Érthetően az immunitásról és vakcinákról
A védőoltások hivatalosan az emberiség legnagyobb egészségügyi vívmányai közé tartoznak. A Covid-járvány idején azonban sok félreértés és tévhit alakult ki körülöttük.
Mi történik, amikor megfertőz egy vírus?
A szervezet immunrendszere felismeri az idegen kórokozót, és antitesteket kezd termelni ellene. Ez időigényes folyamat: a természetes fertőzés során a szervezetnek napokra van szüksége, hogy reagáljon.
A védőoltás ezt a folyamatot „előre begyakoroltatja” a szervezettel, így ha valódi fertőzés éri, már felkészülten reagál.
Milyen típusú védőoltások léteznek?
1. Élő, legyengített (attenuált) vakcinák – például a kanyaró vagy a gyermekbénulás elleni oltások.
2. Inaktivált (elölt) vakcinák – a vírus elpusztított formáját tartalmazzák (pl. Sinopharm).
3. Fehérjealapú vakcinák – csak a vírus egy részét, például a tüskefehérjét juttatják be a szervezetbe (Novavax).
4. Vektorvakcinák – egy másik, ártalmatlan vírus hordozza a koronavírus génjét (AstraZeneca, Szputnyik V).
5. mRNS-vakcinák – nem magát a vírust, hanem az utasítást juttatják be, amely alapján a szervezet átmenetileg legyártja a tüskefehérjét (Pfizer, Moderna).
Hogyan működik a védelem?
A vakcina bejuttat egy mintát a szervezetbe, amelyet az immunrendszer felismer. Ezután memóriasejteket hoz létre, amelyek évekre, olykor évtizedekre megjegyzik a kórokozót. Ha a vírus újra támad, a szervezet villámgyorsan reagál – ez az immunitás lényege.
Mellékhatások – mit jelentenek valójában?
Az oltás után gyakori az enyhe láz, az izomfájdalom és a fáradtság. Ezek nem bajt jeleznek, hanem az immunrendszer működését. Ritka, súlyos mellékhatások előfordulhatnak, de az oltások előnye általában messze meghaladja a kockázataikat. A komoly reakciókat minden országban jelenteni és vizsgálni kell.
A vakcina szó mindig is a reményt jelentette – az emberiség válaszát a láthatatlan ellenségre. A Covid idején azonban a remény mellé gyanakvás, érdek és politika is társult.
A vakcinapiac robbanása
A világjárvány előtt a vakcinák a globális gyógyszerpiac mindössze 1–1,5%-át tették ki. A Covid-időszakban ez az arány 5–5,5%-ra nőtt!
Az amerikai Pfizer gyógyszergyár bevétele a Covid elleni oltásból:
- 2021: 36 milliárd USD
- 2022: 37,8 milliárd USD
- 2023: 13,5 milliárd USD
- 2024: 5,3 milliárd USD
Összesen: 92,6 milliárd dollár négy év alatt.
Bevallom, nehéz ezt forintra átszámolni.
A Pfizer–BioNTech: török–német–amerikai sikertörténet
A Comirnaty néven ismert vakcina a BioNTech török–német kutatóinak, Uğur Şahinnek és Özlem Türecinek köszönhető. A Pfizer – hagyományosan – nem a kutatást, hanem a gyártást, a logisztikát és az engedélyeztetést hozta a partnerségbe (és akkor még nagyon finoman fogalmaztam).
A Project Lightspeed valóban a nevéhez méltó volt: villámgyors válasz egy világjárványra. A vakcina – a hivatalos állásfoglalások szerint – milliók életét menthette meg, ugyanakkor a kifejlesztés soha nem látott gyorsasága miatt sokan kételkednek a hosszú távú adatokban.
A Moderna és az amerikai állam szövetsége
A Moderna fejlesztése a tudományos innováció és az állami támogatás együttműködésének mintája.
Az mRNS-technológiát éveken át támogatta a DARPA és az NIH, a korábbi SARS-kutatásokból származó tudásra építve.
A Spikevax vakcina a Pentagon által finanszírozott kutatásokból nőtt ki – ami egyes források szerint elmosta a háború és az egészségügy határvonalát.
Oxford–AstraZeneca: tudomány és politika határán
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztése az egyenlő hozzáférés ígéretével indult: olcsóbb volt, kevés hűtést igényelt, és a fejlődő országok számára is elérhetővé vált.
A kommunikációs hibák azonban aláásták a bizalmat.
A tudomány elérte a célját – a politika pedig elrontotta az üzenetet.
A DARPA, a CEPI, a Gavi és a Gates-alapítvány szerepe
A DARPA (Defense Advanced Research Agency) az amerikai védelmi minisztérium alá tartozik, és e cégtől fejlesztették ki az internetet is.
A DARPA már évekkel a járvány előtt támogatta az mRNS-technológiát (például a P3 – Pandemic Prevention Platform programot).
A CEPI és a Gavi a globális hozzáférést, a gyártást és a COVAX programot támogatták, míg a Gates-alapítvány ezek fő finanszírozója volt.
