Az előző rész itt olvasható.
Lentebb egyebek közt azokról a robbantásokról, gyilkosságokról esik szó, amelyeknek ügyében Portik Tamást elítélték. Hogy ezek pontosan hogyan történtek, és kik lehettek a háttérben, az a jogerős ítéletek dacára számos ponton vitatott. Az, hogy miért történtek, hogy (más dolgokkal kölcsönhatásban) mi indította be az eseménysorozatot, arra már nagyobb biztonsággal tudunk válaszolni.
A rendszerváltás után az volt az olajszőkítés a hazai alvilágnak, mint az USA-ban a szesztilalom. Ennek lényege, hogy a fűtésre használt háztartási tüzelőolaj (HTO) és az autókat hajtó gázolaj vegyi összetétele gyakorlatilag ugyanaz volt, adótartalma viszont ég és föld. Vagyis a HTO-t a színezőanyagot kivonva busás haszonnal el lehetett adni üzemanyagként. A kezdetben piti csalók által folytatott tevékenységet hamarosan átvette a szervezett alvilág.
„Azokat juttattuk rács mögé, akik az elmúlt húsz évben a legtöbb erkölcsi és anyagi kárt okozták Magyarországnak” – nyilatkozta Pintér Sándor nem sokkal Portik Tamás letartóztatása után. A megfogalmazás nem véletlenül tűnik furcsának. Portikot ugyanis nem anyagi károkért vitték börtönbe, hanem emberölési ügyekért. Az Aranykéz utcai robbantás persze jelentős anyagi károkat is okozott, de aligha erre gondolt a belügyminiszter. (Erkölcsi károkért meg végképp nem szoktak börtönbe zárni senkit.) Pintér mondata azt hivatott elfedni – a gyilkosságok poszttraumás sokkhatása által kitakarni –, hogy épp az anyagi károkért nem vontak komolyan felelősségre senkit. Legjobb példa erre az olajozás zászlóshajójának tekintett részbeni Portik-érdekeltség, az Energol.
„A 2003-ban megkezdődött, az évszázad maffiapereként beharangozott Energol tárgyalássorozat 2007-re bohózatba fulladt, amikor az ügyészség a saját vádirata mögül hátrált ki” – olvasható Dezső András Nagyfőnök című Portik-életrajzában. (359.o.) Hozzátéve: „A per vége felé nyilvánvalóvá lett, a vád korántsem áll biztos lábakon. Olyannyira nem, hogy már az ügyészség is kénytelen-kelletlen belátta: nem tud fogást találni az egykori olajosokon. Sőt a vádhatóság szinte védte az energolosokat, mondván, a cég pénzügyei átláthatók és tiszták voltak. Az ügyészség nem tudott mit kezdeni azzal, hogy az Energolt annak idején az APEH és a VPOP is többször ellenőrizte, és soha nem találtak szabálytalanságot.” (Uo. 359.o.)
„A tegnap megtartott ügyészi vádbeszéd szerint mára a vádak alaposan „megszelídültek”: többségüket az ügyész nem találta bizonyíthatónak. Az ügyész szerint az Energol Rt-vel...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.

Hallgasd meg!