Abraham Knut, a német CDU képviselője szerint a német–magyar kapcsolatok távolról sem olyan fagyosak, mint ahogy azt sokan gondolják. A CDU visszatérésével új alapokra helyeznék az együttműködést, miközben világosan elhatárolódnak az AfD-től, újragondolják az energiapolitikát, és realista hangon beszélnek Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Az elmúlt évek, mondjuk úgy, nem alakultak a legszerencsésebben a német–magyar kapcsolatok szempontjából. Fordulópontot jelenthet a következő négy év a CDU vezette kormánnyal?
Hadd kezdjem azzal, hogy nem értek teljesen egyet a kérdéssel. Természetesen megvoltak az ellentétek az Olaf Scholz vezette szociáldemokraták és Orbán Viktor között, de ezek politikai-ideológiai kérdések. Ha megnézzük a gazdasági vagy kulturális oldalt, a német befektetéseket, tőkét, nem történt változás. Tudja, én aktívan részt veszek német–magyar cserediákprogramok szervezésében, ezekről mindkét fél pozitív visszajelzésekkel vonul vissza hazájába. Visszatérve a kérdésre, éppen most próbálunk felállítani egy új német kormányt, és ez egy egyedülálló lehetőséget kínál a kapcsolatok újragondolására. Az elmúlt napokban tett budapesti látogatásomnak is ez volt a lényege, történetesen, hogy jelezzem a magyar kormány számára, hogy Németország nagyon is érdeklődik Magyarország iránt. Valamint, hogy van esély új fejezetet nyitni.
Hasznos volt a látogatás?
Igen, abszolút. Teljes mértékben. Nagyon hálás vagyok a magyar félnek, jó benyomást keltett magas rangú partnerek sora, akikkel beszélhettem.
A Politico hasábjain jelent meg egy cikk még március végén, miszerint a CDU és az SPD megegyeztek abban, hogy az Európai Unión belül pénzvisszatartást és szavazati felfüggesztést szabnak ki azon országokra, amelyek megsértik a jogállamiságot. A legtöbben itt Magyarországot látják célpontnak. Magyarország ellen szól ez a programpont?
Nem értek egyet azokkal az értékelésekkel, amik szerint ez a megállapodás Magyarország ellen jött volna létre. Németország nem magyarellenes. Pontosítok, se Németország, se az Európai Unió nem magyarellenes. Ezek az új szabályok, amiket kidolgoztunk, mindenkire vonatkoznának, így Németországra is.
Egyre több hír érkezik a német kormánykoalíció megalakulásáról. Mik azok a kérdések, ahol változásra számíthatunk?
A gazdaságban biztosan lesz változás. Csökkentenünk kell az energiaárakat, és mindenképpen megoldást kell találnunk a migrációs problémára. Csökkentenünk kell az érkező migránsok számát, hiszen az emberek egyértelműen ezt várják. Továbbá, újra kell szerveznünk az infrastruktúrát Németországban, amelyre hihetetlenül nagy szüksége van hazánknak. És végül: fel kell fegyvereznünk Németországot.
Említette az energiapolitikát. Ha újra megnyitnák a diplomáciai és gazdasági folyosókat az oroszok előtt, nem oldódna meg Németország energiaproblémája?
Újra kell gondolnunk az oroszokkal való kapcsolatot. Ráébredtünk 2022 februárjában, hogy nem függhetünk Oroszországtól. A háborút követően elvesztettük a bizalmunkat Putyin rendszerével szemben. Nem lehet bízni olyan országokban, akik nem tartják be a geopolitikai, külpolitikai szabályokat. Nem vagyunk oroszellenesek, a problémánk az orosz energiával a múlt tapasztalatán alapszik. A háború előtt egyes keletnémet tartományok az olaj 98%-át, valamint a gáz 65-70%-át importálták Oroszországból. Ez Németország számára nem egy követhető út. Nagyon fontos viszont, hogy az orosz energiafüggőségünket nem akarjuk más országgal szemben fennálló függőséggel helyettesíteni. Németország számára nem jó, ha bárkitől függ, tehát diverzifikálni kell az energiaimportot. És úgy gondoljuk, ismét kaput kell nyitni a nukleáris energiának.