A Gates-alapítvány nem vett részt a vakcinák laboratóriumi fejlesztésében, szerepe inkább a globális elosztásban és finanszírozásban volt.
Jeffrey Epstein (amerikai üzletember, elítélt szexuális bűnöző, aki kiskorúakkal kapcsolatos szexuális visszaélések és kereskedelem vádjával került börtönbe, majd 2019-ben a manhattani börtöncellájában gyanús körülmények között meghalt) esetében nincs bizonyított kapcsolat a Covid-vakcinák fejlesztésével – neve inkább az összeesküvés-elméletekben tűnik fel.
Nathan Wolfe és a Viral Storm
Nathan Wolfe virológus 2011-ben megjelent The Viral Storm című könyvében a zoonózisból eredő pandémiák kockázataira hívta fel a figyelmet.
Wolfe a Metabiota cég alapítója, amely járványügyi modellezéssel foglalkozik, és több nemzetközi projektben is részt vett.
A könyv valóban érdekes olvasmány a Covid-járvány fényében, és nem véletlenül idézik gyakran a kétes hírnevű davosi Világgazdasági Fórum résztvevői között is.
mRNS-vakcinák: rövid és hosszú távú mellékhatások
A legtöbb mellékhatás enyhe és néhány nap alatt elmúlik: oltási helyi fájdalom, fáradtság, fejfájás, láz.
Ritkán előfordulhat súlyos allergiás reakció (anafilaxia), illetve fiatal férfiaknál szívizom- vagy szívhártyagyulladás, amely általában enyhe és kezelhető. Hogy ez mennyire ritka, abban megoszlanak a vélemények, és jelen pillanatban is parázs viták tárgyát képezi az amerikai szenátusban. Szintén hangos viták tárgya az mRNS vakcinák hatása a menstruációra vagy az övsömör kialakulására, és az autizmussal is kapcsolatba hozták pici gyermekeknél.
Az mRNS néhány órán-napon belül lebomlik, nem épül be a DNS-be. Az eddigi 3–4 éves utánkövetések rövidek, 10–20 éves adatok pedig még nem állnak rendelkezésre.
Az utóbbi időben több országban – főleg az Egyesült Államokban és Japánban – új viták bontakoztak ki az mRNS-sel kapcsolatban. Egyesek szerint a gyártók és a hatóságok késve vagy hiányosan kommunikálták az adatokat, ami bizalomvesztést eredményezett.
A hiányzó alkotóelem: átláthatóság és bizalom
Az EU közös vakcinabeszerzése történelmi vállalkozás volt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója SMS-ben tárgyaltak a szerződésről – ezek tartalma máig nem nyilvános, annak ellenére, hogy a New York Times beadványára a bíróság kötelezte Von der Leyent ezek nyilvánosságra hozatalára. A közvélemény joggal tette fel a kérdést: hogyan dönthet milliárdokról néhány üzenetváltás? Ki hatalmazta fel von der Leyen-t ekkora méretű beszerzésre az európai adófizetők pénzén?
A bizalom nem az átoltottságból, hanem az átláthatóságból épül.
Valószínű, hogy a Covid-vakcinák életeket mentettek, de a terjedést nem állították meg.
A beoltott ember is megfertőződhetett és továbbadhatta a vírust – ez a felismerés súlyosan aláásta a bizalmat.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) ma már elismeri: a vakcinák fő értéke a súlyos esetek megelőzése volt, nem a fertőzés megakadályozása.
Kártérítések az mRNS-vakcinák miatt
Több ország külön kártérítési rendszert hozott létre, bár ezek gyakran nagyon lassan működnek.
- USA: a CICP (Countermeasures Injury Compensation Program) keretében eddig kb. 9,2 millió USD-t fizettek ki, kevés jóváhagyott kérelemmel.
- Japán: 2024 végéig a japán kormány több mint 8 400 kártérítési kérelmet hagyott jóvá, köztük 900 kötődött halálesethez.
- Izrael: az 1989-es Vaccine Injury Compensation Law alapján a Covid-oltások is bekerültek a rendszerbe.
- Európa: nincs egységes mechanizmus; az Egyesült Királyság például 120 000 font egyszeri támogatást ad súlyos károsodás esetén.
A tudomány soha nem volt ennyire látványos – és talán soha ennyire félreértett sem. A jövő egyik legfontosabb kérdése nem az, milyen lesz a következő vakcina, hanem hogy elhisszük-e majd, amit mondanak róla.
Javaslat
A politikusokban sokan már nem hisznek – tisztelet a ritka kivételeknek –, de a mentősökben, nővérekben, orvosokban még igen. Ezért volna időszerű egy dokumentumfilm-sorozat a Covid-időszak orvosi és emberi tapasztalatairól – azokkal az egészségügyi dolgozókkal, akik személyesen élték meg mindezt. Ha valaha megszületik ez a projekt, talán egy lépéssel közelebb visz minket az igazsághoz.
Borítókép: Koronavírus-oltóanyagok / fotó: MORCILLO / IMAGE POINT FR / BSIP via AFP
Bejelentkezés