Kiváló sztorinak ígérkezett a március 6-án kipattant hír, mely szerint a TEK emberei megállítottak egy ukrán pénzszállító konvojt, és lefoglaltak jelentős értékű eurót, dollárt és aranyat. Hét ukránt is lefogtak pár órára, mint utóbb kiderült, az M0-ás autópálya alacskai pihenőjénél. Őket az ukrán határnál elengedték, az értékekre pedig most Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető egy külön törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a NAV-vizsgálat lezárultáig azokat megtarthatják.
A tények csupán rendkívül hézagosan állnak a nyilvánosság rendelkezésére, arról, hogy mi történt, a Fidesz és a köré épülő kommunikációs tér meglehetősen erős magyarázatot adott elő. Én nem vállalkozhatok hasonlóan nagy ívű és szép történet elővezetésére, a legmegfelelőbbnek azt gondoltam, ha egy Ukrajna-szakértővel, a Substacken dolgozó szakbloggerrel, Petr Korotajevvel együtt igyekszünk felfejteni a szálakat. Ő ugyanis Magyarországhoz nem ért egy kukkot sem, én pedig Ukrajnához nem – amit tudok, az azért tudom, mert őt olvasom. Petr már két angol nyelvű bejegyzést is közzétett saját oldalán, ezeket csak ajánlani tudom, kimerítően részletesek a botrány ukrán szálát illetően.
Itt azokat a főbb megállapításokat foglalom össze, amiket lényegében ő és kisebb részben én söpörtünk össze az üggyel kapcsolatban.
Kikről van szó?
Hagyományosan az első kérdés az lenne, hogy ki, azaz kik voltak azok az ukrán biztonsági őrök, akiket a TEK múlt hét csütörtökön lefogott, majd pénteken elengedett. Közülük az ukrán sajtó egy embert azonosított, az ukrán politikai élet hírhedt volt SZBU-s tisztjét. Gennagyij Kuznyecov, aki a múlt heti szállítmányra parancsnokként felügyelhetett, a Majdan-forradalom óta volt fontos tagja az új kijevi politikai rendszer biztonsági apparátusának. Miután Viktor Janukovics alatt 2011-ben „katonai feladatok elmulasztása” vádjával lefokozták, 2014-ben mint a Majdan-tér barikádjai védelmének egyik főszervezője, Olekszandr Turcsinov, későbbi ideiglenes ukrán elnök, majd házelnök biztonsági főnökeként jelent meg.
Később, Janukovics végső bukása után karrierje sebesen ívelt felfelé: az SZBU terrorellenes egységének parancsnokává lépett elő. Ebben a minőségében is bukott meg újra. Kuznyecov 2019-2020 folyamán, Volodimir Zelenszkij hatalomra kerülését követően ugyanis a keleti, oroszokkal folytatott donbaszi háború idején a hadifogoly-cserékben játszott nagy szerepet.
2020-ban itt derült ki, hogy a fogolycserék számos alkalommal nem is hadifoglyokról szólnak: az egyre forráshiányosabb ukrán hadsereg és ellenségeik is elkezdtek üzletembereket, helyi vagyonos figurákat elrabolni, majd váltságdíjat követelni értük. Kuznyecovhoz kötődik, hogy egy ízben még a Donyecki „Népköztársaság” megalakulása előtt, az ukrán hatóságok által bebörtönzött, de fizetőképes, egyszerű gyilkost is áthozatott a fogolycsere keretében ukrán területre, majd ott szabadon engedte. Lényegében ez volt az üzleti modell.
Kuznyecov, aki ezen felül rendőrként és terrorelhárítóként a fajkutyatartás és -nemesítés szerelmese volt még, ritka és nagyobb értékű, fajtiszta kutyák elrablásába is belekeveredett, így szállíttatott a donyecki frontvonalról saját, Kijev melletti villájába. Kuznyecov ősellensége, az Ukrajnában Kuznyecovot lebuktató oknyomozó és háborús veterán, Volodimir Bojko 2020-ban egy „nagy értékű schnauzer-fajkutya” kicsempészését bizonyította rá dokumentumokkal és fényképekkel. Később pedig azzal került be az újságokba, hogy „terrorelhárító hadműveletként” számolta el azokat a privát munkáit, amelyek során Szvjatoszlav Vakarcsuk „hazafias” énekes exkluzív partijait biztosította Kijevben. A többek között amerikai politikusokat is felvonultató bankettek biztosítását így az ukrán adófizetők állták.
Ha ez még nem lett volna elég, Kuznyecov korábban már került komoly bajba, amikor egy beosztottja nagy meglepetésre Moszkvában tűnt fel, majd az orosz média előtt sajtótájékoztatót tartott arról, hogy évekig az ukrán SZBU terrorelhárítási egységénél dolgozott, miközben beszervezte az orosz FSZB és folyamatosan a legfelsőbb ukrán kormánykörökből adott át információkat Moszkvának. A tiszt később nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetéseiben orosz tartótisztjének Kuznyecovot mint közvetlen felettesét nevezte meg fő informátorként. Elővigyázatlanságát már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, ezért áthelyezték, de óriási baja így sem történt. Bojko szerint azért, mert a 2026 elején leváltott Zelenszkij-kabinetfőnök, Andrij Jermak közvetlen üzleti körébe tartozik, így a nagyhatalmú barát minden bajból kimosta, és mindig visszatérhetett valahogyan.
Ahogyan fogalmazott: „vagy egyszerűen csak pénzmosásról volt szó, vagy Kuznyecovot orosz kurátorai küldték, hogy tovább rontsa az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatokat. És tekintettel arra, hogy az EU ebben az ügyben Orbánt támogatja, ez tovább rontja az Ukrajna és Brüsszel közötti kapcsolatokat, és tovább csökkenti annak esélyét, hogy Kijev megkapja a számára annyira szükséges pénzügyi támogatást.”
Korotajev azonban lábon azért nem vette meg Bojko legújabb sztoriját, és hangsúlyozta:
Kuznyecov pénzszállítók körüli feltűnése odaát is figyelmet keltett. Kevesen számítottak arra, hogy éppen a „Kutyás”, zavaros hátterű volt terrorelhárító viszi a banki szállítmányokat Bécs és Kijev között. Bojko, aki lényegében a Gennagyij Kuznyecov-ügyek „szakértője”, itt többféle spekulációt is felvet, hiszen az SZBU terrorellenes egységében beépült orosz kémek is voltak, tehát még az is elképzelhető, hogy Jermak valahogyan meg akarta bosszulni a korrupciós botrány utáni, dicstelen leváltását. Mindez persze csak találgatás: a „kutyásról” annyit tudunk egyelőre, hogy ezt a pénzszállítókat fegyveresen biztosító egységet vezette. A logika azt diktálja, hogy nincs emögött semmiféle külön összeesküvés – a Zelenszkij–Jermak-körökbe tartozó ember sorozatos bukások után végül egy szimpla őrző-védő melót kap Kijevtől és a nemzeti banktól, SZBU-s tapasztalata alapján. Mivel viszont extravagáns múlttal rendelkező figura, a letartóztatást követően menten szemet szúrt az ukrajnai közvéleményben.
Mikor történt?
Első ránézésre erre a kérdésre a legegyszerűbb a válasz, hiszen a két autót március 5-én tartóztatták fel és 6-án engedték el. De a valódi kérdés ezzel kapcsolatban: mennyire rendszeres és szokványos a hatalmas értékeket szállító páncélautók közlekedése Ausztria és Ukrajna között? Ami az eddigi háttérinformációkból kiderült, az alapján a szállítmányok rendszeresek lehettek. A 24.hu arról is írt, hogy számos olyan szállítmányról tudhatunk, amit magyar, sőt NER-es kötődésű cég, a Garancsi István-féle Criterion intézett-teljesített az ausztriai Raiffeisen és az ukrajnai Ocsadbank között.
Hol történt?
Ez is egy olyan kérdés volt a múlt hét csütörtöki letartóztatás után, amely körül ellentmondásos információk keringtek. Először Andrij Szibiha ukrán külügyminisztertől megtudhattuk, hogy a két lefogott pénzszállító autó „Bécsből tartott Kijev felé” Magyarországon át. A Telex előbb azt írta, az M5-ös autópálya egyik pihenőjében fogták el őket. Később egy újabb hírben és a TEK videójának közzététele után írták meg, ez tévedés volt, valójában az M0-s körgyűrű alacskai pihenőhelyénél, az M4/M3 irányába vezető sávnál történt a „rajtaütés.” Ezt az állítást a Google Utcakép benzinkútról készült képe is megerősíti.
Így legalább
Orbán Viktor azt is felvetette a debreceni kampánygyűlésen, hogy miért éppen Magyarországon keresztül ment a konvoj, hiszen a legrövidebb út Szlovákián, Csehországon és Dél-Lengyelországon keresztül vezet Kijev felé. Ez valóban nem tiszta, de következtetve abból, hogy az útvonalat rendszeresen használhatták, feltételezhető, hogy kifejezetten kárpátaljai pénzintézetek számára is szállítottak, avagy a lengyelországi Rzeszów és ukrajnai Lviv közötti átkelést éppen – valamilyen okból – nem tartották biztonságosnak. Ennek is lehet tehát „normális magyarázata.”
Miért történt?
A valódi izgalmas kérdések a miértnél jönnek. A magyarázat akár pofonegyszerű is lehet: ahogy minden bankfióknak, így az ukrajnai bankfiókoknak is szüksége van valutára és konkrét aranytartalékra, nem lehet mindent csupán digitális utalásokkal intézni, kell hozzájuk fedezet is. Ukrajna azonban, mint az közismert, 2022. február 24. óta teljes területén orosz támadás alatt áll. Ebből az okból az addig szokványos, repülőgépes vagyonszállítás ellehetetlenült. Így 2022 eleje óta nincs más mód ilyen transzferek teljesítésére, mint a közúti szállítás. Ez persze még nem zárja ki, hogy ez az adott, speciális szállítmány akár illegális ügyekhez is kapcsolódjon. De önmagában a konvoj („aranykonvoj”) feltűnése ezen az útvonalon nem egyedi eset, ez bizonyos.
De mégsem ilyen egyszerű a helyzet, ennek az oka pedig a sajtónyilatkozatok sorozata. A Mandiner is ismertette, a Zelenszkijjel nem éppen a legjobb viszonyt ápoló ukrán Speciális Antikorrupciós Ügyészség (SAPO) egy volt ügyésze és az ukrán sajtóban néha feltűnően szivárogtató Sztanyiszlav Bronyevickij jelentkezett azzal, hogy gyanús neki az egész konvoj-ügy. Bronyevickij közölte, Ukrajnában kezdeményez büntetőeljárást, mert „nem egyszerű banki művelet, hanem egy nagyszabású pénzmosási rendszer része lehetett” az Alacskánál feltartóztatott szállítmány. Elmondta azt is, a konvoj „az ukrán büntető törvénykönyv 209. cikke szerinti pénzmosás gyanúját veti fel. A volt ügyész úgy véli, a rendelkezésre álló információk alapján a pénz útja a következő lehetett: 1. Az összeget egy ukrán bankból utalták át egy osztrák pénzintézethez, 2. ott »feldolgozták« a tranzakciót, 3. majd a készpénzt futárok segítségével, titokban szállították vissza Ukrajnába vagy harmadik országokba Magyarország területén keresztül.”
Az Ukrajnában presztízslapnak számító, a Soros-féle Nyílt Társadalom alapítványhoz közel álló cseh pénzember, Tomáš Fiala tulajdonában lévő New Voice of Ukraine (nv.ua) rádiójában is megjelent olyan szakértői vélemény, amely szerint nem tiszta pénzről van szó, hanem valamilyen stikli lehet az ügyben. Ezt a vonalat a magyar hatóságok és politikusok is igyekeznek kiaknázni: Kocsis Máté törvénymódosítást nyújtott be, amelynek keretében adóügyi eljárás miatt a lefoglalt vagyont vissza lehet tartani – ez Ukrajnában nagy felháborodást keltett, az intézkedést a pénz és az arany „elsíbolásaként” értékelte a külügyminiszter is.
Az ukránok később a hét lefogottal kapcsolatban közölték, a magyar hatóságok megsértették a jogaikat, hiszen csupán „tanúként” álltak őrizetben, ezzel szemben gyanúsítottként kezelték őket. Az, hogy végül kicsit több mint egy nap után elengedték őket, arra utal, mindezt a magyar hatóságok is ugyanígy kezelték. Ezek szerint akkor nem merült fel bűncselekmény gyanúja? Ha így van, a pénznek is vissza kell vándorolnia Kijevbe. Ezzel szemben látunk egy teljesen új fideszes törvényjavaslatot, aminek a puszta benyújtása is arra utal, a Büntető Törvénykönyvben és máshol már rendelkezésre álló passzusok nem teszik lehetővé a pénz 60 napig való „vizsgálati” visszatartását. Különös helyzet, főként a kampányhajrában.
Az eddig feltárt tényekből egyértelmű: az ügy kontextusa a fontos. Január vége óta áll a Magyarországnak, közelebbről a MOL-nak igen nagy bevételeket termelő Barátság kőolajvezeték. Orbán Viktor és kormánya azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy szándékosan tartja vissza az Oroszországból Magyarországra és Szlovákiába a területén keresztül érkező olajat, hogy nyomást gyakoroljon rájuk. Ukrajna hosszú hetekig, februárban és március első napjaiban sem volt hajlandó a Barátság-kőolajvezeték Ukrajnán áthaladó szakaszához odaengedni az EU, illetve a szlovák és a magyar fél által javasolt küldöttségeket. A pénzszállító drámát követően, március 11-én viszont már igen. Ekkor Czepek Gábor, a magyar kormány energiaügyi miniszterhelyettese jelentette be, az ezt vizsgálni hivatott küldöttség már Kijev felé tart. E cikk megírásakor még nem világos, a küldöttség milyen helyzettel találja szemben magát – egyelőre annyit lehet tudni, hogy első körben a kijevi kormánnyal kívánnak tárgyalni a helyzetről.
Orbán Viktor egyfajta „Hormuzi-szorost” csinált a pénzszállító konvojból: ha Zelenszkij meg tudja állítani az olajat Magyarország felé, ő meg tudja állítani a pénzt Ukrajna felé, és ezt most demonstrálta is.
Mennyi az annyi?
Erre a kérdésre a válasz viszonylag egyszerű. A magyar hatóságok közlése szerint összesen 27 milliárd forint értékben foglaltak le pénzt és aranytömböket a két pénzszállító autóból. Ez pontosan 40 millió amerikai dollárt, 35 millió euró készpénzben, és 9 kilogramm arany. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „január óta összesen 900 millió dollárt és 420 millió eurót szállítottak át Magyarországon készpénzben, és emellett 146 kilogrammnyi aranytömböt is átvittek az országon.”
A rajtaütés során lefoglalt összeg tehát a Szijjártó által bemondott összeghez mérve szimbolikus jelentőségű, mégis jól felfoghatóan nagyon sok pénz.
Pedig adatok bőségesen a rendelkezésükre álltak, hiszen a hatályos magyar jogszabályok szerint minden 10 000 euró feletti, az országba behozott értéket be kell jelenteni, ehhez pedig mellékelni kell – átszállítás esetén is – egy részletes útitervet. Nem csak azt tudták tehát a NAV-nál, mennyi értéket szállítanak Ukrajnába Magyarországon keresztül január óta, hanem azt is, merrefelé mennek. Mégis csupán ez az egy konvoj nézett szembe ilyen fogadtatással.
Borítókép: A NAV által lefoglalt pénz és aranyrudak / fotó: MTI/Magyarország Kormánya
Bejelentkezés