Új szombat, új Monológ. Ceglédi Zoltán ezúttal többek közt a DK elnökének váratlan távozását, a németországi „kancellárbohózatot”, és a Tisza Párt európai parlamenti frakcióját veszi górcső alá. De szóba kerül az is, ki a NER majdnem-főgonosza, és miért nem jó ötlet az Európai Ügyészséghez csatlakozni.

A politikai elemző a műsor elején a hét közéleti bombahírét, Gyurcsány Ferenc visszavonulását vesézi ki, amellyel szerinte egy rendszerváltás óta zajló párharc ért véget Orbán Viktorral. Az őszödi beszédet felidézve úgy véli, egy ilyen botrány után a „nagyon demokratikus Nyugaton” bármelyik politikai vezető megbukott volna. Szerinte a volt miniszterelnök nagy tévedése az volt, hogy azt hitte, a baloldali és liberális tábor képes lesz „lábon kihordani” egy ekkora megrázkódtatást. Valójában a kiszivárgott beszéd a Fidesz számára hosszú évekre szolgáltatott politikai tőkét, amely egyenesen vezetett el a 2010-es hatalomra jutásukhoz – mutat rá. 2010 után Gyurcsány hiába ragaszkodott a politikához, egyre világosabbá vált, hogy „ha ott van, akkor nehezebb, ha nincs ott, akkor könnyebb”. Az adásból kiderül, mi volt ennek a jelenségnek az igazi lakmuszpapírja.

Az elemző górcső alá veszi a Németországban zajló „kancellárbohózatot is”, amelynek keretében Friderich Merz-et a CDU/CSU-SPD nagykoalíció csak második nekifutásra tudta kormányfővé választani. Ceglédi Zoltán számára ez visszaigazolja azt a régi elméletét, mely szerint a „nagykoalíció káros”. Hogy miért véli így, kiderül a műsorból.

Szóba kerül a miniszterelnök „mókás petíciói” Ukrajna európai uniós csatlakozása, illetve Kollár Kinga ellen. Ceglédi szerint a milliárdokat propagandára költő kormány a „borzalmas, gyűlölködő lejárató kampányok” mellett igazán felállíthatnának egy „Jóság-ügyi főosztályt is. Az elemző kifejti azt is, mire lenne jó egy ilyen „Rogán-washing”, és ki az egyetlen ember a Fideszben, aki ennek fontosságát érzi.

Fény derül arra is, ki a NER-ben a „főgonosz jobbkeze”, akit – ahogyan a VHS-korszak szép emlékű akciófilmjeiben – le kell győzni, mielőtt a főhős leszámolna az első számú ellenséggel. Ennek kapcsán megismerhetjük azt is, Ceglédi Zoltán szerint milyen a képviseleti demokrácia ideális formája.

A műsorból kiderül az is, mi a hátulütője a Tisza Párt ideológiamentességének, és hogyan jelenik ez meg például az EP-képviselőik kommunikációjában. Sőt, még egy (nagyon)gyorstalpaló képzést is kapunk az elemzőtől a Tisza strasbourgi frakciójának tagjairól.

Az adás végén megtudhatjuk azt is, Ceglédi Zoltán miért ellenzi Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészéghez. Az elemző szokása szerint 5 pontban bontja ki érveit uniós intézmény kapcsán táplált illúziókkal szemben.