Éppen ezekben a napokban bukik meg sokadszor szülőként két olyan politikus, akik meghatározták az elmúlt évek magyar közéletét, és akiknek szavai, tettei mintául szolgálnak az egész ország számára. Miközben a nyilvánosság a politikai erőviszonyokat, a jogi felelősséget és az elszámoltatás fordulatait elemzi, a legfőbb érintettek és a szurkolótáborok egyaránt megfeledkeznek arról, hogy ennek a nyilvános sárdobálásnak három kiskorú elszenvedője is van.

Van ennek az egésznek egy súlyosabb, leleplezőbb következménye is:

ha a politikai hatalmi szándék mindenestül győz a józan ész és a minimális szülői felelősség felett, nincs közösségi ellentartás, nagyobb felháborodás, akkor pontosan látszik, mit is jelent nálunk a gyermekvédelem.

Úgy tűnik, soha nem volt valódi morális parancs, csupán a politikai ellenfél kivégzésére szolgáló olcsó árukapcsolás. Bizony: kegyelmi botrány, Szőlő utca, Zsolti bácsi. Mind ugyanarról szólt.

Egy állami korrupciós ügyet vizsgáló parlamenti bizottság előtt Varga Judit volt igazságügyi miniszter a végrehajtói visszaélések tisztázása helyett a házasságuk pokláról, zsarolásról, a „debil szobanövény” minősítésről és az elmaradt gyerektartásról beszélt az ország nyilvánossága előtt. Közben azt hangsúlyozta, hogy saját jó hírnevét és becsületét kénytelen megvédeni az évek óta tartó támadásokkal szemben. A válasz sem váratott magára: Magyar Péter, a volt férj és hivatalban lévő miniszterelnök, saját bejegyzése alatt kommentben közölte, hogy bár a bírósági ítélet alapján váltott nevelés mellett nem járna, ő bizony havi 600 ezer forintot utal a volt feleségének.

Így lett a hatalomgyakorlás és az elszámoltatás ügyéből két felnőtt ember nyilvános, forintosított üzengetése. Ki mit mondott, ki kit zsarolt, ki mennyit fizet, ki mennyit kap. Minden hónapban jött az összeg?

Isztambuli Egyezmény és szeretetország? Remek.

Csakhogy a mocsok nem csak a kosztümre és a zakóra fröccsen. A fejlődéslélektan és a családpszichológia évtizedek óta vizsgálja, milyen károkat okoz a gyerekeknek a szülők közötti elhúzódó, nagy intenzitású konfliktus. Nem maga a válás viseli meg őket leginkább, hanem az, ha az anyjuk és az apjuk hosszú időn keresztül egymást támadja, és közben őket is belerángatja a háborúba.

A szakirodalom a lojalitáskonfliktust is régóta ismeri: amikor a gyerek úgy érzi, választania kell a szülei között, miközben mindkettőjükhöz kötődik. És itt nem valami elvont pszichológiai problémáról beszélünk. Ezek a gyerekek iskolába járnak, közösségekben élnek, osztálytársaik vannak...