spotify Hallgasd meg!

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 2025. június 14. és július 13. között az Amerikai Egyesült Államokban rendezte meg a FIFA-klubvilágbajnokságot (a továbbiakban: klubvébé). Ez volt a 21. a sorban, de először vett rajta részt 32 csapat. Az esemény jól nyomon követhető volt a magyar nyelvű sportsajtóban is, a több kiváló írás közül kettőt – nyilván a hozzám közelálló sportgazdasági megközelítés okán – hadd emeljek ki: az amúgy is remek Statgalamb, illetve a Holdblog elemzését. A közös tudáshoz a vasárnap véget ért esemény geopolitikai vonatkozásainak számbavételével szeretnék hozzájárulni. Annak bemutatásával, hogy a klubvébé egy újabb tégla volt az új futballvilágrend kiépülésében.

A folyamatok nyilván hosszan érlelődnek a mélyben, de szeretjük konkrét időpontokhoz, eseményekhez kötni a változásokat. Ha az új futballvilágrend kiépülésének origóját keressük, akkor én 2008-ra szavaznék, amikor is a Mansour bin Zayed Al Nahyan (Manszúr) sejk által vezette Abu Dhabi United Group 210 millió font értékű üzlet keretében szeptember elsejével felvásárolta a Manchester City futballvállalatot. 2008 előtt is voltak komoly, nem adott országbeli tulajdonváltások az európai futballban az angol Premier League-ből (PL) az orosz Roman Abramovics (Chelsea, 2003) vagy az amerikai Glazer család (Manchester United, 2005), a George Gillett és Tom Hicks (Liverpool, 2007) befektetéseit hozom példaként. Azonban a 2008 előtti invesztíciók, leszámítva a kótyagos orosz próbálkozásokat, jól illeszkedtek az 1992 után kiépülő futballüzlet fővonalába, ami az európai sport társadalmi beágyazottságával összhangban, ha nem is profitmaximalizáló, de vállalatérték és/vagy nyereségnövelésben volt érdekelt.

Manszúr sejk az Ezeregy éjszaka mesés világából érkezett. Egy olyan országból és kultúrából, ahol a labdarúgás, ha létezett is, „nem volt komoly”. Mi köze van egy elképzelhetetlenül gazdag arab hercegnek az európai munkásosztály szórakozásához? A dolgok kulcsa talán éppen ez: a 2000-es évekre a labdarúgás már nem csak, és nem elsősorban a munkásosztály szórakozása, „a nép ópiuma”, hanem a világ minden pontján érdeklődéssel követett globális márka, a szórakoztatóipar egyik ékköve. Kiváló terep különböző értékek, befolyásolási üzenetek megjelenítésére és terjesztésére óriási eléréssel, igen kedvező ár/érték aránnyal. A Manchester City esetében ez az irány elsőre nem látszott, már csak azért sem, mert a klub mögé szervezett City Football Group zseniális innovációkkal építkezett, és lett mára a...