Említette az atomenergiát. Úgy értesültem, hogy a CDU hét atomerőmű újraindítását kezdeményezné 2030-ig.
Nos, igen. Volt egy változás az atomenergiához való hozzáállásban a 2010-es évek elején. 2011-ben az Angela Merkel vezette kormány úgy döntött, hogy leállítja az atomerőműveket. Ezt ma már hibának tartjuk, ezért megindítottuk a társadalmi párbeszédet az atomenergia újraalkalmazásáról. Ez azonban nem a régi és bezárt atomerőművekre vonatkozna, hanem új technológiák és új atomerőművek használatára. De problémát jelent, hogy ez egy hosszú folyamat, tehát sok időbe fog telni.
Sok szakértő úgy véli, hogy az atomerőműveket már csak egy lépés választja el az atomfegyverektől. Lesz Németországnak atombombája, vagy más nukleáris csapásmérő eszköze?
Nemzeti német ellenőrzés alatt nem. De, mint talán tudják, részt veszünk az amerikai atomfegyverek szállításában, amelyeket szükség esetén a német légierő is szállíthat. Van tehát egy „nukleáris farkincánk”, ahogy mi németek mondjuk, ez az amerikai ernyőbe való bekapcsolódás. Ami viszont ide kapcsolódik, és amiről szintén szólnak hírek, az az európai atomernyő létrehozása, vagyis a francia atomfegyverek védelmének kiterjesztése egész Európára, mert Európának – és ebbe természetesen Németország is beletartozik – be kell fektetni a saját védelmébe.
Németország több mint 500 milliárd eurót tervez költeni a hadsereg modernizációjára és a Bundeswehr újrafegyverzésére. Hallhattuk továbbá, hogy 5000 katonát terveznek Litvániába telepíteni. Ilyenre a második világháború óta nem volt példa. Mit gondol azokról az aggodalmakról, melyek szerint ez az újrafegyverkezés feleleveníti Németország militarista múltjának emlékeit?
Úgy gondolom, hogy ez az értékelés nem helytálló. Van egy kulcsfontosságú és alapvető különbség a mostani események és a második világháborút megelőző csoportosítások között. Most a szomszédjaink meghívására cselekszünk. 80 évvel ezelőtt nem igazán így történt ez. Az ön országa, az én országom, vagyis mindannyian tagjai vagyunk a NATO-szövetségnek. Amit most teszünk, az az, hogy mások biztonságának érdekében fektetünk be a saját biztonságunkba, a csapatok állomásoztatása természetesen csak meghívásos alapon történhet. A litvánok azonban fenyegetve érzik magukat, mi pedig készen állunk megvédeni szövetségesünket.
Magyarországról furcsának tűnik, hogy van két jobboldali párt a Bundestagban, és ahelyett, hogy együttműködnének vagy összefognának, inkább egymás ellen dolgoznak. Mi az oka, hogy az AfD-t a mai napig karanténban, a tűzfal mögött tartják ahelyett, hogy együttműködnének velük?
Két szempont alapján döntött így a CDU. Az első, hogy már abban is kételkednék, hogy az Alternative für Deutschlandot, a vetélytársunkat polgári, jobboldali pártnak minősítsük. Ez egy vegyes felvágott, amely sok olyan elemből áll, akik különböző okokból rendkívül veszélyesek a német állam számára. Ami összeköti őket – és ezzel semmi probléma nincs egy demokráciában –, hogy elégedetlenek a helyzettel, és természetesen minden okuk megvan rá. Másodsorban, három politikai terület van, ami a lényegi különbséget jelenti a két párt között. Az első – és talán legjelentősebb –, hogy a CDU Európa-párti, Európa-párti volt és mindig is Európa-párti lesz. Ha elolvassa az AfD programját, akkor egyértelmű az ő Európa-programjuk. Tönkre akarják tenni az Európai Uniót, számunkra pedig ez elfogadhatatlan. Nekünk az EU-tagság világnézet, mély meggyőződésünk. Az uniós tagságunknak köszönhetjük országunk stabilitását, a gazdasági növekedést, a jólétet és a biztonságot. Az AfD-nek teljesen más koncepciója van. Ez rendben van, de mi ezzel nem értünk egyet. A második pont, hogy mi Putyint tartjuk felelősnek az Ukrajna elleni háborúért. Az AfD nem ennyire kritikus vele szemben, sőt támogatják Putyint és Oroszországot. A harmadik pont a jogállamiság, azon belül is a migráció. Ez egy hatalmas kihívás Németország számára, és a mi szavazóink is elvárják a migrációs politika megváltoztatását, de ennek a szabályok szerint kell megtörténnie. Nem gyűjthetjük össze egyszerűen az embereket az utcáról, és deportálhatjuk őket más, idegen országokba. Bár csupán három pontot említettem, engedje meg, hogy egy utolsó, negyedik pontot is kiemeljek: az AfD a CDU-t tartja fő ellenségének. Miért kellene nekünk azzal a párttal együtt dolgoznunk, amely számára deklaráltan a mi pártszövetségünk a legnagyobb ellenség? Az, hogy a második legerősebb párt lettek, nos, ez a választók demokratikus döntése volt, de ezen ideológiai viták miatt nem tudunk rájuk partnerként tekinteni.
Magyarországon a legnagyobb, parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció jelentős parlamenti tisztségekkel rendelkezik, az AfD Németországban ezzel szemben nem. Nem adnak alelnököt a Bundestagban, nincs elnöki tisztségük a szakbizottságokban, pedig törvény írja elő, hogy járna nekik. Ez így kívülről nem tűnik annyira demokratikusnak. Mit gondol erről?
Igen, megértem, hogy vannak ilyen aggályok, ugyanakkor két ember kell a tangóhoz. Abban igaza van, hogy a szabályok szerint az AfD-nek adnia kellene egy alelnököt a Bundestagban, de ezt az alelnököt meg is kell választani. Nem lehet arra kényszeríteni a demokratikusan megválasztott parlamenti képviselőket, hogy olyasvalakire szavazzanak, akit nem akarnak. De igaza van, ez egy kritikus pont, igen.
Beszéljünk egy kicsit Ukrajnáról. Magyarországról nem világos, hogy hogyan lehet Ukrajna az Európai Unió tagja. Magas a korrupció szintje, embertelenül bánnak a kisebbségekkel, köztük a magyarokkal, a háborút követően számos ellenzéki pártot betiltottak. Hogyan válhat Ukrajna az Európai Unió tagjává, ha ilyen aggályok merülnek fel?
Csak akkor válhatnak az Európai Unió tagjává, ha teljesítik a kritériumokat. Mindazok a kérdések, amelyeket az imént említett, abszolút relevánsak, nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk őket, mert miután tagok lesznek, erre már nem lesz lehetőség. Számos ország szeretne bekerülni az Unióba, például Moldova, vagy az önök szomszédjai itt Délkelet-Európában, a Nyugat-Balkánon. Meg kell felelniük a kritériumoknak. Nincs másodlagos tagság az Európai Unióban. A szabályok szerint kell játszaniuk, és ezeket a szabályokat a kezdetekkor le kell fektetni, mert ha nem tesszük, akkor a 7. cikkely miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek. Összefoglalva tehát Ukrajna csak akkor lehet az Európai Unió tagja, ha az ön által említett problémákat orvosolja.
Bejelentkezés