A Ring című műsor különkiadásában Gavra Gábor, a műsor házigazdája Szijjártó Pétert, Magyarország külügyminiszterét kérdezte. Az interjú apropója természetesen Izrael Irán elleni támadása. Az interjú Szijjártó első megszólalása volt azok után, hogy egyeztetett az izraeli külügyminiszterrel.

A támadásnak komoly regionális hatása van, mondta Szijjártó Péter, aki hajnalban Facebook-oldalára kiírta, kapcsolatba lépett Magyarország Tel Aviv-i és teheráni képviseletével is, ugyanakkor hozzátette, a konfliktus közvetve összesen öt magyar nagykövetséget is érint. Ami a térséget illeti, a legtöbb magyar állampolgár Izraelben van, 787-en regisztráltak konzuli védelemre, többségük kettős állampolgár, akik életvitelszerűen Izraelben tartózkodnak. Iránban 13-an regisztráltak konzuli védelemre, és 22 olyan magyar emberről tudnak, akik tartósan ott élnek, Jordániában pedig 58-an jelezték ottlétüket, tette hozzá Szijjártó. A nagykövetségek rendkívüli ügyeleti rendben működnek, ami azt jelenti, hogy folyamatosan tudják fogadni a magyar állampolgárok megkereséseit. „A sok bizonytalan vagy rossz hír között jó hír, hogy bajba jutott magyar állampolgárról jelenleg nincsen tudomásunk” – jegyezte meg a külügyminiszter.

Szijjártó hozzátette, komoly tapasztalatuk van válsághelyzetek kezelésében, hiszen az elmúlt években fegyveres konfliktusok, terrortámadások, vagy éppen az egészségügyi világválság miatt gyakran kellett evakuálni vagy hazamenekíteni magyarokat. Létrehoztak egy olyan válságkezelési rendszert, mondta Szijjártó, amely könnyebbé teszi a kapcsolattartást válságzónákban tartózkodó magyarokkal.

„A polgári kereskedelmi célú repülés az egész térségben alapvető nehézségekbe ütközik, ezért arra kérek mindenkit, hogy ha a térségbe akar utazni, és valamilyen indok miatt ezt az utazását nem tudja elhalasztani, akkor nagyon alaposan tájékozódjon. Konzuli védelemre pedig mindenképpen regisztráljanak.” – mondta Szijjártó.

A magyar külügyminiszer az Öt Youtube-csatornájának adott interjú előtt közvetlenül egyeztetett Izrael külügyminiszterével, Gideon Szaárral, így elsőkézből számolt be a megbeszélésekről.

Elmondta, az izraeli külügyminiszter tájékoztatta a döntés indokairól és körülményeiről. „Szerintem a nyilvánosság előtt is ismert az izraeli álláspont legtöbb eleme, amely arról szól, hogy nagyon komoly biztonsági kockázatként tekintenek Irán nukleáris programjára, és miniszter kollégám tájékoztatása szerint azt látták, hogy ez a nukleáris program most olyan fázisba ért, amikor a saját értékelésük szerint katonai lépésekre volt szükség. Elmondtam neki a magyar álláspontot, mely szerint reménykedünk abban, hogy a közel-keleti térség egészébe minél előbb vissza fog térni a béke, és mindenki, az állampolgárságától, a lakhelyétől, és a származásától függetlenül visszakapja a biztonságos élethez való jogát, visszakapja a biztonságos élet lehetőségét. Reméljük, a Közel-Keleten inkább előbb, mint utóbb eljön az az időszak, amikor nem kell minden egyes ott élőnek folyamatosan terrortámadástól vagy rakétatámadástól retteni.”

Felmerült a megrekedt amerikai-iráni tárgyalások kérdése is. Lát-e esélyt Szijjártó Péter arra, hogy az iráni atomprogramról, és az Irán elleni szankciók feloldásáról az Egyesült Államok és Irán még tárgyaljon, hangzott el a kérdés.

„Nagyon nagyra becsüljük Donald Trump elnök elkötelezettségét és készségét, melynek nyomán diplomáciai megoldásokat keres”, mondta Szijjártó, aki hozzátette, Donald Trump hivatalba lépése számos relációban – például az Egyesült Államok és Irán, valamint az USA és Oroszország és az Egyesült Államok és Kína vonatkozásában – építette újjá gyakorlatilag a nulláról a diplomáciai kapcsolatokat. „Az álláspontom az, hogy mindig jobb beszélni egymással, mint nem beszélni. Fontos, hogy maradjon esély a diplomáciai megoldásra, mert, ha a diplomáciai csatornák bezárulnak, akkor a béke reményét gyakorlatilag teljesen feladják az adott ügyben” – mondta a külügyminiszter.

Kérdés persze, hogy milyen ezeknek a tárgyalásoknak az eredményessége, vetette fel a Ring műsorvezetője. „Azt gondolom, hogy az amerikai-orosz relációban már azzal, hogy a felek egyáltalán beszélnek egymással, a világot biztonságosabb helyé tették. Ha két ország beszél egymással, az az eszkaláció kockázatára mindig csökkentőleg hat”, reagált a felvetésre Szijjártó, aki hozzátette, mivel ezek a kapcsolatok hosszú éveken keresztül nem is léteztek, ezért a tárgyalásoktól villámgyors sikert elvárni talán naivitás lett volna. „Nem értékelném le, vagy nem tekinteném semmisnek ezeknek a tárgyalásoknak az értelmét” – mondta a magyar külügyminiszter.

Tervezi-e, hogy iráni kollégájával is beszél a következő napokban, kérdezte a Ring házigazdája Szijjártótól. A magyar külügyminiszter elmondta, az elmúlt időszakban, többször is beszélt Abbász Aragcsival, részben a magyar EU-elnökség idején, részben akkor, amikor gazdasági együttműködési kérdésekről volt szó. „Amennyiben iráni kollégám megkeres, természetesen állok az ő rendelkezésére is. Még egyszer mondom, mindig sokkal nagyobb értéknek tekintem azt, hogy ha tudunk egymással beszélni, mint ha nem. Külügyminiszterként ráadásul az a feladatom, hogy sokszor olyanokkal is beszéljek, akikkel szinte semmiben nem, vagy alig valamiben értünk egyet. Irán budapesti nagykövete mai napon megkereste egyébként a Külügymisztériumot, hogy szeretnének konzultálni, úgyhogy az illetékes főosztályvezetőnk meg is kapta az utasítást arra, hogy konzultáljon a nagykövettel a kérésnek megfelelően.” – tette hozzá Szijjártó Péter az ÖT Youtube-csatornájának Ring című műsora számára adott interjújában.

A beszélgetés itt hallgatható meg: