világpolitika
Itt az új világrend – örülünk?
Teljes konszenzus övezi azt a tételt, hogy a korábbi, „szabályokon alapuló világrendnek”, a liberális világrendnek vége, és ha ez nem lenne elég, az új világrend még az ajtót is ránk rugdossa. A jelenséget nyilvánvalóan szörnyülködéssel szemlélik a liberálisok, a venezuelai puccsot a balosok, a liberalizmus végét örömmel veszik tudomásul a jobboldaliak.
Magyarország a tengerentúlról nézve: Mordor vagy Álomország?
Felettébb megosztó kép él Magyarországról Nyugaton, főképp az ugyancsak végletesen széttöredezett Egyesült Államokban. Két tökéletesen ellentétes, egymásnak ellentmondó elképzeléssel, országimázzsal találkozhatunk.
„Ez nem 1938, ez 1914” – Demkó Attila ijesztő prognózisa 2026-ra
Gavra Gábor eredetileg elsősorban Ukrajnáról és Tajvanról beszélgetett volna Demkó Attilával a Ring friss adásában, ám Donald Trump beleszólt a műsorszerkesztésbe a venezuelai beavatkozással. Azért persze az előbbi két témáról is esett szó.
Venezuela, a Legújabb Világrend első háborúja
Mivel a jelent sokan kommentálják, inkább nézzünk vissza kicsit a múltba. Vicces dolgokat is fogunk találni, ha meglátjuk, ki mit mondott erről a dőlőfélben lévő rendszerről. A precedensek, illetve előzmények pedig talán segíthetnek orvosolni az aktuálpolitikai csőlátást.
Oroszországnak és Kínának üzent Maduro elfogásával Donald Trump?
Amerika alaposan rárúgta az ajtót az újesztendőre venezuelai akciójával. A beavatkozás lehetséges okairól, hátteréről és következményeiről Vincze Hajnalka, a Philadelphia Foreign Policy Research Institute kül- és védelempolitikai szakértője beszélt a Ring legújabb adásában.
Konok Pétert a hó ejtette rabul, Nicolás Madurót pedig Trump – az ÖT 2026-ban először
Rég nem látott módon kopogott be hozzánk január. Olyan mennyiségű hóval, hogy Konok Péter sem jutott el az év első ÖT-felvételére. Így Vogyerák Anikó most Gavra Gáborral, az ÖT szerkesztőjével, Nagy Attila Tibor elemzővel, valamint Ceglédi Zoltánnal és Hont Andrással beszélte meg a hét híreit.
Schiffer vs. Kohán: Itt a nagy vita Venezueláról és a magyarországi kockázatokról
Megörökítettünk az örökkévalóságnak egy izgalmas vitát, ami a közösségi médiában kezdődött, és most az ÖT oldalán folytatódik.
Az iráni külpolitika mattot kapott a dél-amerikai hídfőállás összeomlása után
Az Irán és Venezuela közötti tengely sosem a klasszikus diplomácia szabályai szerint működött. Ez egy dacszövetség volt, két páriaállam „vérszerződése”.
Maduro elrablása a venezuelai Chávez-kísérlet vége és egy furcsa világrend kezdete
A sztori szinte egy sablonos operett librettója szerint alakult: a nagy vezér úgy érezte, ő a legokosabb nyuszi az erdőben, egyezséget kötött a nagyvadakkal, pozíciója biztos. A nagyvadak viszont már nem tudták csillapítani éhségüket. A felmerülő számos kérdés közül az egyik: Maduro elrablása alatt mégis hol voltak fő védelmezői, a kubaiak és az oroszok?
Trump szerint a világ: az erősebb mindent visz?
Trump elnök a sajátosan önkényes és egyoldalú venezuelai akciójával bevitte a kegyelemdöfést a nemzetközi jogi normarendszer primátusát hirdető nyugati világrendrendszer víziójának.
A mai amerikai polgárháború egyik gócpontja Caracas
Venezuelát bombázzuk, írja hajnal négykor a vejem. Kíváncsi vagyok, hogyan üti ez az olaj árát hétfőn. Ha a drogok is ott lennének a tőzsdén, kíváncsiak lehetnénk, hogyan üti ez az esemény a hétfői árakat. Drugs and Oil, a tökéletes kombináció, DROIL.
Jövőre is a nagyfiúk döntik el a homokozóban a szabályokat – évértékelő az ÁsottShalomban
Merre halad a világ - halad egyáltalán valamerre? Miért volt 2025 az ellentmondások éve? Az ÁsottShalom idei utolsó adásában Hont András Kiss Noémi íróval és Csutak Zsolt külpolitikai szakértővel, amerikanistával járja körbe a 2025-ös évet – az irodalmi Nobel-díjtól a nagy világpolitikai mozgásokig.
Putyin dilemmája: előnytelen béke vagy kiszolgáltatottság Kínának
Mivel Putyin a harctéren nem képes valódi áttörést elérni, ezért olyan békét sem tud kötni, amit arcvesztés nélkül aláírhatna, miközben egyre erőteljesebben függővé válik Kínától, mely függést csak a békével lenne képes megszüntetni. Mindeközben hosszú távon Kína egy gyengébb, vazallusi státuszú Oroszországot szeretne szomszédként.
Nagyon úgy tűnik, újabb atomfegyververseny hajnalára ébredt a világ
A szuperhatalmi státuszba és az atomnagyhatalmi pozícióba belekényelmesedett Egyesült Államok az új atomversenyben is kapaszkodhat, mert itt is kihívója lesz Kína és Oroszország. Amit biztosan kijelenthetünk: a helyzet egyáltalán nem rózsás Amerika számára.
Amerika a világ seriffje, Európa a fegyvervivő statiszta?
Miközben az Egyesült Államok külső és belső viselt dolgait is rendezné az elkövetkező időszakban – ennek fontos állomása a közelgő budapesti csúcs –, az Európai Unió a hátsó sorokból nézi, mi zajlik a világpolitika nagyszínpadán.
Miért nem érdemli meg Trump a Nobel-békedíjat?
Donald Trump a Nobel-békedíj megszállottjává vált – talán ez nárcizmusa egyik legtisztább megnyilvánulása. Legfontosabb beszédeiben, például abban, amit az ENSZ-ben mondott el, komoly teret szentelt a témának, és amikor nem kapta meg a díjat, a Fehér Ház képtelen volt szó nélkül hagyni a dolgot: a döntést Amerika elleni sértésnek nevezték.
Trump történelmi békekötése, ami nem ér Nobel-díjat
Kérdés, hova vezet a harcokat túlélő új Hamász-vezetés stratégiakeresése ebben az új geopolitikai helyzetben. Két lehetőség áll előttük: békés együttélés Izraellel, vagy az aszimmetrikus harc, az ellenállás folytatása a hibrid állapotban lévő Palesztin Állam keretein belül, némileg más, kevésbé véres eszközökkel.
Elmaradt a történelem Alaszkában
Az ukrajnai háború ügyében folytatott tárgyalások valódi tétje talán nem is a béke, hanem az, hogy a Nyugat hogy tud arcvesztés nélkül leszállni a ringlispílről.
Szimbolikusan és a valóságban is lefejezik a gall kakast a nyugat-afrikai „puccsövezet” országaiban
Nyugat-Afrikában „puccsövezet” alakult ki, miután katonatisztek több, egymással határos országban is eltávolították a főleg franciabarát politikai vezetést. Most Oroszország és Kína felé orientálódnak.