Az új kormány szerdai hivatalba lépésével megjelent az új statútumrendelet is. A 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet a II. fejezet 2. pontjában, közvetlenül a kancelláriaminiszter után, de a szakminiszterek előtt, a 21-23.§-ban tartalmazza a nemzetbiztonsági főtanácsadó intézményét. Nincsen ebben semmi újdonság: az új kormányzati struktúra elhelyezésében és tartalmában egyszerűen átemelte a korábbi statútumrendelet, a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 2024 márciusa óta hatályos szabályozását. A pozíció – elnevezésében és kormányzati súlyában – kissé megalomán módon idézi fel az amerikai elnök stábját, de az előképei már a 2010 előtti miniszterelnökök mellett (így például Antall József hivatalában Ferencz Csaba nemzetbiztonsági tanácsadó, Ferencz Orsolya későbbi fideszes képviselő édesapja) is megjelentek.
a miniszterelnök a nemzetbiztonsági főtanácsadó útján láthat el bármely, a kormány feladatkörébe tartozó vagy kiemelt fontosságú védelmi kül- és belpolitikai, honvédelmi, nemzetbiztonsági, rendészeti, idegenrendészeti, bűnmegelőzési, bűnüldözési, büntetés-végrehajtási, valamint katasztrófavédelmi vagy egyéb rendvédelmi szakpolitikai feladatot; a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója felelős a miniszterelnök nemzetbiztonsági, honvédelmi valamint rendvédelmi tevékenységének koordinálásáért, figyelemmel kíséri a rendvédelmi szervek, a polgári és a katonai titkosszolgálatok, a NAV tevékenységét és így tovább.
Magyar Péter miniszterelnök rögvest meg is nevezte nemzetbiztonsági főtanácsadóját, aki nem más, mint Tóth Péter, a Tisza kampányfőnöke. A bejelentés első közelítésben csak annyiban tűnik izgalmasnak, hogy 2022 tavaszán amiatt aggódott joggal az ellenzéki sajtó: a propagandaminiszterhez került a polgári titkosszolgálatok kormányzati felügyelete.
Tarjányi Péter a következő aggályt vetette fel Tóth megbízatása kapcsán: „A szolgálatok nem maguktól dolgoznak. Mindig a politikai vezetés határozza meg: mire figyeljenek, milyen fenyegetéseket kezeljenek elsődlegesnek, milyen információkat gyűjtsenek, és mi a politikai »hírigény«. Ez minden országban így működik. (…) a nemzetbiztonság nem kampány és nem olyan rendszer, amit kívülről nézve néhány hónap alatt meg lehet érteni. (…) Ezért ezekhez a pozíciókhoz nemcsak bizalom és szervezőkészség kell. Hanem mély rendszerismeret is. És itt jön az igazi kérdés. Egy kampányfőnöki pozícióból érkező vezető milyen hírigényt fog meghatározni?”.
S ettől válik igazán izgalmassá...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.