A magyar kormány az elmúlt pár évben rendre képtelen volt eltalálni a majdani főbb gazdasági folyamatokat. A gazdaságban 2025-ben nem következett be a repülőrajt, a remélt 3–6 százalékos GDP növekedést még megközelíteni sem volt képes Magyarország, a tervezett költségvetési hiányokat viszont rendre sikerült túllépni. Amikor ezt a teljesítményt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszteren kérik számon, akkor ő rendre a német gazdaság, benne az ipar gyenge teljesítményére szokott hivatkozni.

Ezt persze már előre lehetett volna tudni, hiszen Németország gazdasági gondjai már akkor ismertek voltak, amikor Orbán Viktor meghirdette a 2025-ös „fantasztikus évet”. Amikor Friedrich Merz tavaly május 6-án átvette Németország szövetségi kormányának vezetését, akkor már harmadik éve nem növekedett a 83 milliós ország – az Európai Unió legnagyobb lakossággal rendelkező tagállamának – gazdasága.

Keleti nyitás ide, interkonnektivitás oda, az Orbán-rendszernek nem sikerült alapvetően változtatnia azon az állapoton, hogy Magyarország külkereskedelme nagyrészt a nyugati országokkal, benne az Európai Unió tagállamaival bonyolódik le.

Ezen belül Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közléséből tudjuk azt is, hogy a német cégek mintegy 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak Magyarországon – a német cégek szerepe különösen fontos az autóiparban. Tipikusan nem minimálbéren szoktak foglalkoztatni, vagyis magyarországi alkalmazottaik jobbacskán kereső személyek, ebből adódóan a magyar állam tőlük több adót és járulékot tud levonni. Nagy Mártonnak annyiban tehát igazat kell adni, hogy Németország helyzete érdemben hat a magyarországi viszonyokra. Ha nekik jól megy, nekünk is jobban megy. Csakhogy Németországnak mostanában nem megy valami jól.

Friedrich Merz nehéz helyzetben vette át a kancellári tisztséget. Helyesen látta, hogy a német gazdasággal kezdeni kell végre valamit. Annak egyik zászlóshajója, az autóipar nyögi az elektromos átállás terheit és kihívásait, a kínai piacról kiszorulás folyamatát, és azzal is szembe kell néznie, hogy a kínai autóipar – főként a BYD – immáron megvetve a lábát Európában, és belső konkurenciát is támaszt. 2025-ben a német autóiparban 51 ezer (!) munkahely leépítését jelentették be, csak a Volkswagen konszernnél 35 ezer munkahellyel lesz kevesebb – igaz, nem azonnal, hanem több év leforgása alatt. Magánál a Volkswagennél annyit sikerült elérnie a szakszervezetnek és az üzemi tanácsnak, hogy a konszern vezetése elálljon a gyárak, telephelyek bezárásától.

A németországi munkanélküliség...