáról, mert abban elhangzott a „Soros-birodalom” kifejezés, egy Mohácsról szóló műsor promóját pedig szerinte azért tiltották le, mert Bogár László szerepelt benne. Állítása szerint más személyekkel kapcsolatban is szóban jelezték, hogy jobb lenne, ha nem szerepelnének. Az előző, Fidesz-korszak vezetésével is voltak konfliktusai, ám szerinte akkor másként kezelték ezeket, sőt „akkor sem rúgtak ki, amikor fölemeltem a hangomat”. Most viszont „szóba sem álltak velem. Itt utasítások hangzottak el”.

A tévés szerint a jelenlegi politikai vezetés „sokkal durvábban befolyásolja” a közmédia működését, mint elődje: „Sokkal durvábban befolyásolják, mint előzőleg. Ez az én tapasztalatom”. Az M1 korábbi működését sem tartja hibátlannak: szerinte „nagyon sok propagandisztikus elem volt benne”, de azt vitatja, hogy ugyanez az általa vezetett M5-re is igaz lett volna. Úgy véli, a kulturális csatorna sokszínű műsorokat készített, és a tematikus csatornák között piacvezető volt.

A 444 kritikájára, amely szerint műsoraiban összeesküvés-elméletek és egyoldalú vélemények jelentek meg, Gulyás azzal válaszolt, hogy a közéleti kérdések felvetése önmagában nem konteó. Saját műsorának korábbi eltérő világnézetű szereplőket ültetett egy asztalhoz – hangsúlyozta. Szerinte a közösségi média korának egyik legnagyobb problémája, hogy „különböző véleménybunkerek, véleménybuborékok jönnek létre, és ezekből az emberek kiabálnak kifelé”.

Abban egyetértett Kóczián Péterrel, hogy a köztelevíziót egyetlen politikai oldal sem foglalhatja el. Ugyanakkor saját M5-ös tevékenysége kapcsán úgy fogalmazott: „Követtem el olyat, ami miatt nekem mondjuk szégyenkeznem kellene? Lehet, hogy vannak olyanok, akik azt gondolják. Én nem gondolom ezt”. Visszautasította azt az értelmezést is, amely szerint a 2010 és 2026 közötti rendszer egészében antidemokratikus volt. Ezzel szemben a Tisza-kormány egyes lépéseit, köztük a Terror Háza ideiglenes bezárását és a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozását aggasztónak tartja. Utóbbinál attól tart, hogy egy névtelen feljelentés is elegendő lehet valaki meghurcolásához, miközben „amikor rehabilitálják őket”, akkor az már nem jelenik meg hasonló erővel a nyilvánosságban.

A miniszterelnök politikájáról is erős kritikát fogalmazott meg. Gulyás szerint „Magyar Péter mindent is elmondott már, meg annak az ellenkezőjét is elmondta ugyanolyan vehemenciával”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy korábban Orbán Viktort sem szemlélte feltétlen rajongással. A Tisza-kormány megítélésében ezért egyelőre „kivárja a végét”.

A 2026 és 2030 között valódi közszolgálati média létrehozására jelenleg kevés esélyt lát, mert szerinte a mostani intézkedések nem ebbe az irányba mutatnak. Úgy gondolja, a jelenlegi vezetés átmeneti, és az új irány csak az ősszel érkező végleges vezetőkkel rajzolódik majd ki.

Kritikus a Fidesz korábbi médiapolitikájával szemben is. Szerinte a jobboldali média központosítása hiba volt mert „nem jó az, hogyha túlcentralizálnak egy médiarendszert”, és az sem, „hogyha túl erős kontrollt vezetnek be a médiában”. A jobboldali nyilvánosságban több önálló hangra lenne szükség, mert „egy kórus is attól szép, hogy különböző hangfekvések szólnak meg benne”.

A média jövőjét egyre inkább a podcastokban látja. Az SZFE-n televíziós újságírást oktató Gulyás szerint a fiatalok elsöprő többsége már inkább fikciós vagy szórakoztató tartalmak felé menne, miközben „az újságírásnak az új csúcsa lesz a podcast”, mert a hosszabb terjedelemnek köszönhetően „itt ki lehet beszélni dolgokat”.

A közmédiába való visszatérését illúziónak tartja. Maga az intézmény nem hiányzik neki, csupán a kollégái, „mert kialakult egy nagyon jó csapat, ahol szabadon gondolkodhattak emberek, vagy gondolkodhattunk, és igazi műhelyek voltak”. Távozásából pedig nem akar mártírtörténetet csinálni: a biztonsági őrök szerinte csak a protokoll miatt kísérték ki. „Azok az emberek hiányoznak, akikkel reggel jó hangosan jó reggelt köszöntünk egymásnak, kezet fogtunk” – fogalmazott